1992
Jan. 17. A „történeti” egyházak képviselôi levélben nehezményezik, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió új mûsorstruktúrájában megkérdezésük nélkül döntöttek a vallási mûsorokról.
Jan. 21. Gombár Csaba, az MR elnöke a tiltakozásokra válaszolva közölte, éppen az URH-adások tették lehetôvé, hogy a vallási mûsorok adásideje négyszeresére növekedjen.
Jan. 22. Az MDF ügyvezetô elnöksége állásfoglalásában tûrhetetlennek és a nemzet szükségleteivel szembenállónak tartja, hogy a vallási mûsorokat a Kárpát-medence túlnyomó részén nem fogható URH-sávra helyezte át.
Jan. 28. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köztársasági elnök kinevezési jogkörébe tartozó döntést olyan ésszerû határidôn belül köteles meghozni, amely annak megállapításához szükséges, hogy a kinevezés alkotmányos feltételei fennállnak-e.
Jan. 29. Az MTV vezetôi és a történelmi egyházak képviselôi megállapodásra jutottak a vallási mûsorok ügyében.
Febr. 17. Antall József Csúcs Lászlót és Nahlik Gábort javasolja az MR, illetve az MTV alelnökéül.
Febr. 20. Az Országgyûlés kulturális bizottságában a liberális ellenzék az alelnökjelöltek ellen szavazott,
az MSZP képviselôje tartózkodott.
Márc. 2. Göncz Árpád kinevezte az alelnökjelölteket.
Márc. 6. Hankiss Elemér „szigorú megrovás” fegyelmi büntetésben részesíti Nahlik Gábort, aki az elnök távollétében az ô szándékait keresztezô intézkedéseket hozott. A miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a Legfôbb Ügyészséghez fordul, mert jogellenesnek tartja az elnök eljárását.
Márc. 14. A Sajtószabadság Klub tagjaiból megalakult a Magyar Újságírók Közössége (MÚK). Elnöke Kósa Csaba, ügyvezetô titkára Stefka István.
Ápr. 27. A miniszterelnöki sajtóiroda közölte, a kormány nem fogadja el az MR és az MTV benyújtott szervezeti és mûködési szabályzatát (SZMSZ). Ezzel egyidejûleg a miniszterelnök kezdeményezi, hogy az Országgyûlés kulturális bizottsága hallgassa meg Gombár Csabát, és foglaljon állást, alkalmas-e az MR elnöki tisztségének betöltésére.
Máj. 7. A kulturális bizottság meghallgatta Gombár Csabát, aki a meghallgatásról nyilatkozatának felolvasása után távozott. Az ezt követô vitában a koalíció képviselôi visszautasították Gombár Csaba vádjait, majd az ellenzéki képviselôk kivonulása után egyhangúlag alkalmatlannak minôsítették a tisztség betöltésére az MR elnökét.
Máj. 8. Dornbach Alajos, az Országgyûlés alelnöke az Alkotmánybíróságtól azt kéri, vizsgálja meg, hogy az MR és az MTV kormányfelügyeletére vonatkozó 1074/1974-es MT határozat nem ütközik-e alkotmányba.
Máj. 19. Göncz Árpád nem mentette fel Gombár Csabát. A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye szerint ez a lépés rendkívül veszélyes precedenst teremthet a közéletben. A koalíció képviselôi nyilatkozatot fogadtak el a parlamentben, amelyben alkotmánysértéssel vádolták a köztársasági elnököt.
Máj. 21. Az Országgyûlés kulturális bizottsága megkezdte Hankiss Elemér meghallgatását.
Máj. 25. Antall József miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult Göncz Árpád döntése miatt.
Jún. 8. Az Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenesnek minôsítette az MR és az MTV kormányfelügyeletét szabályozó 1074/1975-ös MT számú határozat Dornbach Alajos által vitatott paragrafusát. Egyben kötelezte az Országgyûlést, hogy november 30-ig alkossa meg a médiatörvényt. Eddig az idôpontig a minisztertanácsi határozatot hatályban tartotta.
A testület válaszolt Antall Józsefnek a köztársasági elnök kinevezési jogkörét érintô kérdéseire is. A döntést mind a miniszterelnök, mind a köztársasági elnök üdvözölte, miután a határozat többféle értelmezést is lehetôvé tett.
Jún. 18. Az Országgyûlés kulturális bizottsága folytatta Hankiss Elemér meghallgatását. A bizottság javasolja a miniszterelnöknek, tegyen lépéseket az MTV elnökének felmentésére.
Jún. 19. Antall József tárgyalt Hankiss Elemérrel. Szóba került a tv-elnök távozási szándéka és az utódlás kérdése.
Jún. 23. Antall József kezdeményezi Göncz Árpádnál Hankiss Elemér felmentését.
Júl. 1. Göncz Árpád nem mentette fel a közszolgálati média elnökeit. Döntését formai okok mellett azzal indokolta, hogy a felmentéssel az államszervezet demokratikus mûködésének zavara állhat elô. A miniszterelnöki sajtóiroda közleményében mindkét érvet elutasította.
Júl. 6. Az MDF országos választmányának ügyvivôi döntése miatt élesen elítélték Göncz Árpádot: a parlamenti demokrácián alapuló közjogi rendszer megdöntésére irányuló lépésnek tartják az elnök eljárását.
Júl. 17. Antall József levélben nehezményezte Sólyom Lászlónál, az Alkotmánybíróság elnökénél a testület döntéseinek kétértelmûségét. Sólyom László válaszában kifejtette, hogy az adott jogi helyzetben az Alkotmánybíróság nem dönthet arról, hogy a köztársasági elnök lépése összhangban áll-e az alkotmánnyal.
Aug. 4. A MÚK követeli, hogy vonják vissza a Chrudinák-féle Panoráma címû mûsor szombati ismétlését megszüntetô döntést.
Aug. 19. Hankiss Elemér bejelentette, hogy visszaállították a Panoráma szombati ismétlését.
Szept. 8. Réti Miklós MDF-es képviselô bejelentette a parlamentben, éhségsztrájkot kezd amiatt, hogy Göncz Árpád nem írta alá a médiaelnökök leváltására irányuló miniszterelnöki indítványt.
Szept. 19. A Szabad Magyar Tájékoztatásért Bizottság tüntetést szervez a parlament és az MTV épülete elôtt, a médiaelnökök lemondását követelve. A demonstrációban parlamenti képviselôk is részt vettek, Csurka István beszédet mondott. A szervezôk szerint 70–80 ezren, a rendôrség szerint 15 ezren voltak jelen.
Szept. 28. Hankiss Elemér felmentette Pálfy G. Istvánt, a Hét és a Híradó fôszerkesztôjét. Katona Tamás szerint ezt a lépést a kormány hadüzenetnek tekinti.
Okt. 1. A kormány elfogadta a Hungária Televízió Alapítvány alapító okiratát. A mûholdas adás elsôdleges célja mûsorszórás a határon túli magyarság részére. A kuratórium a kormánypártokhoz közeli személyekbôl áll.
Okt. 2. Tôkés László bejelentette, hogy Pálfy G. István leváltása miatt semmilyen formában nem kíván megjelenni a Magyar Televízióban.
Okt. 13. Antall József kezdeményezésére hatpárti megbeszélésen megállapodnak, hogy ad hoc bizottságot hoznak létre a médiaügyek megoldására.
Okt. 15. Hankiss Elemér visszavonta Chrudinák Alajos megbízatását az MTV külpolitikai szerkesztôségének vezetésére. A miniszterelnök levélben szólította fel Hankiss Elemért döntésének visszavonására.
Okt. 22. A koalíciós pártok javaslata az MR és az MTV elnökjelöltjeire. MR: Csúcs László elnök, Rapcsányi László és P. Szabó József alelnök. MTV: Ribánszky László, a SZER volt munkatársa, Jankovics Marcell, Nemeskürty István elnök, Nahlik Gábor, Sára Sándor, Rományi Béla fôgyártásvezetô alelnök.
Nov. 3. Antall József ismét kezdeményezte Göncz Árpádnál a médiaelnökök felmentését azzal, hogy az alelnökök lássák el helyettesítésüket.
Nov. 5. Göncz Árpád nem mentette fel Gombár Csabát és Hankiss Elemért. A miniszterelnökkel való megállapodására hivatkozott, amely szerint az elnököket és az alelnököket a kulturális bizottságban kétharmados arányban támogatott új vezetôk kinevezésével egy idôben mentik fel. Antall József válaszában közli, hogy ez a megállapodás már nincs érvényben.
Nov. 6. A kulturális bizottságban Sára Sándor, az MTV elnökjelöltje nem kapja meg a kétharmados támogatást.
Nov. 30. A kormány a gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek megszegése miatt fegyelmi eljárást indított Hankiss Elemér ellen. A kormánytöbbség elfogadta a közszolgálati médiumok önálló költségvetési fejezetként való megszüntetését.
Dec. 9. Göncz Árpád ismét közölte Antall Józseffel, hogy nem menti fel a médiaelnököket, és nem nevezi ki Sára Sándort, illetve hogy javaslatot terjeszt elô a kinevezési törvény módosításáról. Balsai István javaslatára a kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján felfüggesztette állásából a fegyelmi eljárás alá vont Hankiss Elemért.
Dec. 10. Az igazságügy-miniszter büntetô feljelentést tett Nagy László, az MTV gazdasági fôigazgatója, valamint Bányai Gábor, a TV1 intendánsa ellen, nagy értékre elkövetett hûtlen kezelés miatt.
Dec. 18. A kormány javasolja, hogy az MTV zárolt egymilliárd forintos költségvetési támogatásából 890 milliót fizessenek ki.
Dec. 23. Ismét Chrudinák Alajos vezeti az MTV külpolitikai szerkesztôségét, mivel jogerôre emelkedett a Fôvárosi Munkaügyi Bíróság ítélete, amely hatályon kívül helyezte felmentését.
Dec. 30–31. Az Országgyûlés elkezdte a szavazást a médiatörvényrôl. Salamon László, az alkotmányügyi bizottság elnöke és Balsai István úgy ítélte meg, hogy a törvény egésze nem igényel kétharmados többséget. Az ellenzék a kétharmados passzusok nagy részét „kiszavazta”, s ezzel a törvény elfogadását lehetetlenné tette. A végszavazáson  igen szavazat nélkül, 122 nem szavazattal és 170 tartózkodással elvetették a törvényt.

(A Magyarország politikai évkönyve, 1993 címû kiadvány alapján)

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu

http://www.c3.hu/scripta