1993. jan. 2. Minthogy a szabad
frekvenciák visszatartása alkotmányellenes, Kulin
Ferenc javasolja a kormánynak, hogy haladéktalanul kezdje
meg a felhasználható frekvenciák kiosztását.
1993. jan. 5. A Magyar Rádióban
megszûnt az ügyvezetô igazgatói jogkör. Gálik
Mihály szerzôdésének lejárta után
az intézmény vezetôje nem írt ki újabb
pályázatot a poszt betöltésére.
1993. jan. 6. Felmentését
kérte a Magyar Rádió és a Magyar Televízió
elnöke. Gombár Csaba és Hankiss Elemér azzal
indokolta elhatározását, hogy a kialakult helyzetben
nem tudja garantálni az MR és az MTV pártatlanságát.
Göncz Árpád közölte, mérlegeli a beadványban
foglaltakat. A hírre Antall József miniszterelnök ismét
beterjesztette az államfônek a két elnök felmentésére
vonatkozó javaslatát.
1993. jan. 8. A vizsgálóbiztos
szerint Bányai Gábor, a TV1 intendánsa és Nagy
László gazdasági fôigazgató súlyos
fegyelmi vétséget követtek el, ami miatt elbocsátásra
kell számítaniuk.
1993. jan. 11. Göncz
Árpád saját kérésükre fogadta az
ellenzéki pártok vezetôit. Petô Iván,
Horn Gyula és Áder János egybehangzó véleménye
szerint az ellenzéki pártok a közszolgálati média
ügyében a továbbiakban is a törvényes rendezés
hívei.
1993. jan. 12. A Rádió
alelnöke szerint valóban létezik egy programtervezet
az intézmény átalakítására, azonban
neveket nem tartalmaz. Csúcs László szerint ez csak
akkor lép életbe, ha az államfô elfogadja Gombár
Csaba lemondását.
1993. jan. 13. Göncz
Árpád a kormánypártok politikusait is fogadta,
hogy a médiaügyrôl tárgyaljon velük.
1993. jan. 15. Antall József
kormányfô ismételten levélben kérte Göncz
Árpádot, hogy mielôbb mentse fel Hankiss Elemért
és Gombár Csabát, mert indokolatlannak tartja, hogy
a lemondási idô végéig betöltsék
hivatalukat.
1993. jan. 19. A fegyelmi
bizottság elbocsátotta állásából
Nagy Lászlót és Bányai Gábort.
1993. jan. 21. Hankiss Elemér
a fegyelmi tárgyalás után tartott sajtóértekezleten
azt mondta, a tanács döntésével érvényét
veszítette felfüggesztése, így a továbbiakban
ô dönti el, hogy a Televízió elnökeként
hogyan él jogaival.
1993. jan. 22. Antall József
újabb levelet juttatott el az államfôhöz: részletesen
ismerteti a kialakult helyzetet, és leszögezi, hogy az új
médiaelnökök kinevezéséig az alelnökök
vezetik a Rádiót és a Televíziót.
1993. febr. 18. A kormány
elfogadta a Magyar Televízió szervezeti és mûködési
szabályzatát, emellett 350 millió forint többlettámogatást
biztosít a Rádiónak.
1993. febr. 22. Csúcs
László kinevezte az MR új fôszerkesztôit,
egyúttal életbe léptette az intézmény
etikai kódexét, valamint szervezeti és mûködési
szabályzatát.
1993. márc. 5. A Fôvárosi
Munkaügyi Bíróság visszahelyezte munkakörébe
Pálfy G. Istvánt, a Híradó és A Hét
fôszerkesztôjét, akit még tavaly váltott
le Hankiss Elemér.
1993. márc. 8. A Miniszterelnöki
Hivatal közleménye szerint helytelen a köztársasági
elnöknek az a megállapítása, hogy a Rádió
és a Televízió elnöke még mindig hivatalban
van, hiszen az éppen általuk benyújtott lemondás
alapján mentette fel ôket a kormány a munkavégzés
alól.
1993. márc. 16. A
média kormányzati felügyelete mindaddig érvényben
marad, amíg a parlament meg nem hozza a rádióról
és a televízióról szóló törvényt.
Az Alkotmánybíróság nyomatékosan felhívta
a parlament figyelmét, hogy mulasztásos alkotmánysértést
követ el.
1993. márc. 18. A
Rádióskamara kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál
a Rádió szervezeti és mûködési szabályzatának
jóváhagyásáról szóló kormányhatározat
és az SZMSZ alkotmányellenességének kimondását,
a kormányhatározat megsemmisítését.
1993. márc. 26. A
Fôvárosi Munkaügyi Bíróság elsô
fokon hatályon kívül helyezte Nahlik Gábornak
azt a döntését, amellyel érvénytelenítette
Benda László kinevezését a Panoráma
élére.
1993. ápr. 13. Szigorú
intézkedéseket hozott a Frekvenciagazdálkodási
Intézet az engedély nélkül üzemeltetett
bajai, mélykúti, fajszi, nagybaracskai televízióadók
leállítására.
1993. ápr. 22. Elkészült
a helyi jellegû önálló rádió- és
televíziómûsort készítô stúdiók
alapításának engedélyezésérôl
szóló részletes szabályozás és
pályázati rendszer, amellyel elôször 100-200 frekvenciahasználati
engedélyt akarnak kiosztani.
1993. máj. 13. További
intézkedésig P. Szabó József vette át
a felmentett László József helyét az MR Tájékoztatási
Fôszerkesztôségének vezetôi posztján.
1993. jún. 30. Nem
alkotmányellenes a frekvenciagazdálkodásról
elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény.
1993. szept. 22. Az MDF ügyvezetô
elnöksége javasolta, hogy a választásokat megelôzô
hat hónapban az MTV ne közvetítse egyenes adásban
a parlamenti üléseket.
1993. okt. 1. A MÚOSZ
etikai bizottsága elmarasztalta A Hét szerkesztôségének
eljárását az Egyenleg munkatársaival szemben.
A heti összefoglaló mûsor anélkül vádolta
meg a tavaly október 23-i Kossuth téri események képeinek
meghamisításával az Egyenleget, hogy meggyôzôdött
volna állításának helyességérôl.
1993. okt. 25. Csúcs
László, az MR alelnöke felfüggesztette a Reggeli
krónikában elhangzó lapszemlét.
1993. okt. 26. Nahlik Gábor,
a televízió alelnöke felfüggesztette állásából
Bánó Andrást, az Egyenleg fôszerkesztôjét
és három munkatársát. Az alelnök Murányi
Lászlót nevezte ki az Egyenleg fôszerkesztôjévé,
de a szerkesztôség munkatársai közölték,
hogy nem hajlandók vele dolgozni.
1993. okt. 28. Csúcs
László Babiczky Klárát nevezte ki a Kossuth
adó fôszerkesztôjének általános
helyettesévé, és megbízta a Krónika,
a hír- és aktuális mûsorok felügyeletével.
1993. okt. 30. Több
ezren vettek részt azon a nagygyûlésen, amelyet a Rádiós
Kamara szervezett a Szabadság térre, tiltakozva az ellen,
ami a rádióban és a televízióban történik.
1993. nov. 2. A sajtószabadság
védelmében több ezer egyetemista tüntetett a Petôfi-szobornál
és a televízió épülete elôtt.
1993. nov. 4. Sztrájkbizottság
alakult az MTV-ben.
1993. nov. 20. Göncz
Árpádnak az olasz La Stampa címû lapban megjelent
interjúja szerint Magyarországon veszélyben van a
sajtószabadság, az elektronikus tömegtájékoztatási
eszközök a kormány kezében vannak, így az
ellenzék nem tud a néphez szólni.
Az MDF frakciója szerint
Göncz Árpád nem fogalmazhatott volna meg olyan ítéleteket
a médiában kialakult helyzettel és a sajtószabadság
kérdésével kapcsolatban, mint amelyek az olasz lapban
megjelentek.
1993. nov. 25. Az SZDSZ kivételével
a parlamenti pártok kampányfônökei megegyeztek
az MTV vezetésével, hogy a Televízió csak a
kampány utolsó 27 napjában sugároz fizetett
párthirdetést, és csak az országos listát
állító pártokét.
1993. dec. 3. Bánó
András, az Egyenleg volt fôszerkesztôje a fegyelmi ügyében
hozott elbocsátó határozat miatt a Munkaügyi
Bírósághoz fordult.
1993. dec. 6. Az Országgyûlés
nem tûzte napirendjére azt az indítványt, amely
vizsgálóbizottság felállítását
javasolta a köztársasági elnöknek a La Stampa címû
olasz lapnak adott interjúja ügyében.
1993. dec. 9. Hûtlen
kezelés miatt vádemeléssel fejezte be a pótnyomozást
az ORFK Nagy László, az MTV volt gazdasági fôigazgatója
ellen.
1993. dec. 20. Gál
Zoltán átadta Szabad Györgynek azt a közel 60 ezer
aláírást tartalmazó csomagot, amelyet a szocialisták
gyûjtöttek az MTV és az MR társadalmi felügyeletére
vonatkozó javaslat napirendre tûzése érdekében.
1993. dec. 28. Az MTV fegyelmi
tanácsa alkalmatlanságra hivatkozva a volt Egyenleg újabb
két munkatársának, Sebes Györgynek és
Lendvai Szabolcsnak szüntette meg a munkaviszonyát. Nahlik
Gábor Murányi Lászlót nevezte ki a parlamenti
adások fôszerkesztôjévé.
(A Magyarország politikai
évkönyve, 1994 címû kiadvány alapján.)
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu
http://www.c3.hu/scripta