1996
jan. 1. A magyar államhatáron szolgálatot teljesítô határôrök ezentúl csak hivatásosak lehetnek.
jan. 2. Thuma József vezetésével megkezdi mûködését a Magyar Államkincstár.
jan. 4. Felavatják az elsô magyar koncessziós fizetô autópályát Gyôr és Hegyeshalom között. Az Európában egyedülállóan drága, 42 km hosszú sztráda késôbb nem bizonyul rentábilisnak.
jan. 8. Meghal Grósz Károly, korábbi magyar miniszterelnök, az állampárt (MSZMP) utolsó fôtitkára. 65 éves volt.
François Mitterrand is meghal, aki 14 éven keresztül volt Franciaország köztársasági elnöke. Halálát prosztatarák okozza 79 éves korában.
jan. 10. Göncz Árpád magyar államfô aláírja a médiatörvényt, amely február 1-jétôl hatályos.
jan. 11. A japán parlament megválasztja az új kormányfôt Hasimoto Rjutaro személyében.
jan. 13. Taszárra érkezik Bill Clinton amerikai elnök, ahol találkozik Göncz Árpád államfôvel, Horn Gyula kormányfôvel, Kovács László külügy- és Keleti György honvédelmi miniszterrel.
jan. 16. Elindul Okucaniba (Horvátország) az IFOR-erôk keretébe tartozó magyar mûszaki alakulat elsô egysége. A fôerô január 30-án követi ôket.
jan. 18. A németországi Lübeckben szélsôjobboldali fiatalok felgyújtanak egy menekültotthont, tíz ember, köztük négy kisgyerek leli halálát a lángok közt.
jan. 20. Választásokat tartanak a Gázában és Ciszjordániában élô palesztinok. A miniszterelnöki rangnak megfelelô Palesztin Hatósági elnök nagy fölénnyel Jasszer Arafat lesz.
jan. 22. A Postabank tulajdonába kerül a Magyar Nemzet.
jan. 24. Lemond Józef Oleksy lengyel kormányfô, mivel nem tudta magát egyértelmûen tisztázni a KGB-vel való korábbi együttmûködés vádja alól. Utódjául Kwas-
niewski államfô Wlodzimierz Cimoszewiczet nevezi ki.
A Független Jogász Fórum Bokros Lajos pénzügyminiszternek adományozza a justizmord-díjat, mint a legtöbb alkotmányellenesnek minôsült törvényjavaslat elôkészítôjének.
jan. 25. Az Európa Tanács megszavazza Oroszország felvételét a szervezetbe.
jan. 26. Tiltakozó nagygyûlést tart Budapesten a MIÉP „a Dunántúl amerikai megszállása ellen”.
jan. 31. Magic Johnson elsô kosárlabda-mérkôzését játssza az NBA-ben 1991 óta, amikor is kiderült, hogy AIDS-ben szenved.
febr. 3. Eltávozik a 69 éves Vámos László Kossuth-díjas rendezô, színházigazgató.
febr. 8. Kormánydöntés születik Magyarországon az új Nemzeti Színház helyszínérôl, a minisztertanács az Erzsébet teret jelöli ki.
Nyugdíjazzák Deák János vezérezredest, a Magyar Honvédség parancsnokát, és Németh Sándor altábornagy vezérkari fônököt. Mindkét poszton Végh Ferenc vezér-ôrnagy lesz az utód.
Sikkasztásért és okirat-hamisításért négy év börtönre és vagyonelkobzásra ítéli a bíróság O. Nagy Imrét és Janniczky Zoltánnét, az Ybl Bank egykori vezetôit.
febr. 9. Londonban autóba rejtett pokolgépet robbant az IRA, megszegve ezzel a szeptemberben kötött tûzszüneti megállapodást. A hat északír tartomány elszakadásáért küzdô katolikus terrorszervezet merényletének két halálos áldozata és kb. száz sérültje van.
febr. 9–10. Külföldön élô magyarok részvételével konferenciát tartanak Budapesten, Magyarország 2000 címmel.
febr. 13. A 27. Magyar Filmszemlén Gothár Péter Haggyállógva Vászka címû filmje nyeri a fôdíjat.
febr. 15. Horn Gyula magyar miniszterelnököt fogadja II. János Pál pápa a Vatikánban.
Meghal 82 éves korában Straub F. Brunó akadémikus, egykori államfô.
febr. 17. Hatvankét évnyi szünet után operabált rendeznek Budapesten.
febr. 18. Rómában befejezôdik a Bosznia-konferencia Tudjman horvát, Milosevic szerb és Izetbegovics bosnyák államfôk részvételével. Megállapodnak a hadifoglyok elengedésérôl, a hágai törvényszékkel való együttmûködésrôl, és Szarajevó valamint Mosztar fel nem osztásáról.
Lemond Bokros Lajos pénzügyminiszter, lemondását a kormányfô március 1-jei hatállyal el is fogadja.
febr. 19. Újra Sólyom Lászlót választják az Alkotmánybíróság elnökévé.
febr. 20. Elsô magyar sakkozóként világbajnoki címet szerez Polgár Zsuzsa a nôk között.
febr. 25. Kuba lelô két amerikai Cessna típusú repülôgépet, amelyek kubai emigránsokon próbáltak segíteni. A Biztonsági Tanács késôbb nyilatkozatban ítéli el Castróékat.
febr. 26. A Somogy megyei Kutas vasúti átjárójában tizenhárom ember hal meg, amikor a vonat belerohan egy személyszállító buszba. A négygyerekes, 34 éves sorompókezelô-nô feledékenysége okozza a tragédiát.
febr. 27. Az Országgyûlés megválasztja az Országos Rádió és Televízió Testület elnökének Révész T. Mihályt, és szavaznak a rádió- és tévékuratóriumok vezetôirôl is.
febr. 29. Göncz Árpád kinevezi a lemondott Bokros Lajos pénzügyminiszter utódját, Medgyessy Pétert.
márc. 2–4. Kettészakad az MDF, miután az országos gyûlés Lezsák Sándort választja a párt elnökéül, s válaszul a másik jelölt, Szabó Iván kivonul híveivel mind a gyûlésrôl, mind a pártból. Megalapítják a Magyar Demokrata Néppártot.
márc. 3. Az elôrehozott parlamenti választásokon Spanyolországban 13 év után ellenzékbe szorulnak a szocialisták, a jobboldali Néppárt gyôz. José María Aznar alakíthat késôbb kormányt.
márc. 4. A Fôvárosi Bíróság elsô fokon bûncselekmény hiányában felmenti Szabó Albertet és társait a közösség elleni izgatás vádja alól. Késôbb a Legfelsôbb Bíróság is megerôsíti ezt a határozatot.
márc. 8. A kínai hadsereg fenyegetô hadgyakorlatba kezd Tajvan partjainál, hogy figyelmeztesse a tajvaniakat a „megfelelô” jelöltek beikszelésére a közelgô parlamenti és elnökválasztáson.
Két svájci gyógyszeripari cég, a Ciba-Geigy és a Sandoz fúziójával létrejön a szektor második legnagyobb cége, a Novartis.
Petôfi Sándor saját kezûleg írt verseskötete kerül elô egy hazai magángyûjteménybôl. A füzet 1843-ból származik, hat költeményt és két novellát tartalmaz.
márc. 11. Felépül a Föld legmagasabb épülete, a 450 méteres Petronas-torony Malajzia fôvárosában, Kuala Lumpurban.
márc. 13. Egy korábbi cserkészvezetô 16 gyereket és egy tanítónôt lô le a skóciai Dunblane általános iskolájában, majd öngyilkos lesz.
Lerakják Újhartyánban az M5-ös koncessziós autópálya alapkövét.
márc. 14. Torgyán József a nemzeti ünnep alkalmából megtartja késôbb elhíresült „féregirtó” beszédét.
márc. 15. A Bokros-csomag eredményeinek hatására végre megállapodás születik az IMF és a magyar kormány között, 387 millió dolláros készenléti hitelrôl van szó.
Újra megjelenik a Beszélô, de havi lapként.
márc. 21. Kirobban a brit kergemarhakór-botrány. Az EU-tagországok megtiltják a marhahús behozatalát Nagy-Britanniából, mi-
után kiderül, hogy az agyszivacsosodás emberre is veszélyes lehet.
márc. 24. Alan Parker megkezdi az Evita címû filmjének forgatását Budapesten, Madonna, Antonio Banderas és Jonathan Pryce fôszereplésével.
márc. 26. Kiosztják Los Angelesben az Oscar-díjakat. A legnagyobb elismerést Mel Gibson aratja, aki rendezôként nyeri a trófeát, és véres történelmi eposza, a Rettenthetetlen a legjobb filmnek járó kitüntetést is bezsebeli.
márc. 27. Pulay Gyula vezetésével megalakul a Közmunka Tanács, a tartósan állástalanok foglalkoztatásának elôsegítésére.
márc. 28. Három évre szóló megállapodást köt a kormány a munkaadók és a közalkalmazottak képviselôivel.
márc. 29. Párizsban Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter ünnepélyes keretek között aláírja hazánk csatlakozási dokumentumát a Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD).
Torinóban megkezdôdik az EU kormányközi konferenciasorozata, melynek során tárgyalnak az EU reformjáról és a bôvítésrôl.
Budapesten az MSZP V. kongresszusa veszi kezdetét, ahol Horn Gyula marad a párt elnöke, Kósáné Kovács Magda ügyvezetô alelnök lesz, Vitányi Iván helyett Baja Ferenc lesz a választmány elnöke, Csintalan Sándor és Máté László pedig kissé visszaszorul a párthierarchiában.
márc. 31. Suchman Tamás privatizációs miniszter bejelenti, hogy kilép az MSZP-bôl, miután nem lett tagja az elnökségnek. Ezt a nyilatkozatát két nappal késôbb visszavonja.
ápr. 1. A Kordax Rt. tízmilliárd forintos adótartozásról kap határozatot, ami a szlovák–magyar határon áthozott üzemanyag meg nem fizetett forgalmi és fogyasztási adójából tevôdik össze. A cég vitatja az adófizetés jogosságát.
ápr. 2. A Sony elsô kelet-európai zöldmezôs beruházásaként Gödöllôn kezd hárommilliárd forint értékben szórakoztatóelektronikai gyár építéséhez.
ápr. 3. Dubrovnik mellett lezuhan az amerikai kereskedelmi minisztert, Ron Brownt és munkatársait szállító repülôgép. Mind a harminc-öt utas szörnyethal.
ápr. 4. Meghalt Perczel Zita magyar színésznô. Nyolcvanéves volt.
ápr. 9. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter felavatja Magyarország hatodik nemzeti parkját, az ötvenhektáros Duna–Dráva Nemzeti Parkot.
ápr. 12. Járai Zsigmondot választja elnökévé a Budapesti Értéktôzsde Bokros Lajossal szemben.
Megalakul Magyarországon az Országos Környezetvédelmi Tanács. A 22 tagú testület elnökévé Láng István akadémikust, társelnökké pedig Baja Ferenc környezetvédelmi minisztert választotta.
Földes László, alias Hobo kapja a Déri János-díjat.
ápr. 15. Ezzel a nappal szûnik meg a gyermekgondozási díj (gyed), és a gyermekgondozási segélyt (gyes) is csak a rászorulóknak fizetik. Eltörlik a várandóssági pótlékot is, helyette anyasági támogatás jár.
ápr. 16. A Tunéziában tartózkodó Bettino Craxi volt olasz miniszterelnököt korrupció vádja miatt 8 év 3 havi börtönre ítéli egy olasz bíróság.
Füzessy Tibort (KDNP) választja meg alelnökévé az Országgyûlés.
ápr. 18. A dél-libanoni Kana városában lévô ENSZ-támaszpont elleni téves izraeli támadás következtében száz civil – javarészt nôk és gyerekek – hal meg.
Ugyanekkor Kairóban iszlám terroristák lemészárolnak 18 görög turistát.
Meghiúsul a szolnoki Kôolajkutató Rt. privatizációja, mivel Suchman Tamás privatizációs miniszter nem járul hozzá, hogy az Arhangelszk Geologia Hungary Kft. vegye meg a céget.
ápr. 21. Hosszú szünet után ismét a baloldal gyôz az olasz parlamenti választásokon. Romano Prodi, az Olajfa tömörülés vezetôje alakíthat kormányt.
ápr. 22. Rakétatámadás következtében életét veszti Dzsohar Dudajev csecsen vezér.
Idôszámításunk elôtti hatodik évezredbôl származó csontvázakat találnak a régészek az M3-as autópálya építése közben Füzesabony és Dormánd között.
ápr. 25. A Naturland Rt. veheti meg a Pharmafontana Gyógyszer-ellátó Rt. többségi tulajdonát.
ápr. 26. Megromlott egészségi állapotára való tekintettel július elsejei hatállyal felmentését kéri Hagelmayer István, az Állami Számvevôszék elnöke.
ápr. 28. Az Ausztráliához tartozó Tasmania szigetén egy lövöldözô ámokfutó, a 28 éves Martin Bryant 35 embert lô le.
ápr. 30. Meghal a 92 éves Keresztury Dezsô akadémikus, egykori kultuszminiszter.
máj. 6–9. A Magyar Tudományos Akadémia közgyûlést tart, megválasztják az új elnököt is, Glatz Ferenc történészt, a Németh-kormány volt mûvelôdési miniszterét.
máj. 6. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyûlése Cser Ágnest választja meg az egészségbiztosító új fôigazgatójává.
máj. 7. A dél-afrikai parlament hosszú vita után megszavazza az új alkotmányt, ezzel a faji elnyomás utolsó elemei is kikerülnek az ország jogrendjébôl.
máj. 9. Kitör a bolgár valutaválság, mikor a leva egyik pillanatról a másikra 13 százalékot veszít az értékébôl. A lakosság megrohamozza a bankokat, apad az ország devizatartaléka, az infláció pedig majdnem 200 százalékra ugrik.
Felmentik Kô Andrást, az Új Magyarország fôszerkesztôjét, utóda – ügyvezetôként – Franka Tibor lesz.
máj. 16. Nikolits István elismeri, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal 1992 nyara óta titkosszolgálati eszközökkel megfigyeli a Baranya megyei nemzetiségeket – kizárólag a saját érdekükben.
máj. 20. Szicíliában az olasz rend-ôrség elfogja a maffiafônök Giovanni Bruscát, a Cosa Nostra vezérét.
Horn Gyula miniszterelnök bejelenti, hogy a koalíciós partner SZDSZ ellenállása miatt lemond a feketegazdaság felszámolására alakítandó központi nyomozóhivatal felállításáról.
A cannes-i filmfesztiválon Iványi Marcell rövidfilmje, a Szél nyeri az Aranypálmát kategóriájában.
máj. 21. Póda Jenô MDF-es honatya felszólalása nyomán kiderül, hogy nyolc MIG-29-es repülôgép az Országgyûlés jóváhagyása nélkül vett részt éleslövészeten Lengyelországban. Az ügy kapcsán Keleti György honvédelmi miniszter felajánlja lemondását, amit a kormányfô nem fogad el.
máj. 22. A Magyar Állami Operaház fôigazgatójának június 1-jei hatállyal Szinetár Miklóst nevezi ki öt évre a mûvelôdési miniszter.
máj. 24. Magyarországon is bevezetik hétvégenként a kamionstopot.
máj. 28. Vallomást tesz Bill Clinton a Whitewater-ügyben. Az amerikai elnököt azzal vádolják, hogy arkansasi kormányzó korában egy ismerôsének – hivatali hatalmát felhasználva – 300 ezer dolláros kölcsönt eszközölt ki, amit aztán az illetô nem fizetett vissza.
máj. 29. Rácáfolva az elôzetes várakozásokra, az izraeli választásokon Benjamin Netanjahu, a Likud vezetôje gyôzött, s lett az ország miniszterelnöke. A parlamenti választásokon a Munkapárt szerzett többséget.
máj. 30. A kormány felmenti Lascsik Attilát, az ÁPV Rt. vezérigazgatóját, utódjaként Kocsis Istvánt nevezik ki.
Sára Sándort választják a Duna TV elnökévé.
máj. 31. Meghal Timothy Leary, a kábítószer-fogyasztás egyik fô amerikai propagandistája, a hippi mozgalom vezéregyénisége. 75 éves volt.
Hajdú Istvánt választják augusztus 1-jei hatállyal a Magyar Rádió elnökévé.
jún. 5. Benyújtja lemondását Mesut Yilmaz, török miniszterelnök. Utóda az iszlámista Jólét Pártja vezetôje, Necmettin Erbakan lesz.
jún. 6. Végh Ferenc altábornagy lesz a honvédség új parancsnoka és vezérkari fônöke.
jún. 11. Magyarországot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Igazgatótanácsának állandó tagjává választják Genfben.
jún. 12. Velencében 81 éves korában meghal Benedek István professzor. A világhírû tudós-polihisztort a nagyközönség televíziós tudománytörténeti sorozatából ismerhette.
jún. 13. Felavatják a Magyarok Világszövetségének felújított Benczúr utcai székházát a Magyarok IV. Világkongresszusára.
jún. 14. A londoni fémtôzsdén pánikot okoz a rézpiac összeomlása, mivel a japán Sumitomo Corporation (a legnagyobb nemzetközi rézkereskedô cég) egyik vezetôjérôl kiderül, hogy tíz éve saját hasznára hamisítja a rézzel kapcsolatos jelentéseket.
jún. 15. Bonnban Németország háború utáni történetének legnagyobb tüntetése zajlik a kormány megszorító intézkedései ellen, 350 ezer ember vonul fel.
Meghal 78 éves korában Ella Fitzgerald, a dzsesszénekesek koronázatlan királynôje.
jún. 21. Lemond Rusznák Tamás, az Állami Bankfelügyelet elnöke. Utóda Tarafás Imre lesz.
jún. 23. Hetvenhét éves korában szívroham következtében meghal Andreasz Papandreu, a görög politikai élet legismertebb alakja, a
PASZOK elnöke.
jún. 25. Robbanóanyaggal teli teherautó hajt be egy szaúd-arábiai amerikai katonai támaszpontra, ahol a detonáció 19 katona halálát okozza. Muszlim szélsôségesek vállalják magukra a merényletet.
A magyar Országgyûlés elfogadja Nagy Imre emlékének törvénybe iktatását.
jún. 27. Az elôzetes ötpárti megál-lapodás ellenére nem szavazza meg a parlament az új alkotmány koncepcióját. Öt szavazat hiányzott.
Kipattan a benzidin-ügy. Nógrád megyei rendôröket vádolnak azzal, hogy a rákkeltô hatású, a korábban eltávolított vér jelenlétét is kimutató vegyi anyagot embereken is alkalmazták.
jún. 28. Tüntetést tart a MIÉP Horn Gyula Óbudán épülô villája elôtt, ezzel is tiltakozván a – gyanújuk szerint – közpénzek ilyetén való felhasználása ellen.
júl. 1. A Daewoo kezébe kerül a Magyar Gördülôcsapágy Mûvek Rt. többségi tulajdona.
júl. 3. Borisz Jelcin gyôz az orosz elnökválasztás második fordulójában a kommunista Zjuganov ellen.
Egységesen 62 évre emeli a magyar parlament a nyugdíjkorhatárt mind a férfiak, mind a nôk esetében.
Kilencévi börtönre és vagyonelkobzásra ítéli a bíróság Tribuszer Zoltánnét, a legnagyobb magyarországi pilótajáték szervezôjét. Ô aztán évekig bujkál az igazságszolgáltatás elôl, s csak 1999 ôszén tudják elfogni a Teve utcai rendôrszékház közelében található rejtekhelyén.
júl. 4. Farkas Bertalan dandártábornokot, az elsô magyar ûrhajóst nevezik ki washingtoni katonai attasénak.
júl. 5. Megkezdôdik a kétnapos magyar–magyar csúcs Budapesten.
júl. 9. Zavargások törnek ki Líbiában. Az általános elégedetlenség egy futballmeccs kapcsán tör felszínre, amikor Kadhafi fia a rivális csapat szurkolói közé lövet, legalább 20 ember halálát okozva.
júl. 11. Felavatják Magyarország elsô business-parkját, a Budapest Innovációs Parkot.
júl. 18. Lezuhan a Trans World Airlines amerikai légitársaság New Yorkból Párizsba tartó Boeing 747-es repülôgépe. Mind a 228 ember meghal, aki a fedélzetén tartózkodott.
júl. 19. Megnyitják a 26. nyári olimpiát Atlantában. A játékok nyolcadik napján bomba robban, melynek két halálos áldozata van, a tettes máig ismeretlen. A magyar sportolók 7 arany-, 4 ezüst- és 10 bronzérmet nyernek, ezzel az éremtáblázat 12. helyét szerzik meg.
júl. 21. Házkutatást tart a rendôrség dr. Czeizel Endre orvos-genetikus lakásán és munkahelyén, mivel azzal vádolják, hogy segített terhes anyáknak Amerikába utazni, és az ott megszületô csecsemôt pénzért gyermektelen családoknak adni.
júl. 22. Meghal Peter Ludwig német mûvészettörténész és mûgyûjtô, a fôleg modern mûveket kiállító Ludwig Múzeum alapítója. 71 éves volt.
A francia Sanofi cég majdnem 100 százalékos tulajdont szerez a Chinoin gyógyszergyárban.
júl. 24. Az ELTE Idegennyelvi Továbbképzô Központja csaknem húszezer nyelvvizsga-bizonyítvány ellenôrzését kezdi meg, mivel rengeteg hamis bizonyítvánnyal próbáltak elônybe kerülni egyesek egyetemi felvételijükön.
júl. 25. Magyarországra látogat Javier Solana, a NATO fôtitkára. Jár Taszáron, az IFOR-bázison, és Szolnokon, a Cooperative Chance ’96 nevû többnemzetiségû NATO-hadgyakorlaton. Tárgyalásokat folytat Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel és Keleti György honvédelmi miniszterrel.
júl. 26. Magyarország átadja az EU budapesti nagykövetének a brüsszeli kérdôíveire adott válaszainkat.
júl. 29. Ketchupos flakonba rejtett házilag készített bombát találnak egy esztergomi élelmiszerüzletben.
júl. 30. A „három tenor” kétharmada (Placido Domingo és José Carreras) Rost Andreával és Diana Ross-szal kiegészülve koncertet ad Budapesten.
aug. 1. A római katonai bíróság korára való tekintettel mentesíti a felelôsségre vonás alól a 83 éves Erick Priebke volt SS-tisztet, akit egy 1944-es tömeggyilkosságban való részvétellel vádoltak.
aug. 6. Peták Istvánt választják meg a Magyar Televízió elnökévé.
aug. 9. Székesfehérvárott a Rádió utcai lakótelep lakói nyílt levélben szorgalmazzák, hogy telepítsék ki az ott lakó mintegy 50 roma családot. Ezzel megkezdôdik ezen családok kálváriája.
aug. 11. Magyarországra érkezik Jimmy Carter volt amerikai elnök, aki a „Habitat for Humanity” keretében Vácott házakat épít.
aug. 15. Horn Gyula miniszterelnök elfogadja Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter lemondását. Utóda – ha rövid ideig is – Suchman Tamás lesz.
aug. 17. Megkezdôdik a finnugor népek II. világkongresszusa Budapesten.
Gödöllôn megnyitják a felújított Grassalkovich-kastély fôszárnyát.
aug. 19. Ostffyasszonyfán felavatják az új autó- és motorverseny-pályát, a Pannónia Ringet.
aug. 22. A Danubius Rt. nyeri a Hungária Szálloda Rt. privatizációjára kiírt pályázatot.
aug. 26. Halálra ítélte a szöuli bíróság Cson Tu Hvan korábbi elnököt, míg utódját, Ro Te Vut életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtja. Az exelnökök bûnlajstromán puccs szervezése, vérengzés és korrupció szerepelt.
aug. 29. Kuncze Gábor belügyminiszter Kiss Ernô ezredest nevezi ki az újonnan felállított Központi Bûnüldözési Igazgatóság élére.
aug. 30. Az Öböl-háború után megállapított biztonsági rendszert elôször sérti meg Irak, amikor jelentôs katonai erôvel átlépi a 36. szélességi fokon meghúzott demarkációs vonalat, hogy támadást intézzen a kurdok ellen.
aug. 31. Fegyverszüneti megállapodást ír alá Alekszandr Lebegy orosz katonai vezetô és Aszlan Maszhadov csecsen vezérkari fônök.
Kilép az SZDSZ-bôl Tölgyessy Péter, a párt korábbi elnöke, illetve frakcióvezetôje.
szept. 1. Forgalomba hozzák az új ukrán nemzeti valutát, a hrivnyát.
szept. 3. Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte, és megsemmisítette az 1993-as sortûztörvényt.
szept. 4. Gazsó L. Ferencet nevezik ki a Magyar Hírlap fôszerkesztôjévé.
szept. 5. Budapesten felavatják az újjáépített Dohány utcai zsinagógát. Európa legnagyobb zsinagógájának felújítása 1,2 milliárd forintba került.
szept. 6. Megkezdi kétnapos magyarországi látogatását II. János Pál pápa. Pannonhalmát és Gyôrt keresi fel.
szept. 10–13. Hazánkba látogat I. János Károly spanyol király feleségével, Zsófia királynéval.
szept. 11. Megalakul az ORTT Panaszbizottsága.
Meghal Fehér Klára író, újságíró. 74 éves volt.
szept. 13. Az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította az aggteleki cseppkôbarlangot.
szept. 14. Boszniában megtartják a háború utáni elsô parlamenti, elnök- és kantonális választásokat. Alija Izetbegovics marad az elnök.
szept. 16. Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök Temesvárott aláírja a magyar–román alapszerzôdést. A magyar ellenzék tiltakozik a megállapodás ellen.
szept. 24. Bill Clinton amerikai elnök írja alá elsônek az ENSZ-közgyûlésen a minden nukleáris kísérlet tilalmát kimondó nemzetközi szerzô-dést. Az atombombával rendelkezô országok közül India és Pakisztán nem szignózza a dokumentumot.
szept. 25. Három napig tartó zavargások törnek ki Jeruzsálemben, amikor palesztinok tiltakoznak egy, a Templom-hegy tövében húzódó alagút megnyitása ellen. 55 palesztin és 14 izraeli veszti életét.
szept. 26–29. Rom Som ’96 címmel cigány világfesztivált tartanak Budapesten.
szept. 27. Afganisztán fôvárosát, Kabult elfoglalják a szélsôséges iszlámista tálibok, akik így már az ország kétharmadát ellenôrzésük alatt tudhatják. Nyilvánosan fel-
akasztják az utolsó kommunista elnököt, Mohamed Nadzsibullahot.
Göncz Árpád államfô felavatja az Opel új szentgotthárdi hengerfejgyártó üzemét, mely 235 millió márkás beruházással készült.
szept. 28. Széles Gábort választják az Ikarus vezérigazgatójává.
okt. 1. Az ENSZ BT feloldja a Jugoszlávia ellen 1992-ben hozott szankciókat.
okt. 2. Újrakezdôdik az átvilágítás Magyarországon több mint egyéves szünet után. Mintegy hatszáz magas állami tisztséget betöltô személy ügynökmúltját vizsgálják a bírák.
okt. 5. Bomba robban Piliscsabán a Budapestrôl Esztergomba tartó távolsági buszon. Pár nappal késôbb a rendôrség elfogja a 17 éves tettest.
okt. 6. Horn Gyula kezdeményezi Suchman Tamás ipari és privatizációs miniszter leváltását a Tocsik–Szokai botrány miatt. Az ÁPV Rt. által alkalmazott jogásznô (Tocsik Márta) politikai kapcsolataira hivatkozva próbálta lefaragni a privatizációs szervezet önkormányzatokkal szembeni tartozásait, s a „megspórolt” összeg után 804 millió forint sikerdíjat kapott. Ennek nagy részét utána a koalíciós pártokhoz közel álló cégeknek kellett továbbítania. A miniszteren kívül menesztették az ÁPV Rt. teljes igazgatóságát, a botrány miatt lemondott Rajk László szabad demokrata honatya parlamenti mandátumáról, Tamás Gáspár Miklós SZDSZ-alapító pedig pártbéli tisztségérôl.
okt. 9. A francia Michelin cég 66 millió dollárt fizet a Taurus Gumiipari Rt. többségi részesedéséért.
Egy fiatal nô, bejutván az Országgyûlés plenáris ülésére, üvöltözni kezd. A biztonsági ôröknek kell kivezetni a hölgyet, akirôl kiderül, hogy Homoki János kisgazda hon-atya nevelt lánya.
okt. 11. Dél-Korea felvételével 29-re nôtt az OECD létszáma.
okt. 14. Angyalföldön megnyitják a Duna Plazát, az elsô amerikai típusú bevásárlóközpontot. A beruházás 9,5 milliárd forintba került, és 42 ezer négyzetméteren terül el. Három héttel késôbb avatják fel a Pólus Centert, amely még nagyobb területet foglal el.
okt. 15. Az Országgyûlés vizsgálóbizottságot állít fel a Tocsik–Szokai ügy feltárására, a bizottság elnöke Deutsch Tamás, fiatal demokrata képviselô lesz.
okt. 17. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Alekszandr Lebegyet, a nemzetbiztonsági tanács titkárát. Utóda Ivan Ribkin.
okt. 20. Belgiumban 300 ezres tömegtüntetésen tiltakozik a lakosság a pedofilbotrány miatt. Marc Dutroux több kiskorú lányt rabolt el, erôszakolt meg és gyilkolt meg társaival, s mindezt a tehetetlen rendôrség és igazságszolgáltatás „asszisztálása” mellett tehette.
okt. 22. Átadják Budapesten a Váci utca déli szakaszát, így már sétálóutcaként használható a teljes utca a Fôvám tértôl a Vörösmarty térig.
okt. 23. II. János Pál pápa levelében a katolikus vallással összeegyeztethetônek írja Darwin evolúciós elméletét.
okt. 24. Kovács Árpádot nevezi ki a kormány az ÁPV Rt. új elnökének.
okt. 25. Lemond posztjáról Hárshegyi Frigyes és Czirják Sándor, az MNB két alelnöke egy négy évvel korábbi árfolyamgarancia-szerzô-dés miatt.
okt. 27. Újabb négy évre elnöknek választja meg Csoóri Sándort a Magyarok Világszövetsége.
A MIÉP budapesti nagygyûlésének egyik szónoka Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke.
okt. 29. Leteszi az esküt Suchman Tamás két utóda, Csiha Judit privatizációt felügyelô tárca nélküli miniszter, és Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter.
okt. 31. Meghal Michel Gyarmathy, a párizsi Folies Bergere magyar származású egykori mûvészeti vezetôje, aki arról (is) volt híres, hogy a kispénzû magyar turistákat ingyen engedte be a mulatóba.
Idehaza a negyvennégy éves Gyurkó Jánostól, az Antall-kormány környezetvédelmi miniszterétôl kell végsô búcsút vennünk.
nov. 1. Óbudán fényes nappal lelövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezérlakja volt. Két héttel késôbb Lakatos Csaba hajtót, majd Totka Pál vállalkozót sebesítik meg lôfegyverrel életveszélyesen. Mindketten kapcsolatban álltak az alvilággal, a tettesek személyére azóta sem derült fény.
nov. 3. Parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak Jugoszláviában. Az elôbbin a szocialisták gyôznek, az utóbbin azonban több nagy városban az ellenzék kerekedik felül, de a hatalom nem ismeri el a vereséget. Tömegtüntetések sorozata kezdôdik.
Elindul a Vandée Globe nevû földkörüli vitorlásverseny Franciaországból. A magyar résztvevô, Fa Nándor többször kényszerül újrakezdeni a távot, végül harmadszorra már nem vág neki, hanem feladja.
nov. 5. Borisz Jelcin orosz elnök szívmûtéten esik át Moszkvában.
Az amerikai elnökválasztáson Bill Clinton fölényes gyôzelmet arat Bob Dole felett.
nov. 8. Az ÁPV Rt. döntése szerint a holland ABN-Amro Bank lesz a Magyar Hitel Bank új tulajdonosa. 89 millió dollárt fizet az MHB részvényeinek 89 százalékáért.
nov. 12. Súlyos repülôszerencsétlenség történik Indiában, amikor egy szaúdi Boeing-747-es összeütközik a levegôben egy kazah Il-76-os géppel. Senki sem éli túl a katasztrófát, 351 halottat regisztrálnak.
A magyar Országgyûlés megválasztja Holló Andrást alkotmánybírának, míg Bruhács János, az ellenzék jelöltje nem kapja meg a szükséges voksokat. Az ellenzék tiltakozásul kivonul az ülésterembôl.
Anyagi okok miatt e naptól nem jelenik meg az Esti Hírlap.
nov. 17. Emil Constantinescu gyôzelmét hozza a román elnökválasztás második fordulója. A párhuzamosan lebonyolított országgyûlési választásokon is a korábbi ellenzék nyert, a csak decemberben megalakított Victor Corbea vezette kormány tagja lesz az RMDSZ is.
nov. 18. Felfüggeszti tevékenységét a Co-Nexus Értékház, mivel a befektetôk bizalma megrendült a cégben. December 19-én jogutód nélkül meg is szûnik.
nov. 27. A köztársasági elnök felmenti tisztségébôl Szabó György népjóléti minisztert. Ugyanezen a napon Horn Gyula kezdeményezi Lakos László földmûvelésügyi miniszter menesztését is.
nov. 29. Távozik a rendôr-vezérkar: Kuncze Gábor belügyminiszter felmenti Pintér Sándor országos rendôrfôkapitányt, Bodrácska János budapesti rendôrfôkapitányt, Túrós Andrást, az ORFK közbiztonsági fôigazgatóját és Valenta Lászlót, az ORFK gazdasági fôigazgatóját. Pintér utóda Forgács László, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendôrfôkapitány lesz.
dec. 2. Rosszindulatú daganatot operálnak ki Václav Havel cseh köztársasági elnök tüdejébôl.
Távozik posztjáról Pitti Zoltán APEH-elnök. Kékesi László követi az elnöki székben.
dec. 4. Török tiszteletbeli konzulástust avatnak Szigetvárott.
dec. 5. A cseh származású Madeleine Albright ENSZ-nagykövetet nevezi ki Bill Clinton amerikai elnök külügyminiszterré. Ez az elsô eset az USA történetében, hogy nô tölti be ezt funkciót.
dec. 9. Két magyar tagja van a román kormánynak: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter és Tokay György nemzeti kisebbségekkel foglalkozó miniszter.
Lemond Sándor László, az Egészségügyi Önkormányzat elnöke.
dec. 16. Leteszi a hivatali esküt Kökény Mihály népjóléti és Nagy Frigyes földmûvelésügyi miniszter.
A Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetévé nevezik ki Habsburg Györgyöt.
dec. 17. Ismét afrikai fôtitkára van az ENSZ-nek a ghánai Kofi Annan személyében.
A Tupac Amaru nevû terrorszervezet több száz túszt ejt Peruban a limai japán nagykövetségen, negyven ország diplomatái találhatók a túszok között. Négy hónapon keresztül tartanak a tárgyalások, míg végül kommandósok szabadítják ki a fogva- tartottakat.
dec. 21. Újhartyánnál átadják az M5-ös autópálya Budapest és Kecskemét közötti 45 km-es szakaszát, amelyet egy hétig lehet díjmentesen használni.
dec. 23. Hetvenmilliós fegyveres rablás történik a Váci utcában. A tetteseket késôbb sikerül elfogni.
dec. 27. Budapesten saját veje öli meg K. Csontos Miklós kisgazda országgyûlési képviselôt.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu