1968
február 25. A balatonboglári r. k. egyházközség
15 évre bérbe adja Galántai Györgynek a használaton
kívüli Körmendy-kápolnát.
1970
május Galántai a kápolnaprogram beindítására
mûvészeket toboroz. Az elsô idôszak kiállításait,
eseményeit meghatározó mûvészek és
szervezôk: Balogh Ferenc, Csáji Attila, Galántai György,
Haris László, Magyar József, Molnár V. József,
Szôcs Zsuzsa, Tóth József.
június 28.–szeptember 12. között kiállító
mûvészek: Csáji Attila, Csiky Tibor, Csutoros Sándor,
Demeter István, Galántai György, Haraszty István,
Haris László, Ilyés István, Lantos Ferenc,
Magyar József, Molnár V. József, Papp Oszkár,
Pauer Gyula, Péterfy László, Temesi Nóra, Türk
Péter.
július 26. A Kápolna Tárlat avató ünnepsége.
Rónay György megnyitója. Közremûködik:
Jancsó Adrienne és Kecskés András.
augusztus 9. A modern festészet és költészet
kapcsolatáról Gyurkovits Tibor tart elôadást.
Közremûködik: Nagy Attila és Sztankovits Béla.
augusztus 23. A Gesualdo Énekegyüttes (Reményi Károly,
Tardi László, Tarkó Magdolna, Witkowsky Erika) koncertje.
augusztus 30. Weöres Sándor a képzômûvészet
és költészet kapcsolatáról beszél,
Károlyi Amy verseibôl ad elô.
szeptember 6. A Postás Kamara Együttes koncertje.
szeptember 27. Földédesanyám címmel Jancsó
Adrienne és Faragó Laura magyar népköltészeti
mûsora (ôsbemutató).
december A Balatonboglári Községi Tanács
VB ülésén elôterjesztik a Temetôdomb rendezésével
és egy jövendôbeli mûvészteleppel kapcsolatos,
Galántai György által javasolt terveket. Megvalósításukra
az 1971-ben elôirányzott községi tanácsi
költségvetésbôl 100 000 Ft-ot szánnak.
1971
június 1–7. Bak Imre, Baranyay András, Csáji Attila,
Lakner László, Lantos Ferenc, Nádler István,
Molnár Sándor, Temesi Nóra, Tót Endre kiállítása.
június 8–15. Csutoros Sándor, Demeter István,
Haris László, Ilyés István, Molnár V.
József, Parrag Emil kiállítása.
június 13. Péter Ilona népballadákat ad
elô, Marosi Júlia csángó népdalokat énekel.
június 14. A SMT VB mûvelôdési osztályának
balatoni fôelôadója jelentést kér a Balatonboglári
Községi Tanács elnökétôl a kiállítások
és mûsorok engedélyével, tartalmával,
valamint a szervezôk és a résztvevôk személyével
kapcsolatban.
június 16.–július 6. Bak Imre, Csiky Tibor, Csutoros
Sándor, Erdély Miklós, Gulyás Gyula, Haraszty
István, Hencze Tamás, Nádler István, Pauer
Gyula, Tót Endre, Türk Péter, kiállítása.
július 2. Szentjóby Tamás: A-B happening. Paralel-kurzus
tanpálya. Happening, avatási szertartás. Közremûködik:
Nica Taxidis, Zója Karandata, Bene Gábor. Pauer Gyula: Röpcédula
akció; Gulyás Gyula Irányjelzô akciója.
július 7–14. Cerovszky Iván, Orvos András, Prutkay
Péter, Szemadám György kiállítása,
a megnyitón a Kaláka együttes koncertezik.
július 8. A Somogyi Néplapban megjelenik Horányi
Barna cikke „Törvénytelen úton néhány
avantgarde. Bérelt kápolnában illegális kiállítások,
mûsorok” címmel. A szerzô a kápolnatárlat
szervezôinek felelôsségre vonását, valamint
szabálysértési eljárás megindítását
követeli az engedély nélküli kiállítások
és propagandaanyagok terjesztése miatt.
július 10. Legéndy Péter verseit Loncsák
Judit adja elô.
A SMT VB mûvelôdési osztályának vezetôje
az engedélyek hiányában a kápolnatárlatok
bezárására szólítja fel a községi
tanács elnökét.
július 12. A Balatonboglári Községi Tanács
elnöke, a SMT VB mûvelôdési osztálya a szükséges
lektorátusi, illetve minisztériumi engedélyek megszerzéséig
elrendeli a tárlatok beszüntetését, és
megtiltja a propagandaanyagok felhasználását.
július 15–22. Ábrahám Rafael, Banga Ferenc, Galántai
György, Haász István, Sáros András Miklós,
Somlai Vilma, Swierkiewicz Róbert, Szabados Árpád,
Szeift Béla, Szentirmai Zoltán, Várnagy Ildikó
kiállítása.
július 16. Galántai György Reklám-trikó
és Turista-jel akciója.
július 18. A Magyar Hírlap Keserédes barangolás
a Balatonnál címû cikkében a Somogyi Néplaphoz
hasonlóan elítélô hangnemben reagál a
kápolnatárlat eseményeire.
A mûvészek sajtó-helyreigazítási
kérelmét a lapok elutasítják.
július 23–30. Berki Viola, Donáth Péter, Illés
Árpád, Kováts Albert, Papp Oszkár kiállítása.
július 25. Sziklai Erika énekelôadása.
július 30. A kápolnatárlatok alkotói a
kialakult helyzettel kapcsolatban helyzetelemzést készítenek
az MSZMP KB-nak, amit elküldenek a SMT VB elnökének, a
Képzô- és Iparmûvészeti Lektorátus
igazgatójának, a Mûvelôdésügyi Minisztérium
Képzômûvészeti Fôosztálya vezetôjének,
a Somogyi Néplap és a Magyar Hírlap fôszerkesztôjének
is.
augusztus 1–7. Csutoros Sándor, Halmy Miklós, Koncz Béla,
Gellér Brúnó, Szeift Béla kiállítása.
augusztus 24–31. Galántai György és Szeift Béla
kiállítása.
október 26. A kultúrpolitika és az avantgárd
mûvészek képviselôinek megbeszélése
az MSZMP KB székházában. Résztvevôk:
Bak Imre, Csáji Attila, Galántai György, Haraszty István,
Orvos András, Pauer Gyula, Ormos Tibor és Bartha Éva
(Lektorátus), Tóth Miklós (MSZMP KB), Csorba Géza
(Mûvelôdésügyi Minisztérium), Kádár
János Miklós (Fiatal Képzômûvészek
Stúdiója). A párt- és állami szervek
képviselôi megegyeznek a mûvészekkel abban, hogy
1972-tôl zsûriztetik a kiállításokat.
1972
február 8. A Balatonboglári Községi Tanács
elnöke a SMT VB mûvelôdési osztályához
írott beszámolójában kápolna mûködését
a szükséges zsûri-engedélyek birtokában
a továbbiakban KÖJÁL-engedélyhez is köti.
Jelzi azt is, hogy az 1971-ben felmerült problémák miatt
a temetôdomb fejlesztésére 1970-ben elôirányzott
összeget más területre csoportosítják át.
május „Egyszer elmentünk.” Spontán akciók
a kápolnában, melyekrôl Maurer Dóra fotósorozatot
készít. (Erdély Miklós, Gáyor Tibor,
Jovánovics György, Maurer Dóra, Szentjóby Tamás.)
június 11–21. K-358/72. címmel megnyílik az elsô
zsûrizett kiállítás. A kiállító
mûvészek: Bácsay Péter, Csutoros Sándor,
Haris László, Ilyés István, Kígyós
Sándor, Molnár V. József, Papp Oszkár, Parrag
Emil, Prutkay Péter, Szemadám György, Fenyvesi Tóth
Árpád. Megnyitotta: Mezei Ottó.
június 14. Galántai Gádor Endrétôl,
a Mûvelôdésügyi Minisztérium Képzômûvészeti
Osztályának vezetôjétôl engedélyt
kér a jugoszláviai mûvészek anyagának
bemutatására.
június 17. A Kaláka együttes koncertje.
június 22.–július 1. K/358/72/II. Baranyay András,
Csáji Attila, Erdélyi Eta, Fóth Ernô, Galántai
György, Kéri Ádám, Lakner László,
Orvos András, Paizs László, Swierkiewicz Róbert,
Váli Dezsô kiállítása.
június 24. „Az élet bonyolult!?” Karsai János
pantomimmûvész mûsora.
június 25. Somlyó György legújabb verseit
adja elô.
július 2. Galántai György a Kápolna Tárlat
elnevezést megszünteti, és Kápolna Mûteremre
változtatja. Ettôl kezdve a magánterületre vonatkozó
jogszabályokat tekinti érvényesnek.
július 6–10. A Pécsi Mûhely tagjai kiállításukhoz
kapcsolódóan tájkorrekciókat készítenek
a kápolna környezetében.
július 6–9. „Direkt hét” Pauer Gyula és Szentjóby
Tamás szervezésében. Résztvevôk: Beke
László, Erdély Miklós, Gulyás Gyula,
Haraszti Miklós, Haris László, Háy Ágnes,
Hencze Tamás, Lajtai Péter, Legéndy Péter,
Molnár V. József, Pauer Gyula, Rajczi Margit, Szentjóby
Tamás, Tót Endre.
július 8. A Direkt hét keretében a Budapesten
betiltott Avantgárd fesztivál résztvevôinek
elôadásai, akciói. (Adamis Béla, Beke László,
Bódy Gábor, Erdély Miklós, Gulyás Gyula,
Halász Péter, Háy Ágnes, Lajtai Péter,
Legéndy Péter, Méhes László, Pauer Gyula,
Szentjóby Tamás.)
július 1.–augusztus 3. A Pécsi Mûhely (Ficzek Ferenc,
Halász Károly, Kismányoki Károly, Lantos Ferenc,
Pinczehelyi Sándor, Szíjártó Kálmán,
Nádor Katalin) és Haraszty István kinetikus szobrainak
kiállítása.
július 18. A Mûvelôdésügyi Minisztérium
Képzômûvészeti Osztályának vezetôje
közli, hogy a nemzetközi kiállítási tevékenység
szervezése és koordinálása állami feladat,
így a szabadkai mûvészcsoport magánkezdeményezésû
bemutatásához a minisztérium nem járul hozzá.
július 27–28. Galántai György és Haraszty
István felelôsségvállalási akciója
a látogatókkal: „Ma Ön nyitja meg a kiállítást”
címmel.
július 28. A Lektorátus igazgatója a Mûvelôdésügyi
Minisztérium Képzômûvészeti Osztályának
vezetôjéhez írott levelében Haraszty István
mûveit a politikai ellenállás tényeként
minôsíti. Az Állami Egyházügyi Hivatal
bevonásával hathatós lépéseket sürget
a kápolnatárlatok adminisztratív úton történô
felszámolására.
július 28. A Brobo Társulat elôadása Borsody
László, Márta István, Szikora János,
Horváth (Szkárosi) Endre részvételével.
július 30. Kassák Ház Stúdió: Lajtai
Péter: Kurcz Adolf reggelije, Bálint István: Bohóctréfák
(Halász Péter, Buchmüller Éva, Koós Anna,
Kovács Miklós, Szeghô István, Kollár
Mariann, Can Togay).
Galántai elkészíti a KÖJÁL-elôírásoknak
megfelelô „ûrgödrös árnyékszéket”.
augusztus 5. Dowland Kamarakórus koncertje: régi madrigálok,
Palestrina-, Lassus-, Schütz-, Montewerdi-mûvek és impresszionista
kórusdalok (Debussy, Hindemith, Poulenc), Soproni József:
Dyonysos bora, néger spirituálék.
augusztus 6. Péter Ilona verseket szaval a csángó
népköltészetbôl, Balázsovits Mihály
dögcédula-verseit osztogatja.
augusztus 6–13. Bosch & Bosch csoport/Jugoszlávia (Szabadka).
A legfrissebb képzômûvészeti áramlatokhoz
és vizuális határesetekhez tartozó fiatal mûvészek
bemutatkozása: Kerekes László, Predrag Sidjanin, Slavko
Matkovic´, Szalma László, Szombathy Bálint kiállítása.
augusztus 14–25. Bak Imre, Baranyay András, Csutoros Sándor,
Fóth Ernô, Galántai György, Hencze Tamás,
Kéri Ádám, Nádler István, Paizs László,
Szeift Béla kiállítása.
augusztus 15. Türk Péter: Kérdôjeles kísérletek.
Elévülési akció.
augusztus 26. Cseh–szlovák–magyar mûvészeti találkozó,
kézfogási akció (15 cseh és szlovák,
15 magyar mûvész részvételével), Beke
László szervezésében.
1973
június 10–16. Vajda Júlia kiállítása
Jakovits József és Kelemen Renée részvételével.
június 11. A Lektorátus igazgatója értesíti
a Mûvelôdésügyi Minisztérium Képzômûvészeti
Osztályána vezetôjét, hogy „az évek óta
oly nagy botránnyal járó balatonboglári kápolnatárlatokat
újból megrendezik”. Kéri a minisztériumot a
hatáskörének megfelelô ellenintézkedések
foganatosítására.
június 15. A megyei, járási, községi
tanácsi és pártszervek képviselôi az
ügyben érintett állami szervek bevonásával
intézkedési tervet dolgoznak ki a tárlatok felszámolására.
június 16. „Azonosulási kísérlet.” Szemadám
György performansza, kiállítása és filmvetítése.
A megnyitón a Kaláka együttes koncertezik.
június 17–21. Koncz Béla, Haász István,
Hortobágyi Endre, Molnár Sándor, Németh Géza,
Váli Dezsô kiállítása.
június 21. Egy közegészségügyi ellenôrzés
során a Fonyódi Járási Állami Közegészségügyi-Járványügyi
Felügyelôség a községi tanács mûszaki
osztályával közösen megállapítja,
hogy a kápolnabeli állapotok nem felelnek meg a KÖJÁL-elôírásoknak,
ezért a hatályos rendeletek értelmében mûködését
beszüntetik.
június 22. Szembesítés. Csutoros Sándor,
Haris László és Molnár V. József kiállítása.
június 24.–július 7. Beke László, Erdély
Miklós, Jovánovics György, Legéndy Péter,
Major János, Pauer Gyula, Szentjóby Tamás kiállítása.
június 25. Az MSZMP SMB titkára, az MSZMP KB TKKO vezetôje
és az MSZMP KB képzômûvészeti referense
egyetértenek abban, hogy az Állami Egyházügyi
Hivatal Lékai László veszprémi püspökön
keresztül kérje a bérleti szerzôdés felbontását.
Az MSZMP KB képzômûvészeti referense hangsúlyozza,
hogy a témát elsôsorban közegészségügyi
szempontból kell megközelíteni, bár nem vitatja,
hogy az ügynek kultúrpolitikai vonatkozásai is vannak.
június 27. A botrányosnak ítélt közegészségügyi
állapotok miatt a Somogy Megyei Közegészségügyi-Járványügyi
Felügyelôség azonnali hatállyal kötelezi
a balatonboglári egyházközség vezetôjét
a bérleti szerzôdés felbontására és
a terület fertôtlenítésére.
Az MSZMP SMB titkára utasítja a SMT elnökét
a budapesti hármas találkozón (június 25.)
tervezett intézkedések végrehajtására.
július 7. Filmvetítések: Csákó Mihály:
Gyerekjátékok; Kôrösi Zsuzsa: Mellápolás;
Pór György filmje Beke, Erdély és Szentjóby
„Jön a farkas” címmel a Ganz-Mávag Mûvelôdési
Házban megtartott happeningjérôl; Novak: Kultúrmisztika;
Háy Ágnes: Babák; Dobos-Donáth: Sokk-stressz,
valamint Ajtony Árpád és Najmányi László
filmjei.
július 8. Hajnali 1/2 4-kor razzia a kápolnában.
29 személyt ellenôriznek.
július 8–14. Goichi Kitagawa japán szobrász és
Gulyás Gyula kiállítása.
július 13. A Somogy megyei RFK Fonyódi Járási
Rendôrkapitányság vezetôje Galántai György
eddigi tevékenységére vonatkozó összefoglaló
jelentést küld a SM RFK vezetôjének. Tôle
és a SMT VB elnökhelyettesétôl további
intézkedéseket kér.
A SM RFK Fonyódi Járási Rendôrkapitányságának
vezetôje beszámol a július 8-i, hajnali rendôri
ellenôrzésrôl, ahol 29 személyt igazoltattak.
Közbiztonsági akció keretében további
ellenôrzéseket terveznek július 15-én és
22-én.
Szerzôdéstervezet készül a balatonboglári
r. k. egyházközség és a községi tanács
között, melynek értelmében a kápolna kezelôi
jogát az egyház 25 évre ellenszolgáltatás
nélkül átadja a községi tanácsnak.
július 15–21. Baranyay András, Botond Károly,
Donáth Péter, Kéri Ádám, Nádasdy
János, Paizs László, Orvos András kiállítása.
július 21. Kovács István Stúdió/Najmányi
László: Barátságos bánásmód,
Hajas Tibor performansza.
július 22–28. A Pécsi Mûhely kiállítása.
július 28. Predrag Sidjanin és Éva Marta Ujházy
audiovizuális akciói.
július 29.–augusztus 4. „Jugoszláv kollégák”
címmel Ács József, Baráth Ferenc, Csernik Attila,
Ifjú Gábor, Ladik Katalin, Markulik József, Slavko
Matkovic, Smit József, Szombathy Bálint kiállítása.
július 29. Ladik Katalin hangköltészeti elôadása:
O betûk helyzetei hanggal kísérve. Csernik Attila és
Ladik Katalin filmjeinek vetítése.
július 30. Lékai László veszprémi
püspök utasítja Szöllôssi Ferenc balatonboglári
plébánost a bérleti szerzôdés felbontására.
augusztus 4. A Brobo társulat elôadása.
augusztus 5–11. A Tükör/Mirror/Spiegel címû
nemzet-
közi kiállítás (Beke László
szervezésében és rendezésében).
augusztus 6. A boglári r. k. egyházközség
ügyvédi úton felmondja a bérleti szerzôdést.
augusztus 12–18. A Kassák Színház elôadásai:
délelôttönként gyerekelôadások, Bálint
István–Breznyik Péter–
Halász Péter: Madaras játék.
augusztus 12–13. Algol László: A vegyészmérnök
és az építésvezetô. A háromság
személyisége.
augusztus 13. A Kassák Színház elôadásai:
King Kong I–II. rész (Bálint István, Breznyik Péter,
Buchmüller Éva, Halász Péter, Kollár Marianna,
Koós Anna, Kovács Miklós, Szeghô István,
Halász Péter, Can Togay).
augusztus 14. King Kong III. rész.
augusztus 15. Bálint István–Breznyik Péter–Halász
Péter: Madaras játék.
augusztus 16–17–18. King Kong I–II–III. rész
augusztus 17. Hajnalban a SM RFK „Vakáció” fedônéven
rendôri akciót hajt végre a kápolnánál.
17 személyt elôállítanak.
augusztus 19–25. A Szövegek/Texts címû nemzetközi
vizuális kísérleti költészeti kiállítás
Maurer Dóra és Tóth Gábor rendezésében.
Konkrét költészeti akciók: Gáyor Tibor:
Fire/Ice; Maurer Dóra: Hommage à Tristan Tzara.
augusztus 22. Az SM RFK III/III. Osztály szigorúan titkos
jelentése 1968-tól foglalja össze Galántai tevékenységét.
Intézkedési tervében rendszeres rendôri ellenôrzést
és az összejövetelek erkölcsi oldalát elemzô
cikk megíratását javasolja.
augusztus 24. A balatonboglári községi tanács
elrendeli a kápolna kiürítését. A végrehajtás
idôpontja 1973. augusztus 27., 13 óra.
augusztus 25. A balatonboglári tanács a járási
rendôrkapitányságtól karhatalmat kér
a kilakoltatáshoz.
augusztus 27. Galántai kényszerkilakoltatása.
szeptember 24. Galántai és a rk. egyházközség
közöttii bérleti jogviszonyt megszüntetô
per Lengyeltótiban.
december 13. A Belügyminisztérium III/III-4-a Alosztálya
„Horgászok” fedônéven csoportdossziét nyit.
A bizalmas nyomozást Halász Péterre, Koós Annára,
Bálint Istvánra, Breznyik Péterre és Galántai
Györgyre terjesztik ki.
december 16. A BM kezdeményezésére az SMT által
készített dokumentáció felhasználásával
megjelenik a Népszabadságban Szabó László
Happening a kriptában címû cikke.
1974
január 11. Az SMT Mûvelôdési Osztály
vezetôje tájékoztatója a kápolnával
kapcsolatos intézkedésekkel és Szabó László
cikkével kapcsolatban. Elismeri, hogy a hatályos jogszabályok
nem tiltják a munkabemutatók címén rendezett
kiállításokat, így hivatalosan csak a propagandaanyagokra
vonatkozó tiltó jogszabályok foganatosítására
kerülhetett sor. Megjegyzi, hogy a kápolnában zajló
eseményekért neves mûvészek, közéleti
személyek és a sajtó is felelôsséggel
tartoznak, valamint azt is, hogy az ellenpropaganda részeként
1971-ben az SMT kezdeményezte a Somogyi Néplap-beli cikk
megjelentetését. A hasonló jelenségek megakadályozására
a továbbiakban egyértelmû jogszabály megfogalmazását
javasolják.
július 26. Az új „Kápolna Tárlat” megnyitása.
A Magyar Képzômûvészek Szövetsége,
az SMT és a Balatonboglári Községi Tanács
közös rendezésében megnyílik a Modern magyar
mûvek címû kiállítás.
Rövidítések:
SMT VB = Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
MSZMP KB = Magyar Szocialista Munkáspárt Központi
Bizottsága
MSZMP KB TKKO = Tudományos, Kulturális és Közoktatási
Osztály
MSZMP SMB = MSZMP Somogy Megyei Bizottsága
SMT = Somogy Megyei Tanács
RFK = Rendôr-fôkapitányság
Összeállította: Galántai György és
Sasvári Edit
A kápolnatárlatok betiltása nyomán kialakult
„Boglár-mítosz” rendkívül nehéz helyzetbe
hozza a korszak mai kutatóját. Egyfelôl ugyanis a betiltás
ténye az akkori rokonszenvezôk szemében egyfajta negatív
igazolásul szolgált, másfelôl azonban kissé
ránehezedik a kápolnatárlatokon kiállító
mûvészek tevékenységére és teljesítményük
nem politikai szempontú értékelésére.
A több évre visszatekintô kutatás tükrében
kirajzolódó ismeretanyag, túl mûvészettörténeti
jelentôségén, számos olyan kérdést
érint, amely a korszak más területeit kutatóknak
is értékes adalékokkal szolgálhat. A különbözô
forrásokból feltárt iratanyagok, dokumentumok, interjúk
tükrében, mûvészeti és mûvészetpolitikai
szempontból egyaránt modell értékûnek
tekinthetô eseménysorozat bontakozik ki, amelyben szinte pontról
pontra nyomon követhetô a korabeli hatalom mûködési
mechanizmusa és a konfliktus koreográfiája.
A 60-as évek második felétôl aktivizálódó
neoavantgárd, valamint a hatósugarába tartozó
progresszív mûvészeti törekvések a kápolnatárlatokon
konvergálódva a korai hetvenes években ugyanis olyan,
társadalomtörténetileg érdekes, a demokrácia
csíráit magában hordozó szituációt
eredményeztek Balatonbogláron, amelyhez hasonló csak
jóval késôbb, a rendszerváltozás idôszakában
volt tapasztalható. Ebben a helyzetben kristályosodott ki
az az avantgárd értelmiségi szemlélet, amely
mintegy elôképe lett a diktatúrával szembeni
ellenzéki magatartásnak, annál is inkább, minthogy
az informálisan szervezôdô ellenállás
kizárólagos terepe hosszú ideig a kultúra maradt.
Az avantgárd mûvészek és a politizáló
ellenzék kapcsolata a baráti átfedéseken, személyes
nexusokon túl alapvetôen a hasonló erkölcsi attitûdbôl
táplálkozott. A különbség abban mutatkozott
meg, hogy az elôbbieknek a cenzúrával való összeütközés
vitte bele a politikumot az életébe, míg az utóbbiaknak
a politika volt az életeleme. Természetesen elôbb-utóbb
a zsûri által kirekesztett mûvész is fogékonnyá
válhatott a rendszerbíráló értelmiség
szempontjai iránt, s ez utóbbi sem okvetlenül csak a
konfrontáció lehetôségét becsülte
a mûalkotásokban.
A hivatalos mûvészeti életbôl kiszorult vagy
az abban részt venni nem kívánó képzômûvészek
már az ötvenes évek végétôl szórványos
szervezôdések formájában dolgozták ki
túlélési technikájukat: vagy baráti
körként kamuflálták magukat, vagy akcióról
akcióra szervezôdtek. Az 1958-ban létrejött, utóbb
a szakirodalomban Zuglói Kör néven emlegetett mûvészcsoport1
visszanyúlt a sutba dobott hagyományokhoz, újra felfedezte
a nyilvánosság számára hozzáférhetetlen,
indexre tett irodalmat, a koalíciós idôszakban mûködô
Európai Iskolát és a korai avantgárdot. A budapesti
presszók mûvészi asztaltársaságain kívül
(többek között a Bajtárs és Muskátli
Kör), a lakásokon megrendezett alkalmi tárlatok, zártkörû
események mellett (többek között Bálint Endre–Jakovits
József–Vajda Júlia Rottenbiller utcai, Petri Galla Pál
Vécsey utcai, Erdély Miklósék Virágárok
utcai lakása), egyre fontosabbá vált a nyilvános
fellépés, a szakmai mûhelyek kialakítása
(Egyetemi Színpad, Kassák Mûvelôdési Ház,
az angyalföldi József Attila Mûvelôdési
Ház, az Építész Pince stb.). A többnyire
azonos törekvéseket képviselô mûvészek
mintegy véd- és dacszövetségként léptek
fel periferiális helyeken megrendezett tárlataikon, míg
a közönség e kiállításokat tájékozódási
pontoknak tekinthette.
Mindezek mellett a kápolnatárlatok meghatározó
szellemi elôzményének tekinthetô az 1966-os Stúdió,
az 1968-as és ’69-es Iparterv I–II., az 1969-es Szürenon és
az 1970 áprilisában betiltott pécsi Mozgás
kiállítás, 1966-ban Szentjóby Tamás
és Altorjay Gábor elsô magyarországi happeningje.
A különféle irányzatok, a pop-art, a minimal art,
az absztrakt szürrealizmus és absztrakt expresszionizmus, a
geometrikus és konstruktív hagyományokhoz, valamint
a konceptuális mûvészethez kapcsolódó
törekvések az elsô boglári nyár után
1970 decemberében a Mûegyetem R-épületében
az R-kiállításon már együttesen jelentkeztek.2
Ez a kápolnatárlatok továbbfejlôdése
szempontjából meghatározó esemény 1971-ben
részben kiszélesítette a Bogláron kiállítók
körét, másrészt érlelni kezdte azt a mûvészek
között kialakuló belsô konfliktust, amely a hatalom
felôl érkezô támadásokkal szinte egy idôben
indult meg. A Szürenon és a vonzáskörébe
tartozó mûvészek (Csáji Attila, Csutoros Sándor,
Haraszty István, Haris László, Molnár V. József,
Pauer Gyula, Türk Péter és mások) elsôsorban
a hazai és közép-kelet-európai problematikákat
elemezték ebben az idôszakban, és a hazai progresszív
hagyományból merítettek, míg az Iparterv alkotói
(Bak Imre, Erdély Miklós, Hencze Tamás, Nádler
István, Szentjóby Tamás és mások) erôsebben
kapcsolódtak a kortárs nyugat-európai és amerikai
tendenciákhoz. A személyi ellentéteken túl
a mûvészek egymás közötti riposztjának
legfôbb médiuma maga a kápolna volt. Használták
sajátosságait, és a „benne okozott változtatások”
hatottak az egymás közötti és a külvilággal
való kapcsolatukra. A kápolna közege az ott született
mûvekkel világnézeti, szemléletbeli pengeváltások
közvetítôje és hordozója lett, amely a
Marshall McLuhan-i felfogásban maga volt az üzenet. Ezt a hatalom
is jól értette – e tekintetben a kápolna számára
is emblematikussá vált. Sokan beérték volna
azzal, hogy a kápolnát munkabemutató kiállító
helyiségnek használják, ami nem ütközött
volna szigorú jogi megkötésekbe. Egy radikálisabb
vonulat azonban továbbment ennél, nem csekély aggodalmat
keltve a kevésbé heves vérmérsékletû
mûvészek között, a helyi közvéleményben
és a hivatalban (Szentjóby Tamás: A-B happening, 1971).
Nem ok nélkül, hiszen e mûfaj kiszámíthatatlanságával
és kíméletlen társadalomkritikájával
mindannyiuk számára rémképként hatott.3
A mérsékeltek úgy vélték, hogy a happening
megfosztja méltóságától a kápolnát,
s ezért azt, többek között egy – különben
megrendítôen szép – installációval újra
szakralizálták.4 Megjegyzendô, hogy az ô kifogásaik
és az ezekkel egybecsengô késôbbi hivatalos vádak
között nagyjából az a különbség,
ami a szentség és álszentség között
van.
A már említett happeningeken kívül a kápolna
otthont adott a valóságos szituációkkal rokon,
realista ízû eventeknek, (eseményeknek) performance-oknak,
akcióknak, installációknak, konkrét, hang-
és vizuális költészetnek és más,
az irodalom, a képzômûvészet és a zene
határvidékén mozgó experimentális mûfajoknak.
Különösen provokatívnak érezte a korabeli
kultúrpolitika a kápolna eseményeit szervezô
Galántai György részérôl a külföldi
mûvészek bemutatását, mert azt speciális
engedélyekhez kötötték. A cseh, szlovák
és magyar mûvészeket Beke László hívta
meg 1972-ben. A kiállítás és a hozzá
tartozó akció egyben az eltiport prágai tavasszal
való együttérzés jelzése is volt. A meghívottak
között szerepelt az újvidéki Bosch + Bosch csoport
(Kerekes László, Slavko Matkovic, Predrag Sidjanin, Szalma
László és Szombathy Bálint), Ladik Katalin,
Csernik Attila és Eva Martha Ujhazy. Tematikus nemzetközi bemutatókat
szervezett 1973-ban Beke László (Tükör, 1973),
és Maurer Dóra Tóth Gáborral (Szövegek/Texts).
Bogláron a korszak jelentôs alternatív színtársulatai
is felvonultak. (Halász Péter 1971-ben betiltott Kassák
Ház Stúdiója, Najmányi László
Kovács István Stúdiója, valamint Szikora János,
Szkárosi Endre, Márta István Brobo Társulata.
A Galántai György által 1968-ban a helybeli római
katolikus egyháztól 15 évre kibérelt kápolna
hamarosan a Balaton környékének egyik leglátogatottabb
kiállítóhelyévé vált. Kezdettôl
sejteni lehetett, hogy a hatóságok ezt nem fogják
sokáig tûrni. A kiállítások rendezését
egy 1963-as kormányrendelet lektorátusi és minisztériumi
engedélyhez kötötte, ezen kívül csak
párnapos munkabemutatókat lehetett tartani. Valójában
ez a kiskapu volt az egyedüli jogszerû biztosítéka
a kápolna mûködésének.
1972-ben Ormos Tibor, a Magyar Képzô- és Iparmûvészeti
Lektorátus igazgatója levelet intézett Gádor
Endréhez, a Mûvelôdésügyi Minisztérium
képzômûvészeti osztályvezetôjéhez
a kápolnatárlatok ügyében.5 Ebben a levélben
nem kevesebbrôl van szó, mint a Lektorátus mint felügyeleti
szerv teljes tehetetlenségérôl, amelynek a kápolnatárlatok
ügye csak egyik tünete. A hetvenes évek elején
ugrásszerûen megnövekedtek a hivatalos célkitûzésekkel
nem konform új stílustendenciák, törekvések
és kiállítások. A Lektorátusnak se apparátusa,
sem pedig világos szempontrendszere nem volt e mûvészeti
robbanás felfogására és kezelésére.
Ebben a válságos helyzetben a fôlektor abban látta
a megoldást, ha egyszemélyi felelôsség helyett
decentralizálják a tiltási/engedélyezési
folyamatot. Boglár esetében ez azt jelentette, hogy a döntést
a Somogy Megyei Tanács mûvelôdésügyi osztályvezetôjéhez
delegálták. Az irodalommal ellentétben a vizuális
mûvészet azonban szinte semmiféle kapaszkodót
nem nyújtott az amúgy sem felkészült helyi kádereknek.
Eleget akartak tenni a szemlátomást inkább tiltásra
hajlamos központi elvárásoknak, ezt azonban csakis mûvészeten
kívüli, adminisztratív érvekkel tehették.
Ormosnak 1972-ben még nem volt sikere a decentralizálás
tervével.6 A vezetô elvtársak nem találták
erre érettnek a helyzetet. Egy évvel késôbb
– mintegy „megszüntetve és megôrizve” a faramuci helyzetet
(a tervezet fôpróbájaként) – a központ
utasította Somogy megyét, hogy úgymond, saját
hatáskörében számolja fel a kápolna körüli
anarchiát.7
A helyiek elôször Köjál-szemponttal „érveltek”,
majd amikor Galántai megépíttette a kívánt
illemhelyet, akkor azt engedélyezetlen építkezésnek
minôsítették. Késôbb beleszólt
az ügybe a tûzrendészet, és végül
elôvették a helyi hívôk állítólagos
vallásos érzékenységét a profanizált
kápolna láttán – mintha az egypártrendszer
valaha is szívén viselte volna a hívôk érdekeit.
Itt természetesen minden esetben ürügyekrôl volt
szó, ám a hajuknál fogva elôrángatott
kifogások mögött a legteljesebb ötlettelenség
rejlett. Az otromba kampányban mégis igazi Kádár-kori
koalíció jött létre, amelyben a Köjálon,
a tûzoltóságon kívül megtalálta
helyét a veszprémi megyéspüspök, a központi
pártlap belpolitikai újságírója, a belügy
némely nyílt és titkos munkatársa és
természetesen az egyszerû közrendôr is – vagyis
aki nem volt ellenük, velük volt.
1973-ban a kultúrpolitikai irányítás az
értelmiség elleni represszió részeként
Balatonboglárt is „beáldozta”, ennek ellenére a helyzetet
kanalizálniuk kellett. A társaságot 1974-tôl
a Fiatal Mûvészek Klubjában „tûrte” tovább,
de közben a kiszorítás módszeréhez folyamodott.
1975-ben emigrálásra kényszerül Szabó
László Happening a kriptában címû cikke.
1974
január 11. Az SMT Mûvelôdési Osztály
vezetôje tájékoztatója a kápolnával
kapcsolatos intézkedésekkel és Szabó László
cikkével kapcsolatban. Elismeri, hogy a hatályos jogszabályok
nem tiltják a munkabemutatók címén rendezett
kiállításokat, így hivatalosan csak a propagandaanyagokra
vonatkozó tiltó jogszabályok foganatosítására
kerülhetett sor. Megjegyzi, hogy a kápolnában zajló
eseményekért neves mûvészek, közéleti
személyek és a sajtó is felelôsséggel
tartoznak, valamint azt is, hogy az ellenpropaganda részeként
1971-ben az SMT kezdeményezte a Somogyi Néplap-beli cikk
megjelentetését. A hasonló jelenségek megakadályozására
a továbbiakban egyértelmû jogszabály megfogalmazását
javasolják.
július 26. Az új „Kápolna Tárlat” megnyitása.
A Magyar Képzômûvészek Szövetsége,
az SMT és a Balatonboglári Községi Tanács
közös rendezésében megnyílik a Modern magyar
mûvek címû kiállítás.
Rövidítések:
SMT VB = Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
MSZMP KB = Magyar Szocialista Munkáspárt Központi
Bizottsága
MSZMP KB TKKO = Tudományos, Kulturális és Közoktatási
Osztály
MSZMP SMB = MSZMP Somogy Megyei Bizottsága
SMT = Somogy Megyei Tanács
RFK = Rendôr-fôkapitányság
Összeállította: Galántai György és Sasvári Edit
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu