„A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható, és alakja körzôvel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belôle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van.” (Hamvas Béla)
A hely, amelyrôl az alábbiakban szó lesz, Óbuda
északi részén, az Óbudai-sziget északi
csücskével szemben, a Duna-parton, az Északi vasúti
összekötô híd elôtt található.
Az ôskortól kezdve lakott terület. A római
hódításkor a katonai tábor kiszolgálására
alapított Aquincum-polgárváros i. sz. 124-ben – a
korábban itt helytartóskodó – Hadrianus uralkodása
alatt városi rangot kapott, majd Septimus Severus
i. sz. 194-ben colonia rangra emelte. Alaprajzi kialakítása
a Római Birodalom hasonló rendeltetésû városainak
mintájára készült. Az ötödik században
elôször a hunok foglalták el, majd longobárdok,
avarok, szlávok lakták. A honfoglaláskor még
jó állapotban lévô város a fejedelem
birtoka volt, az államalapításkor királyi birtok
lett. Jelentôsége folyamatosan csökkent, a középkorra
eltûnt a föld színérôl. Az elsô ásatások
1880-ban kezdôdtek meg.
Az elsô pesti gázgyár 1856. december 24-én
kezdte meg a termelést. Feltehetôen felhasználták
a Széchenyi István által 1815. december 13-án
Londonból sk. kicsempészett modellt: a „gázmasinát”.
Ezt követte 1866-ban a budai, 1878-ban az újpesti, 1884-ben
a soroksári gyár, melyeket az Óbudai Gázgyár
1914-es teljes üzembe helyezése után megszüntettek.
Az Óbudai Gázgyár Aquincum-polgárváros
területének egy részére épült. A
szénalapozású városigáz-gyártás
hetven év után, 1984-ben szûnt meg. (A gázgyár
elhagyatott épületeinek hangulatát felhasználva
forgatott itt 1985-ben A semmi építészete címmel
videófilmet Bódy Gábor, Bachman Gábor, Esterházy
Péter, Rajk László, Soós György, Vallai
Péter.)
A Gázgyár épületeinek tervezése két
építész nevéhez fûzôdik. A gázgyári
lakótelepet, az iskolát és az óvodát
Almási Balogh Loránd építész (1869–1945)
tervezte, barokkos-népies romantikus stílusban. A tisztviselôlakásokat
és az üzemi épületeket Reichl Kálmán
mûépítész (1879–1926) tervezte, karakteresen
modernebb felfogásban.
„Az építészeti emlékek itt arról
tanúskodnak, hogy a város egykoron nagy igényességgel
és távlatos elôrelátással valósította
itt meg egy fontos közüzemét. Jó lenne, ha a város
a jövendô felhasználás megtervezésében
a hely szellemének megôrzését is céljának
tekintené, és ennek képviseletét rábízná
a régi gázgyár fenntartható épületeire”
– írta lelkesedve Kaiser Anna 1993-ban az Óbudai gázgyárról
írott, alapos és érdekes építészettörténeti
tanulmányában.
Szerencsére ezen a helyen ennél sokkal több történt.
A fenntartható épületek megmaradtak, a lebontottak helyén
jó minôségû újak épültek.
Bojár Gábor, a Graphisoft elnök-vezérigazgatója,
az ArchiCAD építészeti szoftver „gazdája”,
„az igényes építészet kedvelôje” a hazai
építészmezôny kiváló produkciókra
képes alkotóit bízta meg a tervezéssel. Az
eredmény: „Világhírû cég, világhírû
termék, végre világhírû építészeti
köntöst kapott.” (Bojár Iván András)
Bojár Gábor a tervezôk megbízásával
nagyon fontos hagyományt élesztett újjá. A
magyarországi Bauhaus kialakulásakor vállalkozó
kedvû vezetô tôkések, értelmiségiek,
politikusok, arisztokraták – sokszor saját ízlésüket,
építészeti tradícióikat meghaladva –
léptek fel megrendelôként. Saját lakásuk,
nyaralójuk építésekor, de befektetôként
sem riadtak vissza az akkor radikálisan új stílus
támogatásától. Néhány kiragadott
példa: Így épült a Goldberger-gyár kiállítási
pavilonja 1935-ben Falus Elek és Staudhammer Károly tervei
alapján. Ide tartozik szinte a teljes Fisher József- és
Kozma Lajos-életmû. A Szent István parki bérházakat
az Alföldi Cukorgyár megrendelésére Hofstatter
és Domány építészek készítették.
Az új stílus a legfelsô körökben is támogatókra
talált, József Ferenc fôherceg villáját
Pogány Móric tervezte.
A Graphisoft-park Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által
tervezett épületei elsô ránézésre
erôs Bauhaus-hatást mutatnak. Nekem elsôsorban Walter
Gropius és Fisher József munkáit juttatták
eszembe. Beszélgetésünkkor Cságoly óvott
ezen felületes megállapítástól. Utánanéztem,
igaza volt. Az az építészeti tudás, melybôl
ezek a házak kinôttek, a Bauhaust megelôzô, a
vele kortárs és azt követô modern építészeti
hagyomány jóval tágabb körében gyökerezik.
Tagadhatatlan organikusságuk F. L. Wright munkásságával
rokon, a felületek perforálása Irving J. Gill,
A. D. Connell és B. R. Ward házait idézi, a tégla
alkalmazása a már említett W. Gropiust és Michel
de Klerk munkáit, a homlokzati síkok kezelése Gerrit
Th. Rietveld utrechti családi házát, a tömegek
formálása Mies van der Rohe és Le Corbusier lakóházait
juttatja eszünkbe. Hosszasan folytathatnám a sort, szerzôink
a mélyrétegekig ismerik és alkalmazzák a modern
építészet színvonalas hagyományát.
A kortárs építészek közül – Cságolyékhoz
hasonlóan – az egész világon sokan keresik az építészet
további fejlôdésének útját. Michael
Graves, Peter Eisenman, Richard Meier, Mario Botta és mások
is keresik a választ a közös kérdésekre.
Az ismert történelmi okok miatt ôk már egy-két
évtizeddel korábban kezdték. A hazai kortárs
alkotók közül megemlítem – igényességük
és fékezhetetlen kísérletezô kedvük
miatt – a Lázár Antal–Reimholz Péter és a Janesch
Péter–Karácsony Tamás szerzôpárost.
A héthektáros park helyszínrajzi elrendezése
kagyló- vagy csigaformára utal. Finom organikus jelzés.
Ez a telepítés lehetôvé teszi, hogy a klasszikus
modern villákat megidézô épületek egy része
intimebb, zártabb belsô kertet fogjon közre, míg
a csigavonal folytatása az egész együttest megnyitja
a Duna felé. Szinte minden épület helyének más-más
jelentése van.
A csigavonal elsô épületegyüttese a Graphisoft-székház,
Cságoly Ferenc terve. Igazából három épületrôl
van szó. Óvatos lépés ez, környezetet,
jó társaságot teremt magának, és egyben
megfelel a megrendelô által kívánt funkcionális
tagoltságnak is. A három részt egy oldalon nyitott,
kerengôszerûen kialakított közlekedôk kapcsolják
össze. A nyitott oldalon, az átriumban lévô medence
felett átlósan átívelô híd vezet
az épületbe. Nagyvonalú, elegáns megoldás,
autentikus hozzászólás az építészetet
foglalkoztató kint-közben-bent probléma vitájához.
Cságoly ezen az épületen a tömegtôl részben
független síkok problematikájával foglalkozik.
Ugyanerre a kérdésre ad briliáns választ a
szobrász Jovánovics György, az Építés
Katedrálisa címû mûvében.
A csigavonal másik végét zárja Keller két
épülete. Nem tudom, hogy a telepítés kialakításakor
és saját házaik helyének kiválasztásakor
tudták-e, hogy a vonal két végének „elfoglalása”
feltételeik kötelezô elfogadását jelenti
majd az utánuk jövô többi tervezônek. Jó,
hogy így cselekedtek. Keller tömegei egyszerûek, különösen
a csigavonalat lezáró épülettömeg zártsága
áll közel hozzám. Mindkét épület
alaprajzában leheletfinom, a csigavonalra simuló elmozdulás
van.
Mind a három épület tömör felületei
téglaburkolattal készültek – és a már
utánuk épülôké is. Ennek a nem tektonikus
építôelemnek a következetes homlokzati alkalmazása
a tervezôk részletek iránti fogékonyságát
dokumentálja. Magabiztosan bánnak az anyaggal, kihasználva
a benne rejlô lehetôségeket.
A homlokzati nyílások két eltérô
formai problémáról szólnak. A nagy, összefüggô
felületek, a tömör síkok nemlétét,
hiányát mutatják. A változatos méretû,
de mindig négyszög alakú nyílások a hagyományos
perforáció alkalmazásai.
Az épületek belsô térformálása,
kapcsolataik, felületeik és részletképzésük
igen hasonló. Valószínûleg itt volt a legnagyobb
a megrendelô befolyása. De összefogottságuk, részletgazdagságuk,
eleganciájuk, még helyenkénti hûvösségük
is a megrendelô és a tervezô közötti harmonikus
viszonyról szól.
A három megépült mûremek a hazai építészszakmára
és ezen keresztül az ingatlanpiacra is nagy hatással
van. Ezeknek az épületeknek a minôsége, átütô
sikere sok építészt bátorított stílusban
közelálló kisebb-nagyobb épületek, épületcsoportok
megtervezésére, és sok megrendelôt gyôzött
meg arról, hogy nem csak a neo-neo-eklektikus-habos-babos-íves-tornyos
bóvli értékesíthetô.
Utóirat: E szép történet folytatódik.
A területen már átadták a Sylvester Ádám
tervezte negyedik épületet. Ennek az irodaháznak a bérlôje
a Microsoft magyarországi cége. Ugyancsak átadták
Lukács István és Vikár András építészek
raktár- és üzemépületét. Elkészült
a szerkezete az utóbb említett építészpáros
újabb irodaépületének is, mely a Graphisoft programfejlesztôinek
lesz majdan otthona.
A tizenhárom épületre tervezett együttes immáron
majdnem fele készen van. Néhány éven belül
szemtanúi lehetünk egy tudatosan kialakított, több
építész által tervezett, magas színvonalú
építészeti program befejezésének. Addig
is kísérjék figyelemmel önök is a további
stációkat.
Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu