„A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható, és alakja körzôvel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belôle több, mint ez az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van.” (Hamvas Béla)

A hely, amelyrôl az alábbiakban szó lesz, Óbuda északi részén, az Óbudai-sziget északi csücskével szemben, a Duna-parton, az Északi vasúti összekötô híd elôtt található.
Az ôskortól kezdve lakott terület. A római hódításkor a katonai tábor kiszolgálására alapított Aquincum-polgárváros i. sz. 124-ben – a korábban itt helytartóskodó – Hadrianus uralkodása alatt városi rangot kapott, majd Septimus Severus
i. sz. 194-ben colonia rangra emelte. Alaprajzi kialakítása a Római Birodalom hasonló rendeltetésû városainak mintájára készült. Az ötödik században elôször a hunok foglalták el, majd longobárdok, avarok, szlávok lakták. A honfoglaláskor még jó állapotban lévô város a fejedelem birtoka volt, az államalapításkor királyi birtok lett. Jelentôsége folyamatosan csökkent, a középkorra eltûnt a föld színérôl. Az elsô ásatások 1880-ban kezdôdtek meg.
Az elsô pesti gázgyár 1856. december 24-én kezdte meg a termelést. Feltehetôen felhasználták a Széchenyi István által 1815. december 13-án Londonból sk. kicsempészett modellt: a „gázmasinát”.  Ezt követte 1866-ban a budai, 1878-ban az újpesti, 1884-ben a soroksári gyár, melyeket az Óbudai Gázgyár 1914-es teljes üzembe helyezése után megszüntettek. Az Óbudai Gázgyár Aquincum-polgárváros területének egy részére épült. A szénalapozású városigáz-gyártás hetven év után, 1984-ben szûnt meg. (A gázgyár elhagyatott épületeinek hangulatát felhasználva forgatott itt 1985-ben A semmi építészete címmel videófilmet Bódy Gábor, Bachman Gábor, Esterházy Péter, Rajk László, Soós György, Vallai Péter.)
A Gázgyár épületeinek tervezése két építész nevéhez fûzôdik. A gázgyári lakótelepet, az iskolát és az óvodát Almási Balogh Loránd építész (1869–1945) tervezte, barokkos-népies romantikus stílusban. A tisztviselôlakásokat és az üzemi épületeket Reichl Kálmán mûépítész (1879–1926) tervezte, karakteresen modernebb felfogásban.
„Az építészeti emlékek itt arról tanúskodnak, hogy a város egykoron nagy igényességgel és távlatos elôrelátással valósította itt meg egy fontos közüzemét. Jó lenne, ha a város a jövendô felhasználás megtervezésében a hely szellemének megôrzését is céljának tekintené, és ennek képviseletét rábízná a régi gázgyár fenntartható épületeire” – írta lelkesedve Kaiser Anna 1993-ban az Óbudai gázgyárról írott, alapos és érdekes építészettörténeti tanulmányában.
Szerencsére ezen a helyen ennél sokkal több történt. A fenntartható épületek megmaradtak, a lebontottak helyén jó minôségû újak épültek. Bojár Gábor, a Graphisoft elnök-vezérigazgatója, az ArchiCAD építészeti szoftver „gazdája”, „az igényes építészet kedvelôje” a hazai építészmezôny kiváló produkciókra képes alkotóit bízta meg a tervezéssel. Az eredmény: „Világhírû cég, világhírû termék, végre világhírû építészeti köntöst kapott.” (Bojár Iván András)
Bojár Gábor a tervezôk megbízásával nagyon fontos hagyományt élesztett újjá. A magyarországi Bauhaus kialakulásakor vállalkozó kedvû vezetô tôkések, értelmiségiek, politikusok, arisztokraták – sokszor saját ízlésüket, építészeti tradícióikat meghaladva – léptek fel megrendelôként. Saját lakásuk, nyaralójuk építésekor, de befektetôként sem riadtak vissza az akkor radikálisan új stílus támogatásától. Néhány kiragadott példa: Így épült a Goldberger-gyár kiállítási pavilonja 1935-ben Falus Elek és Staudhammer Károly tervei alapján. Ide tartozik szinte a teljes Fisher József- és Kozma Lajos-életmû. A Szent István parki bérházakat az Alföldi Cukorgyár megrendelésére Hofstatter és Domány építészek készítették. Az új stílus a legfelsô körökben is támogatókra talált, József Ferenc fôherceg villáját Pogány Móric tervezte.
A Graphisoft-park Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett épületei elsô ránézésre erôs Bauhaus-hatást mutatnak. Nekem elsôsorban Walter Gropius és Fisher József munkáit juttatták eszembe. Beszélgetésünkkor Cságoly óvott ezen felületes megállapítástól. Utánanéztem, igaza volt. Az az építészeti tudás, melybôl ezek a házak kinôttek, a Bauhaust megelôzô, a vele kortárs és azt követô modern építészeti hagyomány jóval tágabb körében gyökerezik. Tagadhatatlan organikusságuk F. L. Wright munkásságával rokon, a felületek perforálása Irving J. Gill,  A. D. Connell és B. R. Ward házait idézi, a tégla alkalmazása a már említett W. Gropiust és Michel de Klerk munkáit, a homlokzati síkok kezelése Gerrit Th. Rietveld utrechti családi házát, a tömegek formálása Mies van der Rohe és Le Corbusier lakóházait juttatja eszünkbe. Hosszasan folytathatnám a sort, szerzôink a mélyrétegekig ismerik és alkalmazzák a modern építészet színvonalas hagyományát.
A kortárs építészek közül – Cságolyékhoz hasonlóan – az egész világon sokan keresik az építészet további fejlôdésének útját. Michael Graves, Peter Eisenman, Richard Meier, Mario Botta és mások is keresik a választ a közös kérdésekre. Az ismert történelmi okok miatt ôk már egy-két évtizeddel korábban kezdték. A hazai kortárs alkotók közül megemlítem – igényességük és fékezhetetlen kísérletezô kedvük miatt – a Lázár Antal–Reimholz Péter és a Janesch Péter–Karácsony Tamás szerzôpárost.
A héthektáros park helyszínrajzi elrendezése kagyló- vagy csigaformára utal. Finom organikus jelzés. Ez a telepítés lehetôvé teszi, hogy a klasszikus modern villákat megidézô épületek egy része intimebb, zártabb belsô kertet fogjon közre, míg a csigavonal folytatása az egész együttest megnyitja a Duna felé. Szinte minden épület helyének más-más jelentése van.

A csigavonal elsô épületegyüttese a Graphisoft-székház, Cságoly Ferenc terve. Igazából három épületrôl van szó. Óvatos lépés ez, környezetet, jó társaságot teremt magának, és egyben megfelel a megrendelô által kívánt funkcionális tagoltságnak is. A három részt egy oldalon nyitott, kerengôszerûen kialakított közlekedôk kapcsolják össze. A nyitott oldalon, az átriumban lévô medence felett átlósan átívelô híd vezet az épületbe. Nagyvonalú, elegáns megoldás, autentikus hozzászólás az építészetet foglalkoztató kint-közben-bent probléma vitájához. Cságoly ezen az épületen a tömegtôl részben független síkok problematikájával foglalkozik. Ugyanerre a kérdésre ad briliáns választ a szobrász Jovánovics György, az Építés Katedrálisa címû mûvében.
A csigavonal másik végét zárja Keller két épülete. Nem tudom, hogy a telepítés kialakításakor és saját házaik helyének kiválasztásakor tudták-e, hogy a vonal két végének „elfoglalása” feltételeik kötelezô elfogadását jelenti majd az utánuk jövô többi tervezônek. Jó, hogy így cselekedtek. Keller tömegei egyszerûek, különösen a csigavonalat lezáró épülettömeg zártsága áll közel hozzám. Mindkét épület alaprajzában leheletfinom, a csigavonalra simuló elmozdulás van.
Mind a három épület tömör felületei téglaburkolattal készültek – és a már utánuk épülôké is. Ennek a nem tektonikus építôelemnek a következetes homlokzati alkalmazása a tervezôk részletek iránti fogékonyságát dokumentálja. Magabiztosan bánnak az anyaggal, kihasználva a benne rejlô lehetôségeket.
A homlokzati nyílások két eltérô formai problémáról szólnak. A nagy, összefüggô felületek, a tömör síkok nemlétét, hiányát mutatják. A változatos méretû, de mindig négyszög alakú nyílások a hagyományos perforáció alkalmazásai.
Az épületek belsô térformálása, kapcsolataik, felületeik és részletképzésük igen hasonló. Valószínûleg itt volt a legnagyobb a megrendelô befolyása. De összefogottságuk, részletgazdagságuk, eleganciájuk, még helyenkénti hûvösségük is a megrendelô és a tervezô közötti harmonikus viszonyról szól.
A három megépült mûremek a hazai építészszakmára és ezen keresztül az ingatlanpiacra is nagy hatással van. Ezeknek az épületeknek a minôsége, átütô sikere sok építészt bátorított stílusban közelálló kisebb-nagyobb épületek, épületcsoportok megtervezésére, és sok megrendelôt gyôzött meg arról, hogy nem csak a neo-neo-eklektikus-habos-babos-íves-tornyos bóvli értékesíthetô.

Utóirat: E szép történet folytatódik. A területen már átadták a Sylvester Ádám tervezte negyedik épületet. Ennek az irodaháznak a bérlôje a Microsoft magyarországi cége. Ugyancsak átadták Lukács István és Vikár András építészek raktár- és üzemépületét. Elkészült a szerkezete az utóbb említett építészpáros újabb irodaépületének is, mely a Graphisoft programfejlesztôinek lesz majdan otthona.
A tizenhárom épületre tervezett együttes immáron majdnem fele készen van. Néhány éven belül szemtanúi lehetünk egy tudatosan kialakított, több építész által tervezett, magas színvonalú építészeti program befejezésének. Addig is kísérjék figyelemmel önök is a további stációkat.

Kérjük küldje el véleményét címünkre: beszelo@c3.hu