Visky András
Kolozsvári anziksz. A gyertyatartó

1.
legvégül a süket-néma iskola
is lángokban állt
önemésztõ bokor
a frissen nyírt sittimfák mögött

2.
készen áll a város a csönd elõtt
elindul ugyanaz a nap
lenyugszik és fölkel
pernye száll elõtte megtévedt

3.
madárraj megállás nélkül de még
elõbb a hang tûzbõl
jövõ sokféle kiáltozás
nem szó csak hang hang és füst

4.
semmi értelem ragozott ige idézhetõ
töredék semmi
hátrahagyott feladat
ömlesztett hangzók csak hang és füst
5.
majd a fölsorakozó katonák az öreg
épület elõtt csõre
töltött fegyverekkel
és a fogadás: aki több gyermeket lõ ki

6.
azé az arany gyertyatartó íme az arany
gyertyatartó tessék
de egyetlen gyermek
sem rohant ki a lángokból egy sem

7.
minden hiába a gyertyatartót pedig tûzbe
dobták a csalódott
katonák porrá égett
az iskola csak a gyertyatartó maradt meg

8.
a korom nem hagyott nyomot rajta
a füst nem fogta
meg és lett este és
reggel megállás nélkül száll a pernye