nov. 17. A kormány gödi kihelyezett ülésén döntött arról, hogy tízéves országfejlesztési programot készítenek a nyári olimpia rendezési jogának elnyerése érdekében.
Magyar természetvédõk a budapesti olasz nagykövetnek átadott petíciójukban követelték, hogy Olaszország azonnal indítson vizsgálatot 12 ezer, többségében védett madár lemészárolásával, majd külföldre csempészésének kísérletével gyanúsítható olasz vadászok ellen.
nov. 19. Sikeres ülõsztrájkkal érték el a butykatelepi városrész lakói, hogy a nyíregyházi önkormányzat felfüggessze októberi határozatát, amely környéküket jelölte ki türelmi zónának. A szervezett bûnözés elleni törvénycsomag részeként létrehozott türelmi zóna intézménye ez idáig gyakorlatilag még semelyik településen sem mûködik.
Ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Dunaferr Rt. felügyelõbizottsága a Zarándok János vezette Mészkõ és Dolomit Kft.-vel kötött szabálytalan szerzõdések miatt. A vállalat döntött arról is, hogy eredeti áron visszavásárolja a Dunaferr Fejlesztõ és Karbantartó Kft. 52 százalékos üzletrészét, amelyet nyáron értékesítettek Fidesz-közeli vállalkozásoknak.
nov. 20. A Magyarországon tapasztalható idegenellenes és antiszemita hangok miatt aggodalmának adott hangot Nancy Goodman Brinker amerikai nagykövet. A diplomata szerint ezek elhangzását nem szabad megakadályozni, de minden politikai párt vezetõjének kötelessége ezeket visszautasítani. Kondor Katalin, a Magyar Rádió elnöke egy MDF-es pártrendezvényen a nagykövet kijelentéseit brekegésnek nevezte.
nov. 22. A Fõvárosi Bíróság ismételten elrendelte az április 26. óta házi õrizetben lévõ Székely Zoltán elõzetes letartóztatását.
nov. 23. Centrum néven új pártot hozott létre a magyar Demokrata Néppárt, a Harmadik Oldal Magyarországért Egyesület, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Zöld Demokrata Összefogás Magyarországért. A párt elnöke Kupa Mihály, aki elmondta: fellépésükkel szeretnék megakadályozni, hogy szélsõséges pártok kerüljenek a parlamentbe, illetve hogy a két nagy párt koalíciója formálissá tegye a demokratikus intézményrendszert.
Szabó János honvédelmi miniszter Stockholmban aláírta a 14 Gripen vadászgép bérlésérõl szóló egyetértési nyilatkozatot.
nov. 24. A kormány döntése értelmében január 1. után valamennyi tömegközlekedési eszközön ingyenesen utazhatnak a hat év alatti és 65 év feletti magyar állampolgárok, valamint a magyarigazolvánnyal rendelkezõk. 2002-tõl október 6. nemzeti gyásznap lesz. A nyugdíjat pedig a törvényben elõírtnál nagyobb mértékben, 9,7 százalékkal emelik.
nov. 26. Az Alkotmánybíróság szerint az MSZP négy kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezésébõl kettõ ellentétes az alaptörvénnyel. Nem lehetne tehát szavazni a Munka törvénykönyvérõl, valamint a kötelezõ sorkatonai szolgálat megszüntetésérõl, így az ellenzéki párt a maradék két kérdésben sem kezdte el az aláírásgyûjtést.
Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fõvárosi Fõügyészség Horváth Béla országgyûlési képviselõnek az SZDSZ-szel kapcsolatos beadványai ügyében.
nov. 28. Az ország 15 megyéjében a földmûvelésügyi hivatalok elé vonultak a gazdák, akik azt követelték, hogy az állam mindenkitõl vásárolja fel 18 ezer Ft-os tonnánkénti egységáron a búzát, s aki bizonyítani tudja, hogy ennél alacsonyabb áron vált meg terményétõl, kapjon árkiegészítést.
nov. 29. Rendõr kommandósok hatoltak be egy - zömében afgán - illegális migránsok elrejtésére használt debreceni házba, ahol egy embercsempészetért már körözött magyar férfi fõbe lõtte magát.
Lezárták az EU és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások bel- és igazságügyi fejezetét.
nov. 30. A tervezett határidõ elõtt öt hónappal átadták a 30,8 milliárdért felújított M7-es autópálya Balatonra vezetõ pályáját Érd és Balatonaliga között, s megkezdték az M1-es és az M3-as kapuinak egymilliárd forintba kerülõ bontását. A kormány ugyan 2002 januárjától az ország összes autópályáján be kívánta vezetni a matricás rendszert, az M5-öst üzemeltetõ francia-osztrák céggel nem sikerült megállapodnia. Orbán Viktor újabb ígéretet tett sztrádaügyben, miszerint 2004-ig elkészül a Budapest-Belgrád autópálya. Az ígéretek, a pótlólagosan mozgósított források és a sikerpropaganda ellenére ez idáig ebben a kormányzati ciklusban egyetlen méter új autópályát sem adtak át.
A Nemzetközi Tornaszövetség elfogadta a leégett Budapest Sportcsarnok miatt a rendezéstõl elálló Budapest helyére beugró Debrecen jelentkezését a 2002 novemberében megrendezendõ szerenkénti világbajnokságra. A magyar fél vállalja, hogy szeptember végéig 3,5 milliárd forintból kormánygaranciával 7-14 ezer fõ befogadására alkalmas sportcsarnokot épít. Kósa Lajos debreceni polgármester szerint az idõ rövidsége miatt közbeszerzési eljárás már nem jöhet szóba az építkezésnél.
dec. 1. Oláh György kémikus, Lovász László matematikus, Nemeskürty István irodalomtörténész, Kallós Zoltán néprajzkutató, Zsigmond Vilmos operatõr és Szokolay Sándor zeneszerzõ kinevezésével teljessé vált a Corvin-lánc kitüntetettjeinek köre.
dec. 4. Egy ponton alkotmányellenesnek minõsítette az Alkotmánybíróság a lex Répássynak nevezett, a polgári törvénykönyvet módosító, a kormánypártok által májusban megszavazott jogszabályt. Eszerint a sajtótermékek mégsem lesznek kötelesek arra, hogy azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették õket, korlátlan válaszadási lehetõséget biztosítsanak. Az államfõ által az Alkotmánybizottság elõtt megtámadott törvény szövegében a bírák nem találták az alaptörvénnyel ellentétesnek a tájékoztatási eszközökkel szemben kötelezõen alkalmazni rendelt közérdekû bírságot.
A Legfõbb Ügyészség arra kérte az Országgyûlést, hogy függessze fel ifj. Hegedûs Lóránt református lelkész, MIÉP-es képviselõ mentelmi jogát, mert pártja XVI. kerületi Ébresztõ címû újságjában a "galíciai jöttmentek" kirekesztésére szólított föl, így alaposan gyanúsítható közösség elleni izgatással. Néhány nappal korábban egyházának zsinata a cikket igeellenesnek és a református hitvallással összeegyeztethetetlennek nyilvánította. Zsinati határozat született arról is, hogy lelkész március 1-jétõl számítva nem lehet párttag és országgyûlési képviselõ, vagy ha igen, akkor gyülekezeti lelkészi állásáról le kell mondania. A történtek ellenére a MIÉP a 2002-es országgyûlési választáson tizenkét református lelkészt kíván indítani.
A Nógrádi-per két tanúja is azt állította, hogy látta Pintér Sándort, amikor pénzzel teli aktatáskát vett át Nógrádi Zsolt apjánál tett látogatásakor. A belügyminiszter mindezt hazugságnak nevezte.
dec. 5. A Magyar Posta Rt. a pénzszállítást is a Defend Security Kft.-re (DS) bízta. A biztonsági cég megbízatása ugyanúgy 2005-ig szól, mint a korábban az objektumõrzésre és pénzfeldolgozásra vonatkozó szerzõdések. A DS-ben tulajdonos Posta és Magyar Fejlesztési Bank Rt. által a Földi László egykori hírszerzõ nevével fémjelzett cégben végrehajtott, névértéken 222 milliós, ténylegesen egymilliárd forint feletti tõkeemelés körülményeit két MSZP-s képviselõ is firtatta, olyannyira, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést is tett csalás, adócsalás és hûtlen kezelés gyanújával. A Postánál nagy erõkkel vizsgálták, hogy a defendes dokumentumokat ki adta át az MSZP-nek. Kalmár István, az állami vállalat elnök-vezérigazgatója elismerte, hogy emiatt alkalmazottjaikat poligráfos hazugságvizsgálatnak vetették alá. Az illetékes miniszter mindezt egy interpellációra adott válaszban teljesen jogszerûnek minõsítette.
dec. 6. Kétórás figyelmeztetõ sztrájkot tartott a Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók szakszervezete az ágazat béremelése érdekében.
dec. 11. Az ORFK befolyással való üzérkedés gyanújával nyomozást rendelt el a Gresham-palotával kapcsolatos - értelmezése válogatja - lobbi- vagy korrupciós ügyben. A Demokrata és a Magyar Nemzet néhány héttel korábban olyan dokumentumokat közölt, amelyekbõl kiderül, hogy 1998 õszén a Gresco Rt., az épületet késõbb az V. kerületi önkormányzattól megvásárló társaság százezer dollár fejében azzal bízta meg Medgyessy Péter tanácsadó cégét, hogy a kerület szocialista önkormányzati képviselõit rávegye: adják áldásukat a kanadai székhelyû vállalat és a Belváros közti tranzakcióra. Medgyessy tagadta a vádakat, és pártja, az MSZP is nyilvánosan kiállt mellette. A szocialisták kormányfõjelöltje a botrány kipattanása mögött a Fideszt látja, és úgy sejti, a nyilvánosságra került dokumentumokat kilopták cége irodájából. Az üzletre egyébként a fideszes többségû testület mindegyik képviselõje igennel szavazott.
dec. 12. Végérvényesen is pont került a fõváros és a kormány közt 1998 novembere óta zajló metróperre. A Legfelsõbb Bíróság ugyanis helyben hagyta korábbi jogerõs ítéletét, amely szerint a kormány nem kötelezhetõ az 1998 áprilisában kötött metrószerzõdés végrehajtására. A döntés ellenére sem Demszky Gábor, sem Orbán Viktor - aki szerint nem a fõvárosiak, hanem csak az önkormányzat vesztett pert - nem mond le a 4-es metró építésérõl.
dec. 13. Mádl Ferenc köztársasági elnök 2002. április 7-ére tûzte ki az országgyûlési választások elsõ, két héttel késõbbre a második fordulóját. Döntésének következményeként minden eddiginél hosszabb kampány elé nézünk: az államfõi bejelentés és az elsõ forduló között 114 nap telik majd el. A verdikt korai idõzítését némileg magyarázhatja, hogy azzal a kormánynak lehetõsége nyílott az Országos Választási Bizottságba egyoldalúan kiválasztott öt plusz két jelöltjét a kormánypártok szavazataival még decemberben megválasztatni.
dec. 14. A kormány soproni kihelyezett ülésén - miután emlékmûvet leplezett le a hûség városában a saját maga által rendeletben megörökített Hûség Napján - döntött a Kanadával szembeni vízumkényszer bevezetésérõl. Tíz nappal korábban az észak-amerikai ország a magyarországi menekülthullám miatt egyoldalú döntéssel a magyar állampolgárok számára vízumhoz kötötte a kanadai beléptetést. A miniszterelnök szerint iparszerû, szervezett csoportok intézték a magyarországi romák tömeges kivándorlását.
A laekeni zárónyilatkozat tíz országot, köztük Magyarországot minõsítette esélyesnek a tárgyalások 2002. év végi befejezésére. A dokumentum eloszlatta a csatlakozási folyamat lelassításával kapcsolatos aggodalmakat, és jóváhagyta az Európai Bizottságnak azt a tervét is, hogy év elején kezdõdjék meg a közös uniós álláspont kidolgozása a tárgyalások legfogósabb fejezeteirõl, a mezõgazdasági és regionális támogatásokról, illetve a közös költségvetésbe történõ befizetésekrõl.