Lehel: a kofahajó

Pest szabad királyi város, 1868. A városi közgyûlés január 20-23-i ülésén a piacok átalakításáról és árucsarnok építésérõl határoz.
Budapest 1897. február 15. este 8 óra. Megnyílik az I. sz. Központi Vásárcsarnok a Vámház téren, a II. sz. vásárcsarnok a Rákóczi téren, a III. sz. vásárcsarnok az István (ma Klauzál) téren, a IV. sz. vásárcsarnok a Hunyadi téren, az V. sz. vásárcsarnok a Hold utcában, a VI. sz. vásárcsarnok a Bomba (ma Batthyány) téren.
Budapest, 1904. Újabb vásárcsarnok-építési program készült, mely javaslatot tett egy, a Lehel téren álló fedett csarnok építésére is.
Budapest, 1999. március: "A Lehel piac teljes területén csarnok épül - határozott a XIII. kerület képviselõ-testülete. (...) Képviselõi javaslatra került a határozatba az, hogy a beruházást kiemelt jelentõségûként kezelik, ezért annak aktuális ügyeirõl Dorogi Gabriella alpolgármester minden hónapban köteles tájékoztatni a képviselõ-testületet."
(Népszabadság, 1999. március 13.)
Budapest, 2002. február. Megkezdõdik a Lehel téri csarnok mûszaki átadása.


ÉLET
"Az elõrelátóbb kofák ki is fakadtak annak idején a veszedelmes újítás ellen, s megjósolták, hogy nem jó vége lesz még ennek. S íme, a jóslat beteljesedett: megszûnt a piac, felállott a vásárcsarnok."
(Vasárnapi Újság, 1897)

"Eddig legalább oda ülhettünk, ahova akartunk, most meg numerusokat kapunk, mint az utcaseprõk! Gyalázat!"
(Fõvárosi Lapok, 1896/315.)

Mégsem zárt be a piac a Lehel téren - "Felbõszült kofák tömege követelte a kapuk megnyitását. Az árusok februárig maradhatnak, ugyanis a kereskedelmi és iparkamara szerint sincsenek meg az engedélyek és a feltételek a piac bezárásához."
(V. Z., Magyar Hírlap, 2000. január 4.)

Tüntetni fognak a Lehel piaci kereskedõk - "Nagyobb szabású tüntetésre készülnek a Lehel piacot elhagyni kényszerülõ kereskedõk és kistermelõk (...) Az aláírásokat gyûjtõ MIÉP illetékes képviselõje szerint félõ, hogy a Duna Plaza érdekköréhez tartozó befektetõi kör vagy egyéb multinacionális cég kaparintja meg az újjáépülõ Lehel csarnokot."
(Balavány György, Magyar Nemzet, 1999. december 28.)

Nyugtalan hamvak - "Ismer-e ebben az országban még meggyalázatlan földet?
- A szó tág értelmében nem ismerek. Hiszen mondjuk a Lehel piac is egy valamikori temetõ helyére épült - ha jól tudom. Tehát ilyen értelemben nincs meggyalázatlan föld.)"
(Friderikusz Sándor interjúja Rajk Lászlóval, 168 óra, 1989. július 18.)

Temetõ a Lehel piac alatt? - "Miként lapunk elsõként jelezte, feltételezhetõ, hogy a Lehel piac területe alatt egy régi zsidó temetõ maradványai vannak. A Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, Zoltai Gusztáv kedden tájékoztatja a XIII. Kerületi Önkormányzatot arról, hogy a rabbiság jelenlétében próbaásásokat kívánnak végezni."
(Balavány György, Magyar Nemzet, 2000. február 26.)

Bezárt a Lehel piac - "Valószínûleg nem hátráltatják a három hónap múlva kezdõdõ beruházást a környéken lévõ zsidó temetõ felkutatására irányuló erõfeszítések sem. Egy 1811-es térkép tanúsága szerint a környéken két zsidó temetõ volt, felbolygatásuk sértené a felekezeti hagyományokat - ám valószínûleg egyik sem esik a Lehel téri építkezés útjába."
(HVG, 2000. március 4.)

"Egy kurta hét elég volt, hogy bebizonyosodjék, hogy milyen hasznavehetetlenek a vásárcsarnokok. (...) Budapest elemi csapása a vásárcsarnok!"
(Ország Világ, 1896)

"Ahelyett, hogy a csarnok rideg külsejérõl írnék, meg fogom keresni a lelket ezekben a cifra épületekben."
(Fõvárosi Lapok, 1896/315.)

Piackutatás a Lehelen - "Háromszintes csarnok kerül majd a Lehel piac helyére, lesz benne gyümölcsmosó, lift, rejtett világítás, bankjegykiadó automata. Talán még egy szökõkutat is felállítanak a közepére, mereng a lehetõségeken egy aktatáskás férfi. És vécét, ami füttyszóra öblít, toldja meg valaki bõrkalapban. Meg mozgólépcsõt, ami a mennybe visz."
(Falusy Zsigmond, Népszabadság, 2000. március 3.)

Élet - "Ámde miközben a koronát átköltöztették, államiságunk valódi jelképe, a Lehel piac a helyén maradt. Február végéig. Aztán költözés az ideiglenes piacra két sarokkal odébb, majd az új csill-vill megacsarnokba, majd ki tudja, tán irány a Parlament vagy a budai Vár. (...) A Lehel piac azért államiságunk szimbóleuma, mert szemmel láthatóan ezer éve létezik, és nem ám csak úgy, valahol a Kárpát-medencében, hanem konkrétan ott, a templom mögötti trolimegálló és a Bulcsú utcai ukrán Adios tornacipõárus között, egyszerre tükrözvén állandóságot és változást. (...) Most azonban veszély fenyegeti ezt a közepesen befogadó kis közeget, a kilakoltatás és bezárás Damoklész-kardja lebeg a Lehel tér és tágabb agglomerációja fölött. (...) A lázadás végül elmaradt (...) A médiabarát és nagyon magyar hõbörgésen túl végül nem sok történt, minden fél a másikat hibáztatja, amúgy meg szinte minden marad, ahogy mindig is volt: Magyarország a millennium hajnalán."
(-sl-, Élet és Irodalom, 2000. január 7.)

TERVPÁLYÁZAT
"A vásárcsarnokok intézményének a közélelmezési viszonyok javítására való rendkívüli fontosságát felismerve, Budapest székes fõváros tanácsa majd egy évtizeden át foglalkozott a vásárcsarnokok létesítésének eszméjével, míg végre a hosszas tárgyalások végeredményeképpen, 1892 nyarán nemzetközi tervpályázatot hirdetett egy, a sóház telkén emelendõ központi vásárcsarnok épületére. A pályamûvek közül a bírálóbizottság három egyenlõ díjjal Pecz Samu mûegyetemi tanár, Escante és Gourmez párisi építészek, valamint Auger és Preil lipcsei czég terveit tüntette ki. A részletes tervek és költségvetés elkészítésével Pecz Samu tanár bizatott meg, ki hosszabb külföldi tanulmány után készült el e munkájával s a fõváros közgyûlése 1894. február 24-én a központi vásárcsarnok építési öszszegét 1.800,000 forintnyi elõirányzattal megszavazta."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)

Elfogadták a megvalósíthatósági tanulmányt a Lehel téri piac fejlesztésére - "A képviselõ-testület 41/1997. (III. 25.) sz. határozatának megfelelõen a XIII. kerületi polgármesteri hivatal meghívásos tervpályázatot tartott a Lehel téri piac rehabilitációja tárgyában. (...) az öt felkért tervezõ közül négy, továbbá egy meg nem hívott pályázó nyújtott be értékelhetõ dokumentációt. (...) a bizottság a benyújtott pályázatokat két fordulóban értékelte és két tervcsomagot fogadott el továbbfejlesztésre. (...) A piaci csarnok változat vonatkozásában az ad hoc bizottság megvalósíthatósági tanulmány elkészítését célzó megbízás kiadásáról döntött, melyet a Köztigon Kft. (Rajk László vezetõ tervezõ, a szerk.) kapott meg. (...) A jelenleg érvényes részletes rendezési tervvel összhangban álló tervjavaslatok közül a Típustervezõ Intézet (Gerõ Balázs vezetõ tervezõ, a szerk.) által benyújtott pályázatot tartotta a bizottság továbbfejlesztésre érdemesnek. (...) A XIII. kerületi önkormányzat képviselõ-testülete decemberi ülésén a "B" variáció (Rajk László pályázati munkája, a szerk.) mellett döntött.
(XIII. Kerületi Hírnök, 1998. január)

ÁTADÁS
"A vásárcsarnokok az ezredéves ünnepekre nem készülnek el. Sem az építkezést be nem fejezik akkorára, sem a szabályokat el nem készítik. A fõváros legközelebbi közgyûlésén e miatt interpelláczió is lesz."
(Fõvárosi Lapok, 1896. január 29.)

Karácsonyra kész a Lehel csarnok - "A nagy viharokat kiváltó Lehel téri piac bontását követõen rohamléptekkel épül a Lehel csarnok. Az alapozással a kivitelezõk már elkészültek, és a földfelszín alatti részek után kezdõdhet a majdani létesítmény falainak fölhúzása. A beruházók ígérik, idén karácsonykor már az új csarnokban vásárolhatnak az emberek."
(Népszava, 2001. április 13.)

Csak jövõre adják át a Lehel csarnokot - "Az építkezés elhúzódása károkat okoz a kerületi polgároknak - reagált a tegnapi tájékoztatón elhangzottakra a kerületi Fidesz-frakció vezetõje. (...) aki szerint kérdéses, hogy a tervezést hibázták-e el, vagy a kivitelezéssel adódtak gondok.
(Haraszti Gyula, Magyar Nemzet, 2001. október 17.)

"Hónapokkal ezelõtt, daczára minden hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos czáfolatoknak, fenntartottuk azt az állításunkat, hogy a vásárcsarnokokat ez évben nem nyitják meg. A közélelmezési ügyosztály (...) a megnyitást május
1-re, majd augusztus 1-ére, végül pedig október 15-ére hirdette, de ezeket a határidõket sorra önmaga czáfolta."
(Egyetértés, 1896. szeptember 5.)

Csak jövõre lesz kész a Lehel téri csarnok - "November 25-e helyett várhatóan csak január végén vagy februárban adják át az új Lehel csarnokot. Az építkezést a tervezés és kivitelezés lemaradása miatt nem sikerült idõben befejezni. (...) Az engedélyeket azért nem tudtuk idõben megszerezni, mert amikor a tervezõink kivonultak, a leendõ üzlethelyiségeknek még a falai sem álltak - reagált Agárdi László, a Lehel piaci kereskedõk érdekvédelmi egyesületének vezetõje."
(Rusznák Gábor, Metro, 2001. október 12.)

"A vásárcsarnokok megnyitása, ugy látszik, nem sokára meg fog történi. A minisztérium intézkedett, hogy a karácsonyi vásárra oly fontos tejvásár miatt a tejtermelékek osztálya megnyittassék. (...) Most már javában folynak az elõkészületek a csarnokok megnyitásához. A próbavilágitást naponta eszközlik. A csarnok áruasztalait és halkádait mintegy hatvan napszámos asszony surolja és tisztogatja, a mázolók is már elvégezték utolsó munkájukat. Az építési vállalkozók már e napokban adják át hivatalosan az épületet a fõvárosnak."
(Magyar Estilap, 1896. december 4.)

CSARNOK
"A fõbejáraton át, a Vámház-körút felöl a csarnokba érkezve, a fõcsarnok
könnyû vasszerkezete világosan áttekinthetõ. A 20 méter szélességû fõhajóba két oldalt mellékhajók nyilnak. (...) A falak mentén a hús-árúlóhelyek vannak, melyek a tisztán tarthatás végett átlag 2 méter magasságig fehér fayence burkolattal vannak ellátva. Ezek, valamint a szabadon álló hús-árúlóhelyek átlag
4 1/2-5 négyzet méter területüek, erõs sodronyháló falakkal készített rekeszekbõl állanak és tolóajtóval elzárhatók. (...) Ideiglenes, egy-egy napra szolgáló részleges árúhelyekre van a 9 méter széles kocsiút felhasználva, melynek 4 cm vastag aszfaltburkolatából, rézgombok és rézszámok segélyével négyszögméter beosztás készíthetõ, olyan formán, hogy a közlekedésre 3,5 méter széles út marad. (...) A fõcsarnok négy határfala mentén átlag 6 méternyi magasságában a földszint felett 6 méter széles karzat készült. (...) A karzatra a pinczébõl, illetõleg a földszintrõl négy nagyobb és három kisebb villamos felhúzógép szállítja az árúkat, kis kézikocsikon az azokat toló munkásokkal együtt. A földszintrõl a karzatra a pincze kõlépcsõinek folytatásaképen széles vaslépcsõ vezet kényelmes emelkedéssel tölgyfa-fokokkal."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)

Félidõben a Lehel csarnok - "Az új élelmiszercsarnok Váci úti impozáns, attraktív frontja a lengõajtósornak köszönhetõen teljes hosszában nyitható lesz, így - hasonlóan a régi piac elrendezéséhez - a vásárlók közvetlenül a csarnoktér belsejébe juthatnak, melynek két kereskedelmi szintjén mintegy 318 üzletben, 6250 m2 alapterületen, többségében élelmiszert árusító boltok helyezkednek el. (...) A metróaluljáró-szinten nyíló »kispiac« 25 üzletében, amely éjjel-nappal, de legalább a metró üzemideje alatt nyitva tart majd, kicsiben minden megtalálható, amit a csarnokban árusítanak a kereskedõk."
(Népszabadság, 2001. június 27.)

"A csarnok két oldalról van világítva, s a nap bármely szakában egyenletes, kellõ világítást nyer. (...) De nem csupán a világítás tette czélszerüvé a csarnoktetõk ezen egymás fölé rendelését, hanem a czélszerü szellõztetés is. Azonkívül oldalt szellõztetõ ablaksorok készültek, melyek emelõ vasszerkezettel szabályozhatók és igy a csarnok lehetõ tökéletes szellõztetését biztositják."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)

Csarnokok és piacok - "Fontos szempont volt a csarnok tervezésénél, hogy világos legyen a belseje. Az acélszerkezet közé és a kupolába olyan üvegszerû, de törésbiztos anyagok kerültek, amelyek a természetes fény beáramlását biztosítják. Jellegében tehát visszaköszön a Nyugati pályaudvar külleme."
(Budapesti Piac, 2001. október 3.)

ÉPÜLET
"A központi vásárcsarnokot, mint mûépítészeti jelességet, méltán megcsodálták az ezredévi kiállítást megtekintõ külföldi technikusok is."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)

Szép és rossz épületek, irányzatok - "(...) a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem auditóriumát, amelyet Makovecz Imre tervezett, és ami egy nagyon értékes és nagyon gazdag épület, de elképesztõen ellentmondásos alkotás, amit ugyanúgy végig kéne elemezni, mint például a Harmonia Caelestist. Mivel egy fõmûrõl van szó, végig kéne beszélnie az egész magyar értelmiségnek, kinek-kinek a maga pozíciójából, ugyanúgy, mint a Rajk László-féle Lehel téri piacot, ami a maga nemében megint egyfajta extremitás."
(Balogh Gyula interjúja Bojár Iván Andrással, Magyar Hírlap, 2001. december 29.)

Utóirat:

EKLEKTIKA
A sohasem múlt varázsa - "Elképesztõ dolog a budapesti eklektika. Akkor történelmi anakronizmus, silányság volt. Ma viszont az emlékezet fenntartója, értékhordozó. Romként is gyönyörû."
(Makovecz Imre Szegõ Györgynek, Magyar Hírlap, 1996 január)

RADIKÁLIS EKLEKTIKA
"Barokkot vagy modernet tervezni egyforma kihívás. Mindkettõ egy absztrakt rendszer végigvitele, kizárólag csak türelem és kitartás kérdése. Ha az egyik giccs, úgy a másik is az. Itt a tervezõi gondolat nem lehet eredeti, csak a rendszer (a stílus) az.
Az eklektika mindenki számára az eredetiséget kínálja. A tervezõ nem egy rendszeren belül gondolkodik szolgai módon, hanem különbözõ rendszerek logikájával bíró elemek halmazát szervezi egy új rendszerré. Az eklektika minden alkotó számára radikálisan újat kínál."
(Rajk László, Radikális eklektika, 2000, Jelenkor)

(Összeállította: R. J.)