Pest szabad királyi város, 1868.
A városi közgyûlés január 20-23-i ülésén
a piacok átalakításáról és árucsarnok
építésérõl határoz.
Budapest 1897. február 15. este 8 óra. Megnyílik az I.
sz. Központi Vásárcsarnok a Vámház téren,
a II. sz. vásárcsarnok a Rákóczi téren, a
III. sz. vásárcsarnok az István (ma Klauzál) téren,
a IV. sz. vásárcsarnok a Hunyadi téren, az V. sz. vásárcsarnok
a Hold utcában, a VI. sz. vásárcsarnok a Bomba (ma Batthyány)
téren.
Budapest, 1904. Újabb vásárcsarnok-építési
program készült, mely javaslatot tett egy, a Lehel téren
álló fedett csarnok építésére is.
Budapest, 1999. március: "A Lehel piac teljes területén
csarnok épül - határozott a XIII. kerület képviselõ-testülete.
(...) Képviselõi javaslatra került a határozatba az,
hogy a beruházást kiemelt jelentõségûként
kezelik, ezért annak aktuális ügyeirõl Dorogi Gabriella
alpolgármester minden hónapban köteles tájékoztatni
a képviselõ-testületet."
(Népszabadság, 1999. március 13.)
Budapest, 2002. február. Megkezdõdik a Lehel téri csarnok
mûszaki átadása.
ÉLET
"Az elõrelátóbb kofák ki is fakadtak annak
idején a veszedelmes újítás ellen, s megjósolták,
hogy nem jó vége lesz még ennek. S íme, a jóslat
beteljesedett: megszûnt a piac, felállott a vásárcsarnok."
(Vasárnapi Újság, 1897)
"Eddig legalább oda ülhettünk,
ahova akartunk, most meg numerusokat kapunk, mint az utcaseprõk! Gyalázat!"
(Fõvárosi Lapok, 1896/315.)
Mégsem zárt be a piac a Lehel téren
- "Felbõszült kofák tömege követelte a kapuk
megnyitását. Az árusok februárig maradhatnak, ugyanis
a kereskedelmi és iparkamara szerint sincsenek meg az engedélyek
és a feltételek a piac bezárásához."
(V. Z., Magyar Hírlap, 2000. január 4.)
Tüntetni fognak a Lehel piaci kereskedõk
- "Nagyobb szabású tüntetésre készülnek
a Lehel piacot elhagyni kényszerülõ kereskedõk és
kistermelõk (...) Az aláírásokat gyûjtõ
MIÉP illetékes képviselõje szerint félõ,
hogy a Duna Plaza érdekköréhez tartozó befektetõi
kör vagy egyéb multinacionális cég kaparintja meg
az újjáépülõ Lehel csarnokot."
(Balavány György, Magyar Nemzet, 1999. december 28.)
Nyugtalan hamvak - "Ismer-e ebben az országban
még meggyalázatlan földet?
- A szó tág értelmében nem ismerek. Hiszen mondjuk
a Lehel piac is egy valamikori temetõ helyére épült
- ha jól tudom. Tehát ilyen értelemben nincs meggyalázatlan
föld.)"
(Friderikusz Sándor interjúja Rajk Lászlóval, 168
óra, 1989. július 18.)
Temetõ a Lehel piac alatt? - "Miként
lapunk elsõként jelezte, feltételezhetõ, hogy a
Lehel piac területe alatt egy régi zsidó temetõ maradványai
vannak. A Mazsihisz ügyvezetõ igazgatója, Zoltai Gusztáv
kedden tájékoztatja a XIII. Kerületi Önkormányzatot
arról, hogy a rabbiság jelenlétében próbaásásokat
kívánnak végezni."
(Balavány György, Magyar Nemzet, 2000. február 26.)
Bezárt a Lehel piac - "Valószínûleg
nem hátráltatják a három hónap múlva
kezdõdõ beruházást a környéken lévõ
zsidó temetõ felkutatására irányuló
erõfeszítések sem. Egy 1811-es térkép tanúsága
szerint a környéken két zsidó temetõ volt,
felbolygatásuk sértené a felekezeti hagyományokat
- ám valószínûleg egyik sem esik a Lehel téri
építkezés útjába."
(HVG, 2000. március 4.)
"Egy kurta hét elég volt, hogy
bebizonyosodjék, hogy milyen hasznavehetetlenek a vásárcsarnokok.
(...) Budapest elemi csapása a vásárcsarnok!"
(Ország Világ, 1896)
"Ahelyett, hogy a csarnok rideg külsejérõl
írnék, meg fogom keresni a lelket ezekben a cifra épületekben."
(Fõvárosi Lapok, 1896/315.)
Piackutatás a Lehelen - "Háromszintes
csarnok kerül majd a Lehel piac helyére, lesz benne gyümölcsmosó,
lift, rejtett világítás, bankjegykiadó automata.
Talán még egy szökõkutat is felállítanak
a közepére, mereng a lehetõségeken egy aktatáskás
férfi. És vécét, ami füttyszóra öblít,
toldja meg valaki bõrkalapban. Meg mozgólépcsõt,
ami a mennybe visz."
(Falusy Zsigmond, Népszabadság, 2000. március 3.)
Élet - "Ámde miközben a
koronát átköltöztették, államiságunk
valódi jelképe, a Lehel piac a helyén maradt. Február
végéig. Aztán költözés az ideiglenes piacra
két sarokkal odébb, majd az új csill-vill megacsarnokba,
majd ki tudja, tán irány a Parlament vagy a budai Vár.
(...) A Lehel piac azért államiságunk szimbóleuma,
mert szemmel láthatóan ezer éve létezik, és
nem ám csak úgy, valahol a Kárpát-medencében,
hanem konkrétan ott, a templom mögötti trolimegálló
és a Bulcsú utcai ukrán Adios tornacipõárus
között, egyszerre tükrözvén állandóságot
és változást. (...) Most azonban veszély fenyegeti
ezt a közepesen befogadó kis közeget, a kilakoltatás
és bezárás Damoklész-kardja lebeg a Lehel tér
és tágabb agglomerációja fölött. (...)
A lázadás végül elmaradt (...) A médiabarát
és nagyon magyar hõbörgésen túl végül
nem sok történt, minden fél a másikat hibáztatja,
amúgy meg szinte minden marad, ahogy mindig is volt: Magyarország
a millennium hajnalán."
(-sl-, Élet és Irodalom, 2000. január 7.)
TERVPÁLYÁZAT
"A vásárcsarnokok intézményének a közélelmezési
viszonyok javítására való rendkívüli
fontosságát felismerve, Budapest székes fõváros
tanácsa majd egy évtizeden át foglalkozott a vásárcsarnokok
létesítésének eszméjével, míg
végre a hosszas tárgyalások végeredményeképpen,
1892 nyarán nemzetközi tervpályázatot hirdetett egy,
a sóház telkén emelendõ központi vásárcsarnok
épületére. A pályamûvek közül a bírálóbizottság
három egyenlõ díjjal Pecz Samu mûegyetemi tanár,
Escante és Gourmez párisi építészek, valamint
Auger és Preil lipcsei czég terveit tüntette ki. A részletes
tervek és költségvetés elkészítésével
Pecz Samu tanár bizatott meg, ki hosszabb külföldi tanulmány
után készült el e munkájával s a fõváros
közgyûlése 1894. február 24-én a központi
vásárcsarnok építési öszszegét
1.800,000 forintnyi elõirányzattal megszavazta."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)
Elfogadták a megvalósíthatósági
tanulmányt a Lehel téri piac fejlesztésére - "A
képviselõ-testület 41/1997. (III. 25.) sz. határozatának
megfelelõen a XIII. kerületi polgármesteri hivatal meghívásos
tervpályázatot tartott a Lehel téri piac rehabilitációja
tárgyában. (...) az öt felkért tervezõ közül
négy, továbbá egy meg nem hívott pályázó
nyújtott be értékelhetõ dokumentációt.
(...) a bizottság a benyújtott pályázatokat két
fordulóban értékelte és két tervcsomagot
fogadott el továbbfejlesztésre. (...) A piaci csarnok változat
vonatkozásában az ad hoc bizottság megvalósíthatósági
tanulmány elkészítését célzó
megbízás kiadásáról döntött, melyet
a Köztigon Kft. (Rajk László vezetõ tervezõ,
a szerk.) kapott meg. (...) A jelenleg érvényes részletes
rendezési tervvel összhangban álló tervjavaslatok
közül a Típustervezõ Intézet (Gerõ Balázs
vezetõ tervezõ, a szerk.) által benyújtott pályázatot
tartotta a bizottság továbbfejlesztésre érdemesnek.
(...) A XIII. kerületi önkormányzat képviselõ-testülete
decemberi ülésén a "B" variáció (Rajk
László pályázati munkája, a szerk.) mellett
döntött.
(XIII. Kerületi Hírnök, 1998. január)
ÁTADÁS
"A vásárcsarnokok az ezredéves ünnepekre nem
készülnek el. Sem az építkezést be nem fejezik
akkorára, sem a szabályokat el nem készítik. A fõváros
legközelebbi közgyûlésén e miatt interpelláczió
is lesz."
(Fõvárosi Lapok, 1896. január 29.)
Karácsonyra kész a Lehel csarnok
- "A nagy viharokat kiváltó Lehel téri piac bontását
követõen rohamléptekkel épül a Lehel csarnok.
Az alapozással a kivitelezõk már elkészültek,
és a földfelszín alatti részek után kezdõdhet
a majdani létesítmény falainak fölhúzása.
A beruházók ígérik, idén karácsonykor
már az új csarnokban vásárolhatnak az emberek."
(Népszava, 2001. április 13.)
Csak jövõre adják át
a Lehel csarnokot - "Az építkezés elhúzódása
károkat okoz a kerületi polgároknak - reagált a tegnapi
tájékoztatón elhangzottakra a kerületi Fidesz-frakció
vezetõje. (...) aki szerint kérdéses, hogy a tervezést
hibázták-e el, vagy a kivitelezéssel adódtak gondok.
(Haraszti Gyula, Magyar Nemzet, 2001. október 17.)
"Hónapokkal ezelõtt, daczára
minden hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos czáfolatoknak,
fenntartottuk azt az állításunkat, hogy a vásárcsarnokokat
ez évben nem nyitják meg. A közélelmezési ügyosztály
(...) a megnyitást május
1-re, majd augusztus 1-ére, végül pedig október 15-ére
hirdette, de ezeket a határidõket sorra önmaga czáfolta."
(Egyetértés, 1896. szeptember 5.)
Csak jövõre lesz kész a Lehel
téri csarnok - "November 25-e helyett várhatóan csak
január végén vagy februárban adják át
az új Lehel csarnokot. Az építkezést a tervezés
és kivitelezés lemaradása miatt nem sikerült idõben
befejezni. (...) Az engedélyeket azért nem tudtuk idõben
megszerezni, mert amikor a tervezõink kivonultak, a leendõ üzlethelyiségeknek
még a falai sem álltak - reagált Agárdi László,
a Lehel piaci kereskedõk érdekvédelmi egyesületének
vezetõje."
(Rusznák Gábor, Metro, 2001. október 12.)
"A vásárcsarnokok megnyitása,
ugy látszik, nem sokára meg fog történi. A minisztérium
intézkedett, hogy a karácsonyi vásárra oly fontos
tejvásár miatt a tejtermelékek osztálya megnyittassék.
(...) Most már javában folynak az elõkészületek
a csarnokok megnyitásához. A próbavilágitást
naponta eszközlik. A csarnok áruasztalait és halkádait
mintegy hatvan napszámos asszony surolja és tisztogatja, a mázolók
is már elvégezték utolsó munkájukat. Az építési
vállalkozók már e napokban adják át hivatalosan
az épületet a fõvárosnak."
(Magyar Estilap, 1896. december 4.)
CSARNOK
"A fõbejáraton át, a Vámház-körút
felöl a csarnokba érkezve, a fõcsarnok
könnyû vasszerkezete világosan áttekinthetõ.
A 20 méter szélességû fõhajóba két
oldalt mellékhajók nyilnak. (...) A falak mentén a hús-árúlóhelyek
vannak, melyek a tisztán tarthatás végett átlag
2 méter magasságig fehér fayence burkolattal vannak ellátva.
Ezek, valamint a szabadon álló hús-árúlóhelyek
átlag
4 1/2-5 négyzet méter területüek, erõs sodronyháló
falakkal készített rekeszekbõl állanak és
tolóajtóval elzárhatók. (...) Ideiglenes, egy-egy
napra szolgáló részleges árúhelyekre van
a 9 méter széles kocsiút felhasználva, melynek 4
cm vastag aszfaltburkolatából, rézgombok és rézszámok
segélyével négyszögméter beosztás készíthetõ,
olyan formán, hogy a közlekedésre 3,5 méter széles
út marad. (...) A fõcsarnok négy határfala mentén
átlag 6 méternyi magasságában a földszint felett
6 méter széles karzat készült. (...) A karzatra a
pinczébõl, illetõleg a földszintrõl négy
nagyobb és három kisebb villamos felhúzógép
szállítja az árúkat, kis kézikocsikon az
azokat toló munkásokkal együtt. A földszintrõl
a karzatra a pincze kõlépcsõinek folytatásaképen
széles vaslépcsõ vezet kényelmes emelkedéssel
tölgyfa-fokokkal."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)
Félidõben a Lehel csarnok - "Az
új élelmiszercsarnok Váci úti impozáns, attraktív
frontja a lengõajtósornak köszönhetõen teljes
hosszában nyitható lesz, így - hasonlóan a régi
piac elrendezéséhez - a vásárlók közvetlenül
a csarnoktér belsejébe juthatnak, melynek két kereskedelmi
szintjén mintegy 318 üzletben, 6250 m2 alapterületen, többségében
élelmiszert árusító boltok helyezkednek el. (...)
A metróaluljáró-szinten nyíló »kispiac«
25 üzletében, amely éjjel-nappal, de legalább a metró
üzemideje alatt nyitva tart majd, kicsiben minden megtalálható,
amit a csarnokban árusítanak a kereskedõk."
(Népszabadság, 2001. június 27.)
"A csarnok két oldalról van
világítva, s a nap bármely szakában egyenletes,
kellõ világítást nyer. (...) De nem csupán
a világítás tette czélszerüvé a csarnoktetõk
ezen egymás fölé rendelését, hanem a czélszerü
szellõztetés is. Azonkívül oldalt szellõztetõ
ablaksorok készültek, melyek emelõ vasszerkezettel szabályozhatók
és igy a csarnok lehetõ tökéletes szellõztetését
biztositják."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)
Csarnokok és piacok - "Fontos szempont
volt a csarnok tervezésénél, hogy világos legyen
a belseje. Az acélszerkezet közé és a kupolába
olyan üvegszerû, de törésbiztos anyagok kerültek,
amelyek a természetes fény beáramlását biztosítják.
Jellegében tehát visszaköszön a Nyugati pályaudvar
külleme."
(Budapesti Piac, 2001. október 3.)
ÉPÜLET
"A központi vásárcsarnokot, mint mûépítészeti
jelességet, méltán megcsodálták az ezredévi
kiállítást megtekintõ külföldi technikusok
is."
(Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 1896/47.)
Szép és rossz épületek,
irányzatok - "(...) a piliscsabai Pázmány Péter
Katolikus Egyetem auditóriumát, amelyet Makovecz Imre tervezett,
és ami egy nagyon értékes és nagyon gazdag épület,
de elképesztõen ellentmondásos alkotás, amit ugyanúgy
végig kéne elemezni, mint például a Harmonia Caelestist.
Mivel egy fõmûrõl van szó, végig kéne
beszélnie az egész magyar értelmiségnek, kinek-kinek
a maga pozíciójából, ugyanúgy, mint a Rajk
László-féle Lehel téri piacot, ami a maga nemében
megint egyfajta extremitás."
(Balogh Gyula interjúja Bojár Iván Andrással,
Magyar Hírlap, 2001. december 29.)
Utóirat:
EKLEKTIKA
A sohasem múlt varázsa - "Elképesztõ dolog
a budapesti eklektika. Akkor történelmi anakronizmus, silányság
volt. Ma viszont az emlékezet fenntartója, értékhordozó.
Romként is gyönyörû."
(Makovecz Imre Szegõ Györgynek, Magyar Hírlap, 1996
január)
RADIKÁLIS EKLEKTIKA
"Barokkot vagy modernet tervezni egyforma kihívás. Mindkettõ
egy absztrakt rendszer végigvitele, kizárólag csak türelem
és kitartás kérdése. Ha az egyik giccs, úgy
a másik is az. Itt a tervezõi gondolat nem lehet eredeti, csak
a rendszer (a stílus) az.
Az eklektika mindenki számára az eredetiséget kínálja.
A tervezõ nem egy rendszeren belül gondolkodik szolgai módon,
hanem különbözõ rendszerek logikájával bíró
elemek halmazát szervezi egy új rendszerré. Az eklektika
minden alkotó számára radikálisan újat kínál."
(Rajk László, Radikális eklektika, 2000, Jelenkor)
(Összeállította:
R. J.)