Máj. 17. Nemzeti gyásznap a brutális móri bankrablás nyolc halálos áldozatának emlékére.
Máj. 18. Az ápolók nemzetközi napja alkalmából tartott miskolci konferencián Kökény Mihály, az Egészségügyi és Szociális Minisztérium leendő politikai államtitkára ígéretet tett az ápolók alapfizetésének ötvenszázalékos emelésére, egyéves alapbérnek megfelelő hűségjutalom kifizetésére, valamint önálló szakmai kamara és nyugdíjpénztár létrehozására.
Máj. 19. A Jegyzők Országos Szövetégének választmánya közleményben sérelmezte, hogy a választások után egyetlen illetékes sem közölte a nyilvánossággal: a szavazatok újraszámlálása az egyéni és területi választási bizottságok ellenőrzése alatt már a szavazás napján megtörtént, továbbá hogy az érvénytelen szavazatok száma nem volt több a korábbi választásokhoz viszonyítva, és nem is változtattak volna érdemben az eredményen.
Máj. 21. A parlament
elfogadta a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot.
E szerint az egészségügyi, valamint a szociális és családügyi tárcát összevonják,
a közlekedési feladatok a Gazdasági, míg a vízügyiek a Környezetvédelmi Minisztériumhoz
kerülnek. Kuncze Gábor szerint alapvető különbség az elmúlt négy évhez képest,
hogy az egyes minisztériumokat nem kívánják tükörreferatúrák létrehozásával
a Miniszterelnöki Hivatal „gyámsága alá helyezni". Az Országgyűlés a házszabály
szerint vita nélkül megszavazta a közszolgálati médiumok - az MTV, az MR és
a Duna Televízió - csonka kuratóriumi elnökségeinek kiegészítését négy-négy
fővel.
Kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank, amit Járai Zsigmond elnök azzal indokolt,
hogy veszélybe került a kitűzött inflációs célok teljesítése.
Máj. 22. Az Országgyűlés
bizottságaiban különösebb vita nélkül, általában kis többséggel megszavazták
a Medgyessy-kormány miniszterjelöltjeit.
Orbán Viktor szerda reggeli rádióinterjújában utalva a móri tragédiára kijelentette,
hogy meg kellene fontolni a halálbüntetés újbóli bevezetését.
Máj. 23. Lendvai
Ildikó, az MSZP alelnöke bírálta az Orbán-kormányt, amiért a választások után
még sietve elköltött 650 milliárd forintnyi közpénzt. Kijelentése miatt Orbán
Viktor pert indított a frakcióvezetőnő ellen: jó hírnevének megsértése miatt
egyforintos jelképes kártérítés megítélését kéri.
Egyesülési kérelmet nyújtott be a Hajdú-Bihar Megyei Bírósághoz egy a debreceni
közgyűlés által létrehozott alapítvány, illetve a Terror Házát működető közalapítvány.
A bíróság nem hozott érdemi döntést a kérelemről, ami alkalmat adott az új kormánynak
arra, hogy visszavonja a kérelmet, amelynek elfogadása azt jelentette volna,
hogy a fideszes többségű debreceni önkormányzat hozzájárulása nélkül nem hozhat
döntéseket az alapítványnak az előző kormány által juttatott források felhasználásáról.
Máj. 25. Nyomozást
rendelt el a rendőrség hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a Happy End Kft.
szerződéseinek ügyében Juhász Sándor szocialista frakcióvezető-helyettes még
márciusban tett feljelentése alapján.
Mintegy 1200-an tüntettek a Matáv-székház előtt, mert a cég bejelentette: megszünteti
a százmilliós nagyságrendű veszteségeket okozó Mindenkinet internetes előfizetési
csomagot, valamint a 150 forintos éjszakai kedvezményt.
Máj. 26. Az MSZP
és az SZDSZ képviselői aláírták a koalíciós megállapodást, amelynek három fontos
pontja Medgyessy Péter szerint a jóléti rendszerváltozás megteremtése, a modernizáció
és a demokratikus intézmények megerősítése.
Megalakult a Szövetség a Nemzetért polgári kör, amelynek vezetője Orbán Viktor,
tagjai között pedig ott van Martonyi János és Makovecz Imre is.
Máj. 27. Az Országgyűlés
197 igen szavazattal, 178 nem és egy tartózkodás mellett miniszterelnöknek választotta
Medgyessy Pétert, és elfogadta a kormányprogramot. Mádl Ferenc kinevezte a kabinet
tagjait, akik letették a hivatali esküt.
Bűnösnek találta kétrendbeli vesztegetésben, és nem jogerősen hatévi börtönbüntetésre
ítélte a Fővárosi Bíróság Székely Zoltán egykori kisgazda képviselőt.
Máj. 28. Medgyessy
Péter felmentette az ÁVP Rt. elnök-vezérigazgatóját, Faragó Csabát, valamint
Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt. Előbbi helyére Mészáros Tamást (elnök),
illetve Kamarás Miklóst (vezérigazgató), míg az utóbbi posztra Salgó László
Tolna megyei főkapitányt jelölték.
A Fidelitas, a Fidesz ifjúsági szervezete bejelentette, hogy népi kezdeményezést
indít az áprilisi választások szavazatainak újraszámlálásáért, valamint a választási
törvény módosításáért. Az aláíróívet az OVB azonban formai okok miatt nem hagyta
jóvá.
Nyilvánosságra hozzák, hogy márciusban virágcserepekbe rejtett lehallgatókészülékeket
találtak Győr polgármesterének, egyik helyettesének, valamint a város jegyzőjének
irodájában.
Máj. 29. Németh Imre földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy a tárca idei forrásainak 90 százalékát az előző vezetés elköltötte, így plusz forrásokra és átcsoportosításokra lesz szükség az ágazat zökkenőmentes működtetéséhez.
Máj. 30. Medgyessy
Péter megállapodott a nyugdíjasok érdekvédelmi szervezeteivel a 19 ezer forintos
mindent nyugdíjast megillető juttatás júliusi kifizetéséről, valamint arról,
hogy a jövőben ő lesz a szervezetekkel rendszeresen egyeztető Idősügyi Tanács
vezetője.
Huszti Péter Kossuth-díjas színművész-rendezőt, a Színházművészeti Egyetem volt
rektorát nevezte ki Görgey Gábor kulturális miniszter a Nemzeti Színház igazgatójának.
A pályáztatás nélkül történt kinevezés elleni széles körű tiltakozás hatására
néhány napon belül a miniszter közös megegyezéssel visszavonta a megbízást.
Orbán Viktorért és családjáért ajánlottak fel katolikus szentmisét a Szent István-bazilikában.
Máj. 31. Az új kormány első hivatalos ülésén döntés született a minimálbér adómentességéről, illetve az MTV-nek és az MR-nek még az Orbán-kabinet által adott kormánygarancia visszavonásáról. Határoztak arról is, hogy felmentik a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és egyben felkérik a Kormányzati Ellenőrzési hivatalt, hogy kezdjen vizsgálatot a bank és az Országimázsközpont eddigi tevékenységével kapcsolatban.
Jún. 1. Új elnököt
választott az MDNP. A jelöltséget nem vállaló korábbi elnök, Pusztai Erzsébet
helyét Szabó János foglalta el.
Jún. 3. László Csaba pénzügyminiszter Király László György közgazdászt,
az APEH Bács-Kiskun megyei igazgatóját nevezte ki a szervezet elnökének.
A Fidesz-frakció jogvédő munkacsoportot hoz létre, mert szerintük a közigazgatásban
zajló politikai tisztogatásoknak már több mint száz szakember esett áldozatul.
14 közéleti személyiség felkérésére Schmitt Pál elvállalta, hogy a jobboldal
támogatásával független jelöltként induljon az őszi önkormányzati választásokon
Budapest főpolgármesteri címéért. Kovács László külügyminiszter Schmittet ezért
június 30-i határidővel felmentette svájci nagyköveti posztjáról.
Jún. 4. Mizsei Zsuzsanna
közgazdászt, a KDNP országos választmányának elnökét nevezte ki a kormány a
Millenáris Kht. élére, így újra megnyithat a Világraszóló magyarok kiállítás.
Jogerősen felmentették Kovács Mihályt, az Agrobank volt elnökét, aki ellen tíz
éve indult eljárás aranycsempészés és adócsalás vádjával.
Vádemelési javaslatot tett a rendőrség Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási
Hivatal volt vezetője ellen közúti baleset gondatlan okozásának gyanúja miatt.
A baleset még februárban történt.
Jún. 5. A parlament
illetékes bizottsága elvetette azt a fideszes javaslatot, hogy a 19 ezer forintot
ne egyszeri nyugdíj-kiegészítésként, hanem nyugdíjemelésként kapják az érintettek,
ez ugyanis további 50 milliárd forinttal növelné a társadalombiztosítási alap
hiányát.
A pénzügyminiszter felmentette hivatalából Kalmár Istvánt, a Magyar Posta Rt.
vezérigazgatóját.
Orbán Viktor Hende Csabát, az MDF ügyvezető elnökét kérte fel a polgári körök
szervezési feladatainak ellátására. Hende a felkérést pártja vezetőivel való
egyeztetés nélkül elfogadta, ezért fegyelmi eljárást kezdeményeztek ellene.
Jún. 6. A Fővárosi Bíróság alkotmánybírósági eljárást kezdeményez az M7-es autópálya felújítása és továbbépítése ügyében, mert szerintük alkotmányossági aggályokat vet fel, ha egy 60 milliárdos beruházásról közbeszerzési eljárás mellőzésével, kormányhatározatban döntenek.
Jún. 7. A kormányülésen döntés született a közalkalmazotti bérek 50%-os emeléséről, a 100 ezer forintos diplomás minimálbérről, illetve arról, hogy augusztusban dupla családi pótlékot kapnak a gyermeket nevelő szülők. Utóbbi összegét szeptembertől 20%-kal emelik, míg az egyetemi ösztöndíjak 30%-kal lesznek magasabbak.
Jún. 11. Az Országgyűlésben
az azonnali kérdések órájában a képviselők két alkalommal is leszavazták Polt
Péter legfőbb ügyész válaszát.
Wittich Tamást választották az MSZOSZ elnökévé, miután elfogadták az addigi
elnök, Sándor László lemondását.
Jún. 12. Medgyessy
Péter bejelentette, hogy az idén nem lesz gázáremelés, és a következő években
is legfeljebb az infláció alatti emelésről lehet szó.
Jogerősen felmentette a fővárosi bíróság Pelikán Lászlót, az APEH volt bűnügyi
főigazgatóját a vámorgazdaság vádja alól a Teve utcai aranyügyben.
Jún. 13. Az illetékes
parlamenti bizottság kormánypárti többségének elutasítása miatt nem kerülhet
a parlament napirendjére az áprilisi választás szavazólapjainak megőrzésére
irányuló ellenzéki kezdeményezés.
Az MSZP fővárosi küldöttgyűlése elfogadta az elnökség javaslatát, amely szerint
Gy. Német Erzsébet lesz a párt főpolgármester-jelöltje az őszi önkormányzati
választásokon. A MIÉP is megnevezte jelöltjét a párt elnöke, Csurka István személyében.
A Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette Nógrádi László
egykori közlekedési miniszter sofőrjét, akit a két évvel ezelőtt az ordascsehi
elágázásnál történt és két ember halálát okozó baleset kapcsán helyeztek vád
alá.
Jún. 14. Újabb nyelvvizsgabotrány
tört ki, amelyben legalább harminc személy, köztük több rendőr, pénzügyőr és
egy debreceni önkormányzati képviselő is érintett. Az érintettek úgy jutottak
nyelvvizsga-bizonyítványhoz, hogy egy erre szakosodott nyíregyházi egyetemista
vett részt helyettük a vizsgán hamis papírokkal.
A Központi Ügyészség közösség elleni izgatás alapos gyanúja miatt vádat emelt
ifj. Hegedűs Lóránt, a MIÉP alelnöke ellen a zsidók kirekesztésre felszólító
cikke miatt.
Jún. 15. A Fidesz
rendkívüli kongresszusán módosították a párt alapszabályát, így Orbán Viktor
- bár párt és állami tisztséget nem visel - 2006-ig automatikusan az elnökség
tagja marad.