Aug. 16. Jelentés elfogadása nélkül fejezte be munkáját a Medgyessy Péter miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság. A bizottság MDF-es elnöke, Balogh László szerint a szocialista tagok akadályozták meg a kompromisszumos javaslat elfogadását, míg az MSZP-s Toller László alelnök szerint a jelenlegi ellenzék nem volt hajlandó elismerni, hogy minden érdemleges adatot megismert a bizottság.
Miközben Mádl Ferenc köztársasági elnök alkotmányellenesnek nevezte az egyes közszereplôk állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság muködését, ami Mécs Imre szerint összeegyeztethetetlen az államfôi poszttal, Járai Zsigmond és Boros Imre beismerte, hogy kapcsolatban állt a kádárista titkosszolgálatokkal.

Aug. 17. Már 14 ezren dolgoztak a dunai gátakon, egyes helyeken katonák mellett rabokat is vezényeltek a védekezési munkálatokra. A folyó a következô napokban tetôzik Budapesten 849 cm-rel, ezért, illetve tekintettel az árvíz okozta többmilliárdos kárra, az augusztus 20-i tuzijáték elhalasztása mellett dönt a kormány.

Aug. 20. Miközben a parlamenti pártok különbözô helyszíneken ünnepelték a nemzeti ünnepet, az FKGP nagyválasztmánya újra elnökké választotta Torgyán Józsefet. A döntést a következô napokban bíróság elôtt megtámadja Gordos Dénes volt elnökségi tag.

Aug. 24. A Magyar Hírlap megbízható forrásokra hivatkozva közzétette tizenegy volt kormánytag névsorát, akiket szerintük a Mécs-bizottság vizsgálatai alapján érintettnek talált. Mécs bejelentette: bár a lapnak nem volt joga az adatok nyilvánosságra hozatalához, nem tervez jogi lépéseket az MH ellen. A lista helyességét néhány napos hallgatás után a bizottság tagjai is megerôsítik, ugyanakkor kiderült az is, hogy az érintettség fogalmát meglehetôsen szélesen értelmezte a bizottság: olyanok is felkerültek a listára, akiket pusztán megkíséreltek beszervezni az állambiztonsági szolgálatok.

Aug. 26. Jogerôs ítéletben arra kötelezte a bíróság az MFB-t, hogy hozza nyilvánosságra: 1999 után hány esetben kötött szerzôdést autópálya-építésre, és mely szerzôdéseknél mellôzték a közbeszerzési eljárást.

Aug. 28. A miniszterelnök által felkért szakértôi bizottság arra a következtetésre jutott, hogy népszavazást kell tartani hazánk európai uniós csatlakozásáról. Medgyessy Péter szerint erre jövô tavasszal kerülhet sor.
Ragáts Elemér, a televízió ügyvezetô alelnöke bejelentette: belsô vizsgálatok másfél hónap alatt 6,2 milliárd forintnyi indokolatlan kiadást mutattak ki az MTV gazdálkodásában az elmúlt években.
A Transparency International évente kiadott korrupciós indexében hazánk két helyet rontva tavalyi eredményén a 31. helyet foglalja el a vizsgált 102 ország között.
Az esztergomi polgári körök képviselôi több száz levelet és képeslapot adtak át Szili Katalinnak, a parlament elnökének, amelyben az általuk vélelmezett, a július 4-i hídlezárások és tüntetések elleni rendôri fellépés során elkövetett túlkapások kivizsgálását kérik. Négy nappal késôbb a PKKB megszüntette a Babinecz László ellen a hídlezárás szervezésében játszott szerepe miatt indított eljárást.

Aug. 30. A polgári körök Szabadság téri nagygyulésén Orbán Viktor felvetette, hogy két, a jobb-, illetve a baloldal felügyelete alatt álló közszolgálati tévécsatorna létrehozására lenne szükség. Néhány hét múlva bejelenti, hogy pártja törvényjavaslatot nyújt be és népszavazást kezdeményez errôl, miután valószínutlen, hogy a kormánypártokkal meg tudnának egyezni.

Szept. 2. Megnyitotta kapuit Budapesten az Andrássy Gyula Német Nyelvu Egyetem.

Szept. 3. Az MDF frakciójának elhagyására szólította fel az országos elnökség Boros Imrét, miután kiderült: a volt Phare-miniszter együttmuködött a kommunista titkosszolgálatokkal, bár korábban ezt tagadta.
Egy 14 éves tótújfalusi lány lelôtte az ôt és anyját rendszeresen bántalmazó, szexuálisan zaklató mostohaapját.

Szept. 4. Különösen jelentôs vagyoni hátrányt okozó hutlen és hanyag kezelés gyanújával tett feljelentést a GYISM új vezetése ismeretlen tettesek ellen a jogelôd ISM gazdálkodása kapcsán.

Szept. 5. Az ÁSZ vizsgálati jelentése számos szabálytalanságot tárt fel az ÁVP Rt. gazdálkodásában. Szerintük ezek következménye a szervezet veszteségessége.
A Történeti Hivatal vezetôje bejelentette, hogy tényleg kivitték az irattárból 1995-ben egy SZDSZ-es politikus iratait. Az elkövetkezô hetekben kiderül, hogy az érintett Szalay Gábor volt GM-államtitkár, akit sikertelenül próbált annak idején beszervezni az elhárítás. Bár a papírok másolata megtalálható a dossziéjában, az eredeti okmányok fellelhetetlennek bizonyulnak.

Szept. 8. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége állami segítséget kért a szôlôtermelôknek, akiknek költségeit a szôlô kilónkénti negyvenforintos felvásárlási ára nem fedezi, ellenkezô esetben demonstrációkat helyeztek kilátásba.

Szept. 9. A Fidesz parlamenti képviselôcsoportja zárt ülésén frakcióvezetô-helyettessé választotta Pokorni Zoltánt. A párt bejelentette, hogy jogi lépéseket fontolgatnak a tv2 ellen, mert a Big Brother sorozat egyik szereplôje fasiszta beállítottságúnak és cigány származásúnak nevezte Orbán Viktort.

Szept. 10. A Katonai Ügyészség eljárást kezdett a salgótarjáni határôr-igazgatóság 28 munkatársa ellen, mert a tiszthelyettesek pénzt fogadtak el a határátléptetés gyorsítása fejében.
A kormány megszüntette a gépjármuvek kötelezô biztosításánál a díjplafon hatósági megállapítását.
Jászladányban demonstrációt tartottak azok a szülôk, akik gyermeküket az alapítványi iskolába kívánják járatni, és melynek muködési engedélyét a minisztérium visszavonta. Egyben bejelentették, hogy tiltakozó akcióikat egészen addig folytatják, míg meg nem indulhat az oktatás az iskolában. Ennek érdekében pert is indítanak az oktatási miniszter döntésének megváltoztatása érdekében.

Szept. 11. A családtámogatási rendszer módosításáról folytatott parlamenti vitában Csehák Judit bejelentette, hogy szeptembertôl visszamenôleg 20%-kal szándékoznak emelni a családi pótlék összegét.

Szept. 12. A Pest Megyei Bíróság megsemmisítette a megyei közgyulés határozatát népszavazás kiírásáról, arról a kérdésrôl, hogy elszakadjon-e a megye Budapesttôl, és alakítson-e külön eurorégiót. A bíróság szerint egy ilyen döntés az Országgyulés hatásköre.

Szept. 13. Orbán Viktor azt javasolja az ellenzéki pártoknak, hogy kössék feltételekhez az uniós csatlakozáshoz szükséges, kétharmados parlamenti támogatást igénylô alkotmánymódosítások megszavazását.
A kormányszóvivô bejelentette: új területfejlesztési programot indítanak, mert az elmúlt idôszakban is tovább nôttek a különbségek az ország régiói között, és így öt helyett hétre emelkedett a hátrányos helyzetu régiók száma. A program keretében megújítják a kistérségi megbízotti rendszert is.
A szakértôi munka idôigényessége miatt a rendôrség a nyomozási határidô meghosszabbítását kérte az Országimázs Központ és a Happy End Kft., illetve az Ezüsthajó Kft. szerzôdéseinek ügyében.

Szept. 16. Az Agrárgazdasági Tanács ülésén megállapították, hogy az ágazat nyereségesen zárta a tavalyi évet. Az agrárkivitel értéke 2,5 milliárd dollár volt, a behozatalé 1,1 milliárd, miközben az illetékes tárca 213 milliárd forintból gazdálkodhatott.
A bíróság elsô fokon helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet, mert olyan iratot közölt Medgyessy Péterrôl, amelynek hitelességét nem tudta bizonyítani. A kérdéses irat szerint a D-209-es szt-tiszt III/III-as jelentéseket is írt volna.

Szept. 17. Az Országgyulés megalapította a Nagy Imre Érdemrendet.
A honvédelmi miniszter úgy döntött, hogy a jövôben visszaállítják a bevonulók kötelezô pszichológiai vizsgálatát, miután a közelmúltban három újonc is öngyilkosságot követett el.

Szept. 18. Az ÁSZ elnöke szerint a 2001-es költségvetés végrehajtása - néhány kivétellel - minden fejezetben törvényes volt.

Szept. 20. A kormány bejelentette, hogy újabb száznapos program keretében 1 milliárd forintot költenek a kisvállalkozások fejlesztésére. Emellett módosítani akarják a Munka törvénykönyvét, hogy a jövôben azok az édesapák, akiknek gyermeke született, egyhetes fizetett szabadságra legyenek jogosultak.
Orbán Viktor felkérte a Professzorok Batthyány Körét, hogy dolgozzanak ki egy úgynevezett Szent István fejlesztési tervet, amelyben meghatározzák, hogy milyen pályán kell haladnia Magyarországnak az elkövetkezô 10-11 évben.
Két szükséglakást és konténereket ajánlott fel a paksi önkormányzat annak a negyven romának, akiket kitelepítettek Bedôtanyáról, és akiket a környezô települések nem hajlandók befogadni.

Szept. 22. László Csaba pénzügyminiszter a kormányülés után bejelentette: jövôre jelentôsen csökkennek az adóterhek, miután a 20%-os adókulcs 650 ezer, a 30%-os 1 millió 350 ezer forint jövelemnél lép életbe, és csak az e fölötti bevételek után kell majd a 40%-os sávban adózni. Az egyszerusített vállalkozási adó (eva) felsô határát 15 millió forintban határozták meg.

Szept. 23. Görgey Gábor bejelentette, hogy jövôre csaknem 1 milliárd forintra nô a Nemzeti Kulturális Alap által elosztható összeg.

Szept. 24. Lezárták a családjogi törvény módosításának általános vitáját. A javaslatot, mely szerint a jövôben a férjnek is joga lesz felvenni felesége nevét, illetve a házasulandók össze is kapcsolhatják családnevüket, minden frakció támogatta.
A Legfelsôbb Bíróság a házi ôrizet szabályainak sorozatos megszegése miatt újra elôzetes letartóztatásba helyezte Tasnádi Pétert.

Szept. 25. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a parlamentben számolt be az általa vezetett szervezet elmúlt évi tevékenységérôl. Többek között kiemelte, hogy a jövôben lehetôvé kell tenni, hogy az ÁSZ a közpénzek mozgását egészen a „végfelhasználókig" nyomon követhesse.
Az MTV elnökjelöltjeinek meghallgatása napján ismeretlen tettesek feltörték Friderikusz Sándor mobiltelefonjának hangpostafiókját, és az interneten közzétették az egyik üzenetet, melyben Lendvai Ildikó az MSZP támogatásáról biztosítja Friderikuszt.

Szept. 26. Befejezte munkáját a kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság, amely az ellenzéki tagok kivonulása miatt nem tudott zárójelentést készíteni. Így a kormánypártiak levélben számolnak be munkájuk eredményérôl az Országgyulés tagjainak.
46 rendbeli rablás és fegyveres támadás miatt jogerôsen tizenhét év fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsôbb Bíróság Ambrus Attilát.
Tanúvallomást tett az ORFK Szervezett Bunözés Elleni Igazgatóságán az agrárminisztérium korábbi munkatársainak utazásai kapcsán Torgyán József, aki korábban az elsô idézésnek nem volt hajlandó eleget tenni.

Szept. 27. A kormány döntött a gyermekek után járó lakásépítési támogatások összegérôl: egy gyermek után 500 ezer, míg a második és a harmadik gyermek után 1,1 millió forint illeti a szülôket. Az elsô két gyerek után járó összeget meg is elôlegezik azoknak, akik meghatározott idôn belül vállalják a két gyermeket.
László Csaba pénzügyminiszter bejelentette, hogy állami vállalatok értékpapírjaira válthatják be kárpótlási jegyeiket a tulajdonosok az elkövetkezô két évben.
17 tudós és közéleti személyiség részvételével, Lezsák Sándor elnökségével megalakult a lakiteleki népfôiskolán a Magyar Nemzetpolitikai Társaság, amely minden olyan, az uniós csatlakozással kapcsolatos kérdésben véleményt kíván formálni, amely a magyarság nemzeti érdekeit érinti.
Gyanúsítottként hallgatta ki a rendôrség a Millenáris Kht. volt ügyvezetôjét, Berkecz Józsefnét a gyanú szerint jogtalanul magas, 36 milliós végkielégítése és a plusz 10 milliós hallgatási díj kapcsán, valamint mert 7 milliós szolgálati autóját sem adta le. Néhány nappal késôbb ôrizetbe vették az igazgatónôt, ugyanis idôközben már 1 milliárd forint eltunése ügyében folyik a nyomozás.

Szept. 29. Lamperth Mónika belügyminiszter bejelentette: önkormányzati szolgáltató központot nyit a BM, ahol az érintettek közvetlenül férhetnek hozzá az uniós csatlakozással kapcsolatos információkhoz, adatokhoz.

Szept. 30. Új elnöki pályázatot tesz közzé az MTV kuratóriumának elnöksége, miután hiába kapta meg Baló György az elnökség kétharmadának szavazatát, a civil kurátorok leszavazták.

Okt. 1. Az Országgyulés 193 igen szavazattal két nem ellenében döntött arról, hogy felállítanak egy nyolctagú (4 kormánypárti, 4 ellenzéki) bizottságot az APEH 1998 és 2000 közötti muködésének vizsgálatára.

Okt. 2. A Honvédelmi Minisztérium vezetése bejelentette: iratokkal bizonyítható, hogy az elôzô vezetés a kormányváltás elôtt nem sokkal a piaci ár töredékéért akart ingatlanokat eladni. A tranzakciókat leállították.
Emberiségellenes buntett miatt felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki a bíróság Erdész Józsefre, az 1956-os Kossuth téri sortuzper egyetlen vádlottjára.

Okt. 4. Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a közalkalmazottak béremelését mindenütt szabályosan hajtották végre. Ez 92 milliárd forintjába került a költségvetésnek, további 45 milliárdot szánnak az eladósodott gazdák és 15 milliárdot az elemi kárt szenvedett termelôk megsegítésére. Áder János szerint viszont a kormánynak elnézést kellene kérnie a pedagógusoktól és az egészségügyben dolgozóktól, mert nem mindegyikük jövedelme emelkedett 50%-kal.
Hamis bombariadó miatt vissza kellett fordulnia a Malév New Yorkba tartó járatának. Az elkövetkezô napokban még három járat fordult vissza bombafenyegetések miatt. A negyedik, párizsi járat esetében a rendôrség egy nap alatt azonosította és ôrizetbe vette a fenyegetôt.

Okt. 5. Az Országos Választási Bizottság elutasította a Fidesz panaszát, amely szerint sérül az esélyegyenlôség az önkormányzati választások során, ha betartják azt a belügyminiszteri rendeletet, hogy a szavazólapokon nem a használt betuk nagyságának, hanem a pártok emblémái méretének kell azonosnak lennie.

Okt. 7. A Kormányzati Ellenôrzési Hivatal elnökhelyettese, Janza Péter bejelentette, hogy a szervezet eddig 10 cégnél talált törvénytelenségre utaló jeleket az Orbán-kormány idejébôl, amelyek elsôsorban az állami források felhasználásához kapcsolódnak.
Egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték jogerôsen Várhegyi Attilát hutlen kezelés miatt, amit szolnoki polgármesterként követett el. Várhegyi a parlament hivatalos eljárását megelôzendô lemondott képviselôi mandátumáról.

Okt. 8. Bejelentették, hogy a Fidesz frakciója nem vesz részt a parlament október 23-i megemlékezésén, mert a kormánypártok nem járultak hozzá az '56-os szervezetek képviselôjének felszólalásához. Az MDF viszont részt vesz az ünnepségen, és elnöke fel is fog szólalni, jelentette be Boross Péter. Jelen lesz Mádl Ferenc is, de nem kíván megszólalni.
Okt. 9. Az Európai Bizottság idei országjelentése szerint Magyarország megfelel az uniós csatlakozás kritériumainak, ugyanakkor a jelentés fenntartásokat fogalmaz meg a korrupcióval, a romák társadalmi integrációjával és a közigazgatás egyes területeivel kapcsolatban.
A Köztársasági Elnöki Hivatal vezetôje átvette a Parlamentben az aláírási íveket, amelyeket a polgári körök fogalmaztak meg a törvényesség és a sajtószabadság helyreállítása érdekében, és hetvenezren írtak alá.

Okt. 10. A Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat.

Okt. 11. Medgyessy Péter bejelentette: a kormánypártok azt javasolják, hogy 2003. március 15-én tartsák meg az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazást. A Fidesz képviseletében Szájer József, a külügyi kabinet vezetôje jelezte: pártja korainak tartja az idôpontot.
Orbán Viktor egy makói nagygyulésen arra hívta fel a szavazatszámláló bizottságok majdani tagjainak figyelmét, hogy az önkormányzati választások alatt egy percre se hagyják el a szavazóhelyiségeket, mert ezzel alkalmat teremtenek a manipulációkra.