Okt. 14. A Legfelsõbb Bíróság helybenhagyta az Országos Választási Bizottság döntését, amelyben jogszerûnek mondta ki a belügyminiszter döntését a helyhatósági választási szavazólapokon megjelenõ pártemblémák azonos méretérõl.
Az Informatikai Minisztérium bejelentése szerint még az idén 16 ezer számítógépet juttatnak egy 6 milliárd forintos pályázat keretében pedagógusoknak, határon túli magyar szervezeteknek, nemzeti kisebbségeknek, kulturális intézményeknek védõnõknek és kismamáknak.

Okt. 15. A kormány ígéretet tett arra, hogy jövõre az átlagos nyugdíjemelés mértékénél 10 százalékkal többel emelik a Nemzeti helytállásért pótlékot, így az egykori '56-os szabadságharcosok és politikai üldözöttek minimálnyugdíja 83 ezer forintra emelkedik. A pótlékot az eddigi három helyett a szabadságuktól politikai okokból két évre megfosztott üldözöttek is megkapják majd.
A kormány benyújtotta a parlamentnek az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításokról szóló törvényjavaslatot, amely azt is tartalmazza, hogy a csatlakozásról népszavazást írnak ki március 15-re. Az ellenzéki pártok tiltakozásának hatására utóbbi passzus késõbb kikerül a javaslatból.
Feljelentést tett a posta ismeretlen tettes ellen hûtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése és magánokirat-hamisítás vádjával, ugyanis a céget szerintük különféle szabálytalan szerzõdések kapcsán mintegy 600 millió forintos kár érte.
Az MSZP budapesti elnökségének döntése szerint nem léptetik vissza Gy. Németh Erzsébetet, a párt budapesti fõpolgármester-jelöltjét.

Okt. 16. Az ORFK nyomozást rendelt el 12 állami agrárcég értékesítése kapcsán, melyek során a gyanú szerint többmilliárdos kár érte az államot.

Okt. 17. Csapody Miklós, az MDF alelnöke indítványozza, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos lobogóját egészítsék ki a címerrel, ezzel is erõsítve a nemzeti öntudatot az uniós csatlakozás küszöbén.

Okt. 19. Írország népszavazáson erõsítette meg az Európai Unió bõvítését lehetõvé tevõ maastrichti szerzõdés ratifikálását.

Okt. 20. Az önkormányzati választások a kormánykoalíció sikerét hozták: Demszky Gábor lett Budapest fõpolgármestere, a közgyûlésben és 17 kerületben lesz kormánypárti többség, de vidéken is mindössze három megyében sikerült az ellenzéknek többségbe kerülnie. A szavazók 48,3%-a szavazott kormánypárti, 32,9% ellenzéki, míg 18,7% független jelöltekre. Jászladányban az ötfõs cigány kisebbségi önkormányzatnak mindössze egyetlen roma tagja lesz.

Okt. 22. Az IBM vezérigazgatója levélben tudatta Medgyessy Péter miniszterelnökkel, hogy bezárják a cég székesfehérvári üzemét, ahol 3700-an dolgoztak.
A Legfelsõbb Bíróság megsemmisítette a Tocsik-ügyben eddig született ítéleteket, és visszautalta az eljárást az elsõfokú bírósághoz. Az indoklás szerint ugyanis a tett minõsítése nem állja meg a helyét, Tocsik és az ÁVP Rt. szerzõdései ugyanis nem törvénysértõk, de a jó erkölcsbe ütköznek.

Okt. 23. Az 1956-os forradalom és a köztársaság kikiáltásának évfordulóján a parlamenti megemlékezésen az elõzetes bejelentéseknek megfelelõen nem vett részt a Fidesz. Az SZDSZ-nek a Kozma utcai temetõben tartott megemlékezését egy 150-200 fõs csoport fütyüléssel és közbekiabálásokkal zavarja meg. Az MSZP koszorúját "Gyilkosok" feliratú lepedõvel takarták le, és tönkretették a párt által elhelyezett kegyeleti virágcsokrot is, ezért a rendõrség néhány nappal késõbb eljárást indít rongálás gyanújával. Ezen a napon adták át elsõ alkalommal a Nagy Imre-érdemrendet Darvas Ivánnak, Göncz Árpádnak, Juhász Attilának, Luncza Csabának és Méray Tibornak .

Okt. 26. Csecsen terroristák nyolcszáz embert ejtettek túszul egy moszkvai színházban. Az orosz kormány nem teljesítette a Csecsenföld kiürítésére vonatkozó követelésüket, hanem három nap után megrohamozta a színházat. Az akcióban meghalt az összes túszejtõ, valamint legalább 120 túsz is a felhasznált kábítógáztól.
A földmûvelésügyi minisztérium bejelentette: nem folyósítanak a jövõben támogatást gépek vásárlásához és lízingeléséhez, mert elfogyott az erre a célra szolgáló keret. A jövõben ilyen célokra a SAPARD-programból igényelhetõ támogatás.
A KSH közzétette a munkanélküliségre vonatkozó legfrissebb adatokat. Ezek szerint ma Magyarországon 5,9%-os a munkanélküliség - ami két százalékkal alacsonyabb az uniós átlagnál -, ugyanakkor kedvezõtlen fejlemény, hogy a munkanélküliek 45%-a egy éve vagy annál régebben nem talál munkát, illetve hogy 13%-os a 15 és 24 év közöttiek aránya.

Okt. 28. A kormány jövõre duplájára - 6-ról 12 milliárdra - emeli az igazságszolgáltatás költségvetését.
Jordán Tamást nevezték ki a Nemzeti Színház új igazgatójának.

Okt. 29. Az Országgyûlés döntése alapján szeptembertõl visszamenõleg húsz százalékkal emelik a családi pótlékot. Az anyasági támogatás összege is 50%-kal emelkedik.

Okt. 30. Az érdekegyeztetõ tanácsban a kormányzati oldal elfogadta azt a javaslatot, hogy jövõre 50 ezer forintra emeljék az üdülési csekk adómentes határát.

Okt. 31. A kormány a parlament elé terjesztette a jövõ évi költségvetés javaslatát. E szerint a GDP reálértéken 4-4,5%-kal növekszik, miközben az infláció 4%-os lesz, ami a pénzügyminiszter tervei szerint 2006-ig további évi 1%-kal csökkenne. Varga Mihály, a Fidesz-kormány volt pénzügyminisztere felületesnek és megalapozatlannak nevezte a tervet.
A Foreign Affairs címû tekintélyes amerikai külpolitikai folyóiratban megjelent írás szerint hazánkat a NATO már kizárta volna soraiból - az antiszemitizmus terjedése, illetve vállalásaink nem teljesítése miatt -, ha erre lenne lehetõség. Néhány nappal késõbb a Washington Post megszellõzteti: Robertson NATO-fõtitkár közölte Juhász Ferenc védelmi miniszterrel, hogy a szervezet megbízhatatlanként fogja kezelni hazánkat, ha nem kezdjük meg vállalásaink teljesítését.

Nov. 1. Budapesten öt rendõrt helyeztek elõzetes letartóztatásba, mert 150 ezer forintot kértek egy vállalkozótól azért, hogy ne indítsanak eljárást ellene feketemunkások alkalmazása miatt.
A gyöngyösi kórházban összeverekedett egymással egy gyászoló roma család 50-60 tagja és a hangoskodás miatt kihívott rendõrök. A rendõrség belsõ vizsgálata néhány nappal késõbb megállapította, hogy a rendõrök jog- és szakszerûen jártak el az akció során.

Nov. 2. Varga Lászlót, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnökségi tagját, a Fidesz parlamenti képviselõjét választotta elnökéül a Kereszténydemokrata Néppárt. A döntésre az adott lehetõséget, hogy a Legfelsõbb Bíróság megsemmisítette a párt 1997-es elnökségi ülésének minden döntését.

Nov. 4. A kormány a magyar tudomány napja alkalmából bejelentette, hogy jövõre 8,2 milliárdos többlettámogatást biztosít az akadémiának, és további egymilliárdot szán kutatóintézetek támogatására.

Nov. 5. Németország felkérte hazánkat, hogy vegyen részt az Afganisztánban békemissziót teljesítõ ENSZ-alakulat felállításában. Magyarország 25-30 katonával segíti a missziót.
A kulturális minisztérium 143 millió forintot követel vissza az Ezüsthajó Kft.-nek nyújtott 670 milliós állami támogatásból, ha kell, akár peres úton is.

Nov. 6. Egy vizsgálóbizottság megállapította, hogy nem került sor "hosszú bájtok éjszakájára" - vagyis adatok tömeges eltüntetésére - Simicska Lajos elnöksége idején az APEH-nél. Ugyanakkor kérdéses, hogy az egykori elnök tanácsadója miért hívta le 386 cég és magánszemély adatait a rendszerbõl.

Nov. 7. Sík Zoltánt, az elõzõ kormány informatikai kormánybiztosát gyanúsítottként hallgatta ki a rendõrség hûtlen kezelés gyanújával annak kapcsán, hogy a gyanú szerint több százmillió forintot fizettek ügyvédeknek érdemi munkavégzés hiányában.

Nov. 10. Törölték az FKGP tagjainak sorából Torgyán Józsefet, aki nem jelent meg a fegyelmi tárgyaláson.

Nov. 11. Orbán Viktor bejelentette, hogy beperli Juhász Ferenc honvédelmi minisztert, amiért egy interjúban antiszemitának nevezte. Juhász szerint pusztán félreértésrõl van szó.

Nov. 12. Lemondott posztjáról Balsai István, az MDF parlamenti frakcióvezetõ-helyettese. Az ok: személyes és politikai ellentétek közte és Dávid Ibolya, a párt elnöke között.
Orbán Viktor nem utazott el Washingtonba, ahol nevében Németh Zsolt vette át a Truman-Reagan Szabadság Díjat, amelyet a Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány adományozott neki a demokrácia és a szabadság ügyének elõmozdításáért.

Nov. 14. Elõzetes letartóztatásba helyezte a PKKB Tüske Szabolcsot, a MERT 2000 Rt. vezérigazgatóját, akit a Millenniumi Országjáró címû kiadvány kapcsán különösen jelentõs kárt okozó csalással gyanúsítanak, miután a tényleges 70 milliós nyomdaszámla helyett alkalmanként 150 millió forintot számlázott az Országimázs Központnak.