Febr. 16. A MAESZ, a Roma Polgárjogi Alapítvány
és a Modern Magyarországért civil szervezet tiltakozó
gyûlést tartott a Parlament elõtt a Vér és
Becsület Kulturális Egyesület elõzõ napi megemlékezése
és egyáltalán a szervezet létezése ellen.
Febr. 17. Csillag István gazdasági miniszter bejelentette:
az uniós csatlakozással kapcsolatos felzárkóztató
programokra fordított ösz-szeg az idén eléri a 350
milliárd forintot. A Smart Hungary beruházás-ösztönzési
programra 5, a Széchenyi program folytatására 8 milliárd
forintot fordítanak. A következõ három évben
1100 milliárd forintot költenek az úthálózat
fejlesztésére, többek közt mintegy 400 kilométernyi
autópálya megépítésére is.
Febr. 19. Varga Mihály pénzügyminisztersége
idején három ember - köztük Medgyessy Péter és
László Csaba - teljes személyi anyagát kérték
ki a minisztériumban, jelentették be egy belsõ vizsgálatra
hivatkozva. László Csaba külön is nehezményezte,
hogy elõdje személyes adatait - végkielégítése
összegét - is nyilvánosságra hozta, ám per
indítását nem tervezi.
Febr. 21. Lemondott Kiss Elemér kancelláriaminiszter,
miután kiderült, hogy a résztulajdonában álló
ügyvédi iroda számos állami megrendelést kapott
az után is, hogy Kiss a kormány tagja lett. Utódja Kiss
Péter munkaügyi miniszter lesz, akinek helyét Burány
Sándor foglalhatja el. Az ügy kapcsán nyilvánosságra
hozták, hogy a kormány tagjai az elmúlt öt évben
mely magáncégeknél töltöttek be tisztségeket.
Febr. 23. A kommunizmus áldozatainak emléknapján
több ezres nagygyûlést tartottak a Terror Háza elõtt,
amelyen Orbán Viktor elementáris ellenállást"
helyezett kilátásba az intézmény bezárása
vagy átszervezése esetére. Másnap bombariadó
volt a múzeumban, de a tûzszerészek nem találtak
robbanószerkezetet.
Újra Csurka Istvánt választotta a párt elnökének
a MIÉP országos gyûlése, ahol a vele szembehelyezkedõ
reformereket" kizárták a pártból.
Febr. 24. Az Országgyûlés 335 igen szavazattal 3
nem ellenében hozzájárult, hogy áthaladhassanak
hazánkon a Törökország megerõsítését
szolgáló NATO-szállítmányok.
Szenes Zoltán 52 éves vezérõrnagy lesz a leköszönõ
vezérkari fõnök, Fodor Lajos utódja.
Febr. 26. A fõvárosi SZDSZ frakció szerint a jelenleg
érvényben lévõ hitelkonstrukció okán
nincs szükség a fõváros hozzájárulására
a 4-es metró megépítéséhez, ezért
az erre a célra elkülönített 30 milliárd forintot
másra költhetik. Az MSZP képviselõi szerint viszont
csak akkor szabad a pénzt felszabadítani, ha megszületett
az érvényes finanszírozási szerzõdés
a kormánnyal.
A kormány döntött arról, hogy a leghátrányosabb
helyzetben lévõ hét megye 24 milliárd forintos területfejlesztési
támogatásban részesül. Arról is határoztak,
hogy megindulhat a Vásárhelyi Terv végrehajtása,
amelynek keretében több ideiglenes víztároló
épülne a Tisza mentén, mintegy 100 milliárdos ráfordítással.
További ötmilliárd forintból egy olyan alapot hoznak
létre, amelylyel segítenék, hogy az önkormányzatok
uniós pályázati pénzekhez juthassanak.
A fõvárosi közgyûlés városképvédelmi
bizottságának döntése értelmében le
kell bontani a Terror Háza múzeum pengefalát.
Répássy Róbert fideszes képviselõ kéri,
hogy betekinthessen a Ron Werber, az MSZP kampánymenedzserének
cége által, a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából
készített szakértõi anyagba. Ezt a tárca
elõször az anyag titkosságára hivatkozva megtagadja,
majd néhány nap múlva mégiscsak lehetõvé
teszi a képviselõnek a betekintést.
Febr. 28. Orbán Viktor bejelenti: vállalja a jelölést
a Fidesz elnöki posztjára.
Márc. 1. Megsértette Magyarország szuverenitását
az Egyesült Államok, amikor hat helikoptere az eredeti felhatalmazástól
eltérõ céllal vette igénybe hazánk légterét.
Az eset kapcsán a külügyminisztérium éles hangú
jegyzékben tiltakozott, míg az Egyesült Államok sajnálkozását
fejezte ki. Késõbb a kormány mégis úgy értelmezi
az incidenst, hogy az ország szuverenitása nem sérült.
Iraki ellenzékiek mintegy százfõs csoportja követelte
Szaddám Huszein távozását Irak budapesti nagykövetsége
elõtt.
Kuncze Gábor marad az SZDSZ elnöke, miután a párt
országos küldöttgyûlésén nagy többséggel
(525-176) legyõzte kihívóját, Bauer Tamást,
akit ügyvivõnek sem választottak meg.
Márc. 2. Az Országos Cigány Önkormányzat
53 mandátumából 51-et a baloldali Demokratikus Roma Koalíció
szerzett meg. Elnöknek Horváth Aladárt választják
meg. Farkas Flórián a Lungo Drom képviseletében
éppen hogy bekerült a testületbe.
Márc. 4. A Fõvárosi Bíróság
jogerõs döntése értelmében ki kell fizetnie
a Fidesznek a tavaly áprilisi kampányleveleinek kézbesítéséért
a Postának járó összeget, annak kamataival együtt.
Márc. 5. Három precedensértékû bírósági
döntés született, melyek alapján a kismamákat
megilleti a havi 6700 forintos jövedelempótló támogatás,
amelyet a gyessel kapcsolatos jogszabályok 1992-es megváltoztatása
alkalmával elfelejtettek törölni. A döntés következtében
összességében 100 milliárdot meghaladó kötelezettségek
hárulhatnak a költségvetésre.
Princz Gábor, a Postabank volt vezérigazgatója nem jelent
meg az ügyészségen, ahol gyanúsítottként
kívánták kihallgatni az általa vezetett bank egy
2,5 milliárdos hitelügylete kapcsán.
A kormány döntött arról, hogy 400 ezer forintra emelik
a politikai üldözötteknek járó, az Orbán-kormány
által 30 ezer forintban megállapított kárpótlás
összegét.
Márc. 6. Lapinformációk jelentek meg arról,
hogy egyes gyógyszeripari cégek kémkedtek az OEP-nek a
gyógyszertámogatások megállapításával
foglalkozó munkatársai után. A titkosszolgálatokat
felügyelõ államtitkár cáfolta, hogy az ügyben
titkos vizsgálatot folytatnának.
Márc. 10. Hajdu Istvánt választotta az Országgyûlés
az ORTT elnökének. A Fidesz kivonulása után a testület
további hét tagját is megválasztották.
Hét megyét érintõ okmánybélyeg-hamisítási
ügyben nyomoz a rendõrség, amellyel akár egymilliárdos
kárt is okozhattak az elkövetõk a költségvetésnek.
Márc. 11. A sportminisztérium kiadott egy teljesítési
igazolást és egy csatolt hibalistát a Budapest Aréna
építõinek, akik így megtarthatták a hivatalos
megnyitót, ugyanakkor száz napot kaptak a jelzett hiányosságok
megszüntetésére.
Orvlövészek végeznek Zoran Djindjic szerb miniszterelnökkel.