Levegõ, víz, föld, fény, növények, állatok és pénz, ez mind a világ szubsztanciája. Nélkülük élni - nem lehet. A földgolyóbis manapság ilyen, ha valaki olvas, akkor pénzt. Mi a fontosabb: a levegõ, akárha viharzik, vagy a pénz? Még az is lehet, hogy a pénz, mert akinek az van, s az neszez, lesz levegõje is, ám nem biztos, hogy pénze is lesz, ha csak levegõje van. És így tovább logikusan és halkan.
A pénz olyan szubsztancia, amely, a jelen és a múlt zenéjeként, az ember teremtménye. Az egyetlen ilyen szubsztancia volna, ha nem volna még egy ilyen, nevezetesen, Isten, hangozzék érte zsolozsma. De Isten létét, hallok ilyeneket állandóan, kétségbe vonják. Viszont a pénz létét kétségbe vonni, bár lehet, de felesleges, annyira világba csilingel vagy zizeg. Aki, mint jómagam is, hanyagolni szeretném, halálra vagyok ítélve, bár könnyeket azért igyekszem nem hullatni magamért. Halálom után, talán abban reménykedhetem, nem lesz szükségem sem pénzre, sem palotára. Ha meg szükségem lesz, ami nincs kizárva, akkor meg mire fel zengedezzek halálomról?
Ilyeneket soha le nem írnék, tudatom, ha nem volna logikus és lehetséges, hogy a pénz és a halhatatlanság párban jár.