márc. 17. A parlament ülésén is szóba került Princz Gábor és a Postabank. Áder János az olasz maffiához hasonlította a kormány módszereit a Postabank-ügyben az elmúlt héten, a pénzintézet állítólagos „túlkonszolidálása" miatt indított újabb nyomozás kapcsán. A belügyminiszter visszautasította a vádakat, és úgy vélte, hogy a rendõrség szigorúan szakmai alapon járt el. A késõbb nyilvánosságra hozott ÁSZ-vizsgálat viszont nem találta eltúlzottnak a megrendült bank konszolidációját. A dokumentumban az áll, hogy 1999 és 2001 között sikerült helyreállítani a megbízható, szabályszerû mûködést. Az ÁSZ jelentésébõl az is kiderült, hogy a múlt év végéig a magyar államnak 174 és fél milliárd forintjába került a Postabank konszolidációja. Ebbõl 1999 és 2001 áprilisa között kétmilliárd forintot kapott viszsza a költségvetés.

márc. 18. Nem fenyegeti veszély Magyarországot, annak polgárait és területét az iraki válság miatt - mondta a kormányszóvivõ a Nemzetbiztonsági Kabinet ülése után. Gál J. Zoltán kijelentette: a magyar kormány semmiképpen sem küld katonákat és harcoló alakulatot Irakba.

márc. 19. A kormány békepárti, és aktívan nem kíván részt venni a háborúban - szögezte le Medgyessy Péter a külügyi bizottság rendkívüli ülésén. Az ellenzék értelmezése szerint Magyarország egy felhatalmazás nélküli katonai akcióban vállal szerepet. Majd másnap a nemzetbiztonsági kabinet ülése után ezt azzal nyomatékosította: Magyarország biztonságban van, nem részese a háborúnak, és nem küld magyar katonákat a válságövezetbe. A honvédelmi miniszter pedig azt mondta: bár a hadsereg magasabb készültségben van, nincs fegyveres készenlét. Kuncze Gábor kijelentette: Irakban ugyan kitört a háború, de Magyarország nem hadviselõ fél. A Fidesz alelnöke, Németh Zsolt szerint Magyarország katonai értelemben nem áll háborúban, de jogi és politikai értelemben igen.

márc. 20. Tizenegy év börtönre ítélte a Legfelsõbb Bíróság Krasznai Krisztiánt, a zámolyi emberölési ügy elsõrendû vádlottját. Ezzel helybenhagyta az elsõfokú ítéletet. A fiatalember 1999-ben a Fejér megyei faluban több társával együtt agyonvert egy csákvári férfit.

márc. 22. Az iraki háborút ellenzõ béketüntetõk csaptak össze egymással a parlament elõtt.

márc. 23. A rendszerváltozás óta harmadik magyarként boldoggá avatta II. János Pál pápa Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát.

márc. 24. Az iraki háborúról és a magyar szerepvállalásról zajló parlamenti vitában a belügyminiszter azt mondta: Magyarország nincs közvetlen veszélyben, és hazánkat Irak sem tekinti háborúban álló félnek. A fideszes Németh Zsolt ugyanekkor arra kérte a kormányt, hogy lépjen ki a harminctagú háborús koalícióból.

márc. 26. Nincs jogi alapja a pénzügyminiszter által elrendelt adóhivatali adatmentésnek - jelentette ki az adatvédelmi biztos. Péterfalvi Attila a jövõben sem támogat olyan törvénymódosítást, amelyet László Csaba miniszter szorgalmaz, és amely lehetõvé teszi a kormánynak vagy a pénzügyminiszternek, hogy adatállományokat - immáron jogszabályi felhatalmazással - mentsenek el. Ugyanakkor köszönetét fejezte ki az illetékeseknek azért, hogy már megsemmisítették az elmentett adatokat. Másnap a rendõrség arra hivatkozva tagadta meg a nyomozást az ügyben, hogy a történtek ténylegesen nem okoztak jelentõs érdeksérelmet, így bûncselekmény nem történt.
Gyanúsítottként hallgatták ki Rácz Pétert. Az úttörõszövetség ügyvezetõ elnökét a nyomozók hûtlen kezeléssel gyanúsítják a csillebérci tábor területén eladott vadászházzal kapcsolatban. A terhelt és védõje panasszal élt a gyanúsítás ellen, és nem tett vallomást.

márc. 28. Az átvilágító bírák 1997 után immár másodszor szólították fel lemondásra Csehák Juditot és Gál Zoltánt, mert a két politikus a rendszerváltozás elõtt, beosztásából adódóan megkapta az állambiztonsági jelentéseket.
Felmentette állásából Váradi József vezérigazgatót a Malév igazgatósága, aki bírálta a társaság elnökét, és a társaság irányításával átmenetileg Fehérváry Géza üzemeltetési vezérigazgató-helyettest bízta meg.

márc. 31. A kormány hivatalosan is benyújtotta a Nemzeti Fejlesztési Tervet Brüsszelben. A dokumentum széles körben egyeztetett elképzelést tartalmaz arról, milyenné formálná a kabinet Magyarországot a következõ 10-15 évben, és ehhez milyen pályázatok szükségesek. 2004 és 2006 között az ország 900 milliárd forintot költene a terv keretében, amelynek csaknem háromnegyedét uniós forrásból szeretné megkapni.
A Magyar Televízió interneten keresztül nyilvánosságra hozta az egymillió forintnál nagyobb értékû szerzõdéseinek egy részét.
Leállt a rákospalotai szemétégetõ. Ha a bíróság másodfokon úgy dönt: végleg bezáratja a feldolgozót, drágulhat a szemétszállítás Budapesten. A szemétégetõt a leállás alatt felújítják, a munka várhatóan egy évig tart.

ápr. 2. Egyetlen érintett család sem kerülhet lehetetlen helyzetbe Esztergomban azok közül, amelyek jogtalanul igényeltek támogatást lakásvásárlásukhoz - közölte a pénzügyminiszter. László Csaba a kormányülés után elmondta: a szociálpolitikai kedvezmény és az áfa-visszatérítés jogosságát az APEH vitatja ugyan, de jóhiszemûnek tekintik az igénylõket. Az adóhivatal ezért egyedileg dönt majd az adósságok esetleges elengedésérõl.

ápr. 3. Évente 620 ezer forintot számol el szállásdíjként az országgyûlési képviselõk többsége. Az Országgyûlés Hivatalának adatai szerint a képviselõk költségei a múlt évben csaknem 712 millió forinttal terhelték az államkasszát. A budapesti képviselõk nem kapnak pénzt szállásra, viszont üzemanyagra és egyéb kiadásokra legalább 115 ezer forintot vehetnek fel havonta. A vidéki politikusok egy hónapra legfeljebb 264 ezer forintot kapnak üzemanyagra. Ebbõl a pénzbõl óvatos becslések szerint is évente háromszor kerülhetnék meg a Földet.

ápr. 5. Beperelték az M3-as autópálya nyomvonalán fekvõ földek tulajdonosai a Borsod Megyei Közigazgatási Hivatalt és a Nemzeti Autópálya Rt.-t. A 31 felperes azért fordult a bírósághoz, mert kevesli azt a pénzt, amit a közigazgatási hivatal a kisajátítás kártalanításaként állapított meg. Teljes körû megállapodás így nincs, az autópálya azonban tovább épülhet. A közlekedési miniszter törvénymódosítást javasol az elhúzódó jogviták megelõzésére.
Orbán Viktor Karcagon, az Elsõ Magyar Gazdakongresszuson azt mondta, hogy a Medgyessy-kormány rosszul képviselte a magyar mezõgazdasági termelõket az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokon. A gazdák a csatlakozással szembeni fenntartásaikat és a követelésüket, hogy a termõföld továbbra is magyar tulajdonban maradjon, állásfoglalásban rögzítették.

ápr. 7. Egyhangúlag fogadta el az Országgyûlés az ún. „üvegzseb-törvényt", amely lehetõvé teszi, hogy az Állami Számvevõszék a magáncégeknél is vizsgálhassa a költségvetési pénzek felhasználását. A jogszabály ugyanakkor továbbra is tekintettel van az üzleti magántitokra, így ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal és a mûszaki megoldásokkal kapcsolatos adatok.
Nem támogatják az ellenzéki pártok a kórháztörvény módosítását, és ez ügyben négypárti, illetve szakmai egyeztetést sürgetnek. A Fidesz és az MDF úgy véli: a benyújtott javaslat nem a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit szolgálja. Az ellenzéki pártok szerint a privatizáció csökkentené az ellátás színvonalát, és növelné az intézmények közötti különbségeket.
Munkaköri vétség helyett 36 milliárd forintos hûtlen kezelésre súlyosbították a gyanút Princz Gábor ellen. A volt Postabank-elnök nem tett vallomást, és panasszal élt a gyanúsítás miatt.

ápr. 8. A Legfelsõbb Bíróság immár jogerõsen felmentette Tocsik Mártát a csalás vádja alól. Az ítélet szerint a jogásznõ megtarthatja vagyonát, de 400 ezer forintos pénzbüntetést kell fizetnie magánokirat-hamisítás miatt. A bíróság felmentette Boldvai László szocialista képviselõt és Budai György vállalkozót is. Szokai Imrét, a vagyonkezelõ egykori elnökét viszont hanyag kezelés miatt másféléves felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték.
Õrizetbe vettek tizenhárom vesztegetéssel gyanúsított dunaújvárosi rendõrt. A Fejér Megyei Ügyészség szerint a közrendvédelmi osztály alkalmazottai többször is pénzt fogadtak el szabálysértõktõl, akik ellen - cserébe - nem tettek feljelentést. Késõbb a bíróság hetüket elõzetes letartóztatásba helyezte, egyikük esetében pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. Az ügynek eddig huszonhat gyanúsítottja van.
Magyarország a továbbiakban nem kíván részt venni az iraki katonai akcióban, és békefenntartó szerepet sem vállal a Közel-Keleten - erõsítette meg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter.

ápr. 10. Az uniós csatlakozás ellen tüntettek a Szabad Magyarországért Mozgalom képviselõi a parlament elõtt. A tiltakozókhoz lóháton csatlakozott a Lelkiismeret '88 csoport három tagja, akik országos körúton hordozták végig a nemzetet fenyegetõ veszélyt szimbolizáló véres kardot.

ápr. 11. Felmentették beosztásából Rácz Zsoltot, az informatikai minisztérium közigazgatási államtitkárát, mert a vizsgálat megállapította, hogy az államtitkár korábbi munkahelye, a Sarkadi és Társai Ügyvédi Iroda minden korábbi cáfolat ellenére valóban részt vesz a hírközlési törvény módosításának kidolgozásában.
Százmillió forintos keretösszegû megbízást kapott a Miniszterelnöki Hivataltól fordítási feladatokra az a cég, amely Medgyessy Péternek is rendszeresen tolmácsol. Lapinformációk szerint a meghívásos pályázatot úgy írták ki, hogy annak csak az érintett vállalkozás felelhetett meg.
Radioaktív gáz került a levegõbe a Paksi Atomerõmû karbantartásra leállított második blokkjának reaktorcsarnokában. Egészségre veszélyes sugárterhelés senkit nem ért, a balesetet a nukleáris szerencsétlenségek hétfokozatú veszélyességi skáláján elõször kettes, késõbb hármas erõsségûnek minõsítették.

ápr. 12. Szerény, 45,56 százalékos részvétel mellett, de elsöprõ arányban, 83,76 százalékban támogatták a választópolgárok Magyarország uniós csatlakozását az ügydöntõ népszavazáson.
A négy parlamenti párt vezetõje egyaránt üdvözölte a népszavazás végeredményét. Kovács László rámutatott: a voksolás eredményének az is részese lehet, aki most nemmel szavazott, mert elbizonytalanították az „igen, de" típusú vélemények. Orbán Viktor a rendszerváltozáshoz hasonlította a referendum hangulatát, mert akkor is jobb életet vártak a magyarok, mégis a nyertesek mellett vesztesei is voltak a rendszerváltozásnak. Dávid Ibolya szerint az egész nemzet közös sikere a népszavazás. Kuncze Gábor csalódott az alacsony részvételi arány miatt, ám a legnagyobb eredménynek tartja, hogy az ország csatlakozhat az unióhoz.

ápr. 14. Az uniós csatlakozásról szóló népszavazással fejezõdött be Magyarországon a rendszerváltozás - jelentette ki Medgyessy Péter nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint nem a tiltakozás, hanem a túlzott magabiztosság jele az, hogy sokan távol maradtak a referendumtól. Az ellenzék úgy látja, hogy a rossz kampány miatt voksoltak kevesen. Áder János, a Fidesz frakcióvezetõje úgy vélte, hogy az igennel szavazókat a kormány ki akarja sajátítani.

ápr. 15. Elsöprõ többséggel támogatta az Országgyûlés azt a határozatot, amely felhatalmazást ad a kormánynak az uniós csatlakozási szerzõdés aláírására. A szavazáson 17 ellenzéki és 3 szocialista képviselõ nem vett részt. A javaslatot végül 365 igen és egy nem szavazat mellett támogatták. Az egyedüli nem Simicskó Istváné volt, aki másnap lemondott parlamenti- és frakciótisztségeirõl.