Egy idôben kezdett idegeimre menni, hogy ugyanaz az eredeti tehetséggel megáldott, melegszívû, töprengô szellemû íróember "kötôdik" ugyanahhoz a kiszámíthatatlan, röpke, de éntudatos leánykához. Céline-nél az amerikai epizódban felfedeztem eme jó viszony ôsképét, és nem lepett meg, mikor Kanadából Henry Miller-albumot kaptam, melyben teljes oldalon színesben pingpongozik az író mezítelen barátnôjével, de a jelenség lényegét nem tudtam megragadni: miképpen jutottak az angolszászok irodalmi kincsesbányához azáltal, hogy rátaláltak a barátnôtémára, és ez a lehetôség itt számunkra miért nincs nyitva. Szórványos, kedélytelen ágyjeleneteken kívül miért nem szivárgott át semmi az amerikai újprózából ide, miért idôznek íróink olyan kamaszfantáziának való részleteknél, mint a vetkôzés, és a nôk miért olyan felelôsségteljesen keserûek ezekben a helyzetekben, a hiábavaló egymáskeresés tragikuma miért szárít fel minden humort, mikor a tengeren túl ezek a kapcsolatok teljesen illúziómentesek, és felbomlásukat legkevésbé a nôi fél keserüli meg. Az egyszerû magyarázat elesik, tabletta itt is régóta kapható minden nagyobb nehézség nélkül; akkor vajon miért?
A stílus laza iróniája mit ironizál ott, és miért csengene hamisan itt? Az iróniamentesség miért cseng mégis hamisan itt, és miért uniformalizálódott a felszabadult eredetiség ott? Volt ez fordítva is. Bovarynék, Nórák, Karenina Annák nagy tragikus hulláma Közép-Európát lényegében elkerülte, a polgári házasság válsága itt azzal a kívülrôl kezelt, kedélyes, nosztalgikus bájjal jelentkezett, amellyel a barátnôviszony válságát elsôsorban az amerikai írók kezelik. Krúdynál nem vált semmi tragikussá, minden búbánat Szindbád szívében rakódott le, a nôk sértetlenül és dekoratívan úsztak ki a képbôl.
Ha gyanítható is, hogy az összes felvetett kérdésre nem tudok kielégítô válasszal szolgálni, a fenti Krúdy-párhuzam mindenesetre támogat abban a felismerésben, hogy az eleganciával viselt férfibú jól emészthetô, némelykor elragadó írói stílushoz segít, ha az író férfi. Igazságtalan, torzult korok férfi bûnbánata is nagy formateremtô erô. De nyitva marad a kérdés, hogyan fest a nemek viszonya ma Kelet-Európában, tekintve, hogy az erôltetett, sérelem és hivatás alternatíva hamis konfliktusokhoz vezetett. Kelet-Európában a barátnôk létezése kétségesnek mondható.
(1981 körül)
Észrevételeit, megjegyzéseit,
kérjük, küldje el postafiókunkba:
beszelo@c3.hu