DOKUMENTUMOK
A haszontalan ruhafesték

Néhány héttel azután, hogy az enervált aggot dinamikus agg váltotta fel a szovjet birodalom trónján, a magyar párt központi lapja, amint azt elozo számunkban felidéztük, figyelmeztette az ellenzéket: nem babra megy a játék! Néhány nappal azután, hogy ez a figyelmeztetés elhangzott, a magyar rend orei meglátogatták a magyar sajtószabadság oreit, és magukkal vittek kézirattól ruhafestékig mindent, amit bírtak. Az ilyesfajta látogatások 1983 folyamán többször megismétlodtek. Lefoglalták többek között a Koszeg Ferenc által szerkesztett, Feketében címu antológia anyagát is.

Miután a bölcs szakérto, amint azt az alábbiakban dokumentálni fogjuk, igazolta, hogy a stencillapokat stencilezésre szokták használni, a hatóságok megállapították a sajtórendészeti vétség tényállását. Az érintettek megrovása, illetve figyelmeztetése után a nyomozást megszüntették, a lefoglalt tárgyakat pedig megsemmisíteni rendelték. A figyelmeztetettek azonban nem hagyták ennyiben a dolgot: részben visszakövetelték, részben legalább a megsemmisítéstol igyekeztek megmenteni a házkutatások tárgyi áldozatait, nem is sikertelenül.

Az alábbiakban ennek a folyamatnak néhány dokumentumából idézünk.

A kutatgatások, zaklatgatások gyakorta ismétlodtek az év folyamán. Demszky Trabantját rendszeresen kutatgatták a munkakörük határainak átlépésére utasított közlekedési rendorök. Egy ilyen alkalommal került sor a levéltitok megsértésére irányuló törvénytelen rendori szándék meghiúsításával próbálkozó Demszky Gábor bántalmazására. A bántalmazottat elso fokon ez év végén, másodfokon a következo év tavaszán felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték hatóság elleni eroszak címén. A Kiadók Nemzetközi Egyesülete a két tárgyalás között kitüntetést adományozott a vádlottnak. Ebbol az alkalomból született Tamás Gáspár Miklós laudációja, melyet összeállításunk végén közlünk.

- rs -
 
 

BM Okmányszakértoi Iroda Budapest, 1983. január 12-én (…)
 
 

Szakértoi vélemény

A BRFK Vizsgálati Osztálya 2383/1982. Bü. számú határozatával DR. DEMSZKY GÁBOR és társai ellen indított bunügyben a BM Okmányszakértoi Irodát kirendelte.

Vizsgálatainkat elvégeztük, és a szakértoi véleményünket az alábbiakban terjesztjük elo:
 
 

A VIZSGÁLAT TÁRGYA:

Dr. Demszky Gábor és Nagy Jeno lakásán tartott házkutatások során lefoglalt anyagok vizsgálata.
 
 

A VIZSGÁLAT MÓDJA:

Optikai, fizikai.
 
 

VIZSGÁLATRA ÁTADOTT ANYAGOK: Dr. Demszky Gábortól lefoglalt anyagok:

hjkv. 27. 55 stencillap, mindegyik szöveggel elokészített állapotban,

hjkv. 28. 38 db stencillap, mindegyik géppel írt szöveggel. „Hálózaton kormányzati alsóház, aktív sztrájk” (a lengyel önigazgatási mozgalom intézményeirol és taktikájáról címu szöveg).

hjkv. 29. 40 db stencillap, végig gépelt oldalakkal. „A sas és a kereszt körtáncot jár” címu és még 6 külön írást tartalmazó, mellette „Tartalom, címmel” kézzel írt lap.

hjkv. 30. 1 db fehér borítékban „Munkások 80” címu dokumentumfilm, képregény változat ÁB Közös Kiadás másolóminta és „Mi más fegyverünk van…” végzodésu írást és képeket tartalmazó másoló mintalap.

hjkv. 31. 1 db fehér borítékban „Mi az igazság…” kezdetu, „állampolgárainkat” végzodésu, „Mi más fegyverünk van…” kezdetu, „ezért döntöttünk a sztrájk mellett” végzodésu, „A kormány bizottságoknak…” kezdetu, „akkor tárgyalunk így” írást tartalmazó másoló lapok.

hjkv. 32. 1 db fehér borítékban „A kormány bizottságnak…” kezdetu, „akkor tárgyalunk így” végzodésu, „Mi az igazság…” kezdetu, „a Lengyel Népköztársaság állampolgár-” végzodésu írást tartalmazó átlátszó másolólapok.

hjkv. 33. 1 db barna csomagoló papírban 22 db nagy méretu, közte 3 db kis méretu különbözo címu kiadványok sokszorosítására szolgáló átlátszó muanyag lapon lévo nyomdai szedett szöveg.

hjkv. 34. 19 db különbözo színu ruhafesték tabletta zacskóban.

Nagy Jenotol lefoglalt anyagok:

hjkv. 54. 10 db iratborítóban indigók,

hjkv. 48. 9 db csomag üres géppapír,

hjkv. 52. 40 db stencillap (ebbol 20 db-on szöveg) 20 db üres,

hjkv. 59. 19 db nagyméretu fém filmrota lemez gépszedett betukkel,

hjkv. 60. 47 db átlátszó muanyag fénymásoló lapok,

hjkv. 61. 1 doboz nagyméretu originál AGFA-GEVAERT Graphic lapok,

hjkv. 62. 2 db kartondobozban különbözo mennyiségu és színu festékanyagok, hígítók, ragasztók, nyomdatechnikai vegyszerek,

hjkv. 63. 1 db 33-33 cm-es 1 db 17-22 cm-es és 1 db 45-40 cm-es méretu szitakeretek szitával, sokszorosításhoz már használták.
 
 

A VIZSGÁLAT KÉRDÉSEI:

Sajtórendészeti vétség miatt dr. Demszky Gábor és társai ellen indított bunügyben 1982. december 14-én házkutatást tartottunk több személy lakásán, melynek során olyan anyagokat foglaltunk le, amelyek alkalmasnak látszanak illegális sajtótermékek eloállítására. A szakértoi vizsgálatnak feleletet kell adni arra a kérdésre, a külön jegyzékben lefoglalt, felsorolt anyagok alkalmasak-e írásos anyagok, illetve sajtótermékek sokszorosítására, továbbá, hogy a felsorolt anyagok alkalmasak-e arra, hogy az elobb ismertetett célra felhasználják azokat.
 
 

A VIZSGÁLAT EREDMÉNYE:

Megvizsgáltuk a házkutatás során lefoglalt anyagokat, és azokról megállapítottuk, hogy közvetlenül vagy közvetve alkalmasak illegális sajtótermékek sokszorosítására, illetve eloállítására.
 
 

Közvetlen sokszorosításra alkalmas anyagok:

A 27, 28, 29, 52 tételszám alatt felvett stencilpapírok alkalmasak kézi vagy gépi stencil sokszorosítására. A szöveget ezekre a stencilpapírokra gépelik rá, majd stencilgépbe betéve ezekrol történik a sokszorosítás. Alkalmasak ezek a stencilpapírok kézistencil sokszorosítására is. Befestékeznek egy stencilpapír nagyságú vásznat stencilfestékkel, ezáltal hozzátapad a stencilpapír a vászonhoz, és így együtt emelheto fel. Amire sokszorosítani akarnak, azt a papírt beteszik a stencilpapír alá, majd a festékes vásznat végig hengerlik egy hengerrel, ezáltal a festék átmegy a stencilpapíron, és a papíron megjelenik a nyomat.

A 30, 31, 32, 33 tételszám alatt szereplo anyagok diapozitív filmek, melyek szitanyomóforma készítéséhez kellettek.

A szitanyomóforma készítés úgy történik, hogy a keretre felfeszített szitahálóra fényérzékeny anyagot visznek fel (ammónium dikromát). Száradás után ráhelyezik a diapozitív filmet a szitahálóra és megvilágítják egy fényforrással. Ahol a fényérzékeny anyag fényt kapott, ott az anyag megcserzodik, ahol a diapozitív filmen nem ment át fény, ott a fényérzékeny anyag kimosható a szitából és ezen a helyen a festék átmegy a szitahálón. Szitanyomáskor festéket tesznek a szitakeretbe és egy rákel segítségével kell a festéket húzogatni a keretben. Közben a szitakeret alá mindig papírt kell tenni, és így jelenik meg a nyomat a papíron.

Szitanyomáshoz használatos vegyszerek és festékek találhatók a 62. tételszám alatt felvett dobozokban (szitafestékek, fényérzékenyíto anyagok, zsírtalanító anyagok).

A 63. tételszám alatt szereplo szitakereteken illegális anyagok szövegeinek nyomai láthatók.

A 48. tételszám alatt szereplo géppapírok alkalmasak arra, hogy azokra történjen a stenciles, illetve szitás sokszorosítás.

Szitanyomást lakáson, muhelyben csak iparengedéllyel lehet végezni.

A 60. tételszám alatt felvett anyag montírfilm, melyre a filmeket fel lehet montírozni.

A 61. tételszám alatt felvett anyag fotófilm, melyre a 30, 31, 32, 33 tételszám alatt szereplo anyagokat is fotózták.

Az 59. tételszám alatt felvett ofszetlemezekrol valamely nyomdában sokszorosítottak ofszetnyomógépen.

A 34. tételszám alatt felvett ruhafestékek vizsgálatából felhasználására vonatkozóan nem tudtunk semmit megállapítani.

(Grantner Gyula) szakérto
 
 

*
 
 

Koszeg Ferenc beadványa
 
 

Tisztelt Fovárosi Foügyészség!

A BRFK Vizsgálati Osztálya lezárta az ellenem sajtóvétség alapos gyanúja miatt indított eljárást. Tekintettel a nyomozás befejezésére, kérem az 1983. március 29-én tartott házkutatás során lefoglalt könyvek, iratok, jegyzetek stb. (összesen 54 tétel) visszaadását. Kérem továbbá azoknak a nyomtatott lapoknak, sokszorosított grafikáknak, kéziratoknak és leveleknek a visszaadását, amelyeket a BRFK közegei 1982. december 14-én Sulyok Miklós gépkocsijában foglaltak le. A tanúként kihallgatott Sulyok Miklós kijelentette, hogy a lefoglalt anyagot tolem kapta. Ennek ellenére a lefoglalásról még csak nem is értesítettek, és visszaadásuk, illetve esetleges elkobzásuk ügyében négy és fél hónap alatt semmi sem történt.

I. A Btk. 213. paragrafusa a sajtótermékek és idoszaki lapok kiadásának engedélyezésérol szóló 26/1959. (V. 1.) Korm. sz., illetve a 34/1975. (XII. 10.) MT sz. rendeletek megszegését szankcionálja. Az Alkotmány 64. paragrafusa kimondja, hogy „A Magyar Népköztársaság a szocializmus, a nép érdekeinek megfeleloen biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot…” Az említett kormányrendeletek nem határozzák meg közelebbrol az Alkotmányban jelzett megszorítást, ezzel szemben az engedély kiadását (amennyiben a kiadvány tartalma nem ütközik jogszabályba) a sajtótermék iránti szükséglet feltételéhez kötik. Az engedély megtagadásának lehetoségét egyik rendelet sem korlátozza (az idoszaki lapokra vonatkozó rendelet még csak az eshetoségével sem számol, hogy magánszemély kér lapengedélyt), következésképp az engedély pusztán az engedélyezo hatóság tisztviselojének döntésétol függ, amely érdemben így nem is indokolható, és jogi úton nem vitatható. A hivatkozott rendeletek tehát az Alkotmányban biztosított jogot sértenek, figyelembe nem vételük nem buncselekmény. Az eloadottak értelmében kérem a lakásomban, valamint a Sulyok Miklós gépkocsijában lefoglalt tárgyak maradéktalan visszaadását.

II. Alkotmánybíróság híján hazánkban a bíróságok kénytelenek a konkrét eloírásokat tartalmazó alacsonyabb szintu jogszabályokhoz igazodni, még ha azok nyilvánvalóan ellentétesek is a magasabb szintu, általános rendelkezésekkel. Megértve a bíróságoknak és a törvényességet védo ügyészségnek ezt az áldatlan helyzetét, az I. pontban eloadott igényem kényszeru elutasítása esetén azon tárgyak visszaszolgáltatását kérem, amelyek az úgynevezett sajtóvétség gyanújával nem hozhatók összefüggésbe, így noteszaimat, illetve a cédulákat, amelyekre az elmúlt évek során címeket, telefonszámokat írtam fel, a géppel vagy kézzel írt írásokat, a külföldön kiadott könyveket, folyóiratokat stb. Az alábbiakban a házkutatási jegyzokönyv tételeit követve sorolom fel az e körbe tartozó tárgyakat: 18) 7 db Gegenstimmen különbözo számai; 28) 1 db Magyar Kisebbség Állapotáról, Magyar Füzetek, 4. szám, 125 oldal; 29) 1 db Péter Szegedi: Opozycija Wegierska 1980. Warsawa, 1981, 32 oldal; 30) 1 db Kisebbségben, Magyar Füzetek, 5. szám, 144 oldal; 32) 1 db Fénymásolt könyv Elso rész kezdetu 5-496 oldal Átveheto jk 818. Átvezette: aláírás 1980. VIII. 19. kézzel írva a címlapon; 33) 1 db Profil címu Antológia 835 oldal, ár 800 forint; 36) 1 db Méray Tibor: Nagy Imre élete és halála (könyv) Újváry „Griff” kiadó, München; 37) Zöld színu vonalas füzet nevekkel és 2 lap benne nevekkel, címekkel; 39) 4 db Mit tegyek, nyöszörgés és dokumentáció, 46 oldal, géppel írt; 40) 1 db Nagy Imre: A magyar nép védelmében, fénymásolt, 233 oldal; 41) 15 oldal kézzel és írógéppel írt különbözo cikkek, zöld borítóban; 42) 1 db Vajda Mihály: Ellenzék vagy kritikai nyilvánosság, gépelt, 10 oldal; 43) 1 db Vas János: Munkásellenorzést, 3 oldal; 44) 1 db Sárika! kezdetu géppel írt levél, Köszönöm ölellek J. végu, 1 oldalas; 45) 2 db Kun Ágota: Szubkultúra vagy politikai ellenzék, 8 oldal; 46) Tárkány Eszter: Az önrendelkezés mítoszától a … szerep nyomorúságáig, 8 oldal; 47) 1 db Déry Tibor: Felszólalás az Írószövetségben, 5 oldal; 48) 1 db Déry Tibor: Felszólalás a Petofi Körben, 10 oldal; 50) Címek sárga borítékban 72 lap és 1 db régi notesz; 51) 1 db Mit tegyek, nyöszörgés és dokumentáció, 74 oldal; 52) 27 oldal különbözo szövegezésu felhívások szegények támogatására; 54) 2 db Agfa FE 90 perces magnókazetta.

III. A Sulyok Miklós gépkocsijában szállított anyag jelentos része sokszorosított grafikai mu volt. E grafikai lapokat a rendorség lefoglalta, holott eloállításuk semmiféle jogszabályt nem sértett: a vonatkozó rendelet egyértelmuen kimondja, hogy képzomuvészek muveiket külön engedély nélkül sokszorosíthatják. A lefoglalásról értesülve az érintett muvészek közül tizenketten beadvánnyal fordultak a Budapesti Rendor-fokapitánysághoz a tulajdonukat képezo grafikai lapok visszaadása ügyében. Az aláírt beadványokat rám bízták és felhatalmaztak, hogy az általam választott késobbi idopontban továbbítsam oket a címzetthez. Levelemmel egyidejuleg megküldtem a BRFK-nak Szabados Árpád (1084 József u. 3.) és Vilt Tibor (1112 Városmajor u. 46/b.), valamint Bálint Endréné (1111 Budafoki út 41/b.) beadványát (ez utóbbi beteg férje megbízásából írta alá a levelet). Fénymásolatukat jelen levelemhez csatolom. Az 1983. március 29-i házkutatás során az eljáró közegek Solt Ottilia lakásán kilenc további muvész – Ábrahám Rafael (1073 Akácfa utca 59.), Birkás Ákos (1111 Lágymányosi út 14/b.), Erdély Miklós (1026 Virágárok u. 6/b.), Galántai György (1023 Frankel Leó út 68/b.), Károlyi Zsigmond (1055 Bajcsy-Zsilinszky út 72.) Somogyi Gyozo (1055 Széchenyi rkp. 7.). Szenes Zsuzsa (1026 Virágárok u. 6/b.), Tolvaly Erno (1032 Kiscelli út 90.) és Vásárhelyi Antal (1097 Drégely u. 10.) – hasonló tartalmú beadványát foglalták le, ezek tehát ilyen módon a címzetthez kerültek. E tényre írásban hívtam fel a rendorség figyelmét. Kérem a t. Fovárosi Ügyészséget, szíveskedjenek figyelemmel kísérni a BRFK intézkedését, hogy a tizenkét muvész mielobb visszakapja tulajdonát.

Sulyok Miklós gépkocsijában hozzám írt leveleket, általam írt feljegyzéseket is lefoglaltak. Ezek nyilvánvalóan az én tulajdonomat képezik, lefoglalásuk indokolatlan és szabályszerutlen volt. (Tudomásom szerint jegyzokönyv sem készült róluk!)

Kérem szíves intézkedésüket a lefoglalt tárgyak visszaszolgáltatása, illetve – ellenkezo esetben – a bírósági tárgyi eljárás megtartása ügyében.

Levelem másolatát megküldtem a Központi Kerületi Bíróságnak.

1983. június 6.

Tisztelettel Koszeg Ferenc,

1053 Felszabadulás tér 4.

Demszky Gábor beadványa

T. Bíróság!

1983. július 13-án kézhezvett sajtótermékek elkobzásáról és megsemmisítésérol szóló végzésük ellen kifogást emelek és tárgyalás kituzését kérem.

Meggyozodésem, hogy az 1982. december 15-én Rajk László és társai ellen sajtórendészeti vétség ügyében figyelmeztetéssel lezárt eljárást buncselekmény hiányában kellett volna megszüntetni. Az általunk folytatott tevékenység ugyanis nem tekintheto veszélyesnek a társadalomra, s ennyiben nem is lehet vele szemben a büntetojogi felelosség kérdését felvetni.

Kérem, hogy vizsgálják felül a kéziratok, könyvek és más jelentos kulturális értékek megsemmisítésérol hozott határozottan kultúraellenes végzésüket. Döntésük jogerore emelésével és végrehajtásával kulturális területen okoznának jelentos és helyrehozhatatlan károkat.

1983. július 22.

dr. Demszky Gábor

Bp. XI., Eszék u. 14/a.
 
 

*
 
 
 
 

Pesti Központi Kerületi Bíróság

17. B. Fov./1983/11
 
 

Jegyzokönyv

Készült a tárgyi eljárás miatt dr. Demszky Gábor és társai elleni ügyben a PKKB elott Budapesten, 1984. július 23-án 14 órakor kezdett tárgyaláson.
 
 

Végzés: a bíróság zárt tárgyalást rendel el általános társadalom-erkölcsi okból.

(…)
 
 

Dr. Demszky:

Elvitték élettársam, Hodosán Rózsa tulajdonát képezo nagy mennyiségu ruhafestéket, mely sokszorosításra nem alkalmas.

A 23. tl. alatt írt, fénymásolatként feltüntetett regény gépelt, nem fénymásolt, egy regény része, mely jelentos irodalmi értéket képvisel.

Megsemmisítése, elkobzása indokolatlan.

A ruhafesték többszínu, nylonzacskóban volt, élettársam a lefoglalása ellen panasszal élt, kérte a kiadását.

A 23. alatti regény nem került sokszorosításra, megsemmisítését indokolatlannak találom.

A megsemmisítést általában sérelmezem.

A bíróság az 1957-es sajtórendészeti rendelettel dolgozik ma is, mely elavult, korszerutlen. Egy rendeletrol csak az alkalmazása során derülhet ki, hogy idoközben elavult. A megsemmisítés miatt többször éltünk kifogásokkal a Kormány Tájékoztatási Hivatalánál, javaslatokat terjesztettünk elo. Olyan értékek kerülnek megsemmisítésre, melyekre egész mai civilizációnk épül. Rossz fényt vet az MNK-ra, annak jogrendjére, hogy ha a kéziratok megsemmisítése nyilvánosságra kerül.

Kérésem, hogy a bíróság az anyagnak ne a megsemmisítését rendelje el, hanem valamelyik könyvtárban zároltassa, hogy késobb, jogszabálymódosulás esetén felhasználható legyen.

(…)
 
 

Ügyész:

Indítványozom, hogy a bíróság az 1667/1983. sz. végzést tartsa hatályban annyi módosítással, hogy a megsemmisítésre vonatkozó rendelkezést mellozze, és állapítsa meg, hogy az elkobzott dolgokat a BM Archívumnak kell kiadni, illetoleg a 19 csomag ruhafesték lefoglalását szüntesse meg és adja ki a tulajdonosnak.
 
 

Dr. Demszky Gábor:

Kérem, hogy a bíróság más megoldást találjon a lefoglalt dolgok zárolására, mert véleményem szerint a BM Archívumnak kiadás esetén az anyagok más személyek elleni eljárás során bizonyítékként felhasználható lenne.
 
 
 
 

Pesti Központi Kerületi Bíróság

17. B. Fov. 2562/1983/11.
 
 

A Népköztársaság nevében!

Végzés!
 
 

A bíróság a PKKB 17. B. Fov. 1667/1983/2. sz. végzésnek – a Bj.154/1983/I/3. sz. tétel kivételével – rendelkezéseit hatályban tartja azzal, hogy a megsemmisítésre vonatkozó rendelkezést mellozi.

A Bj.154/1983/I/3. tl. alatti 19 db ruhafesték lefoglalását megszünteti, és azt dr. Demszky Gábor részére kiadja.

Budapest, 1984. július 23. Joósné dr. Decsov Éva

bíró
 
 

Fovárosi Bíróság Gazdasági Hivatala

Bunjel csoport

Bj. 154/83.
 
 

P. K. K. B.

17. B. 16667/83.
 
 

Dr. Demszky Gábor és társai elleni bünteto ügyben a T. Bíróság kiadni rendelte a Bj.154/83/3. tételét Demszky részére. A jogosult a felhívásunk ellenére nem jelentkezett, ezért szíveskedjenek a lefoglalt bunjelekrol új intézkedést kiadni.

Budapest, 1985. április 18.

Fegyveres Gábor ea.
 
 
 
 

Egy pohár törköly Demszky Gábornak

Kedves Gábor! Nagyon örülök, hogy a Kiadók Nemzetközi Egyesülete – más rendes emberekkel egyetemben – téged is díjjal tüntetett ki. Nem mondhatnám, hogy hozzászoktunk az elismeréshez. Hogy egy félreeso utcasarkon fegyveres lakájok agyba-fobe vernek, s ráadásul neked kell meginnod a levét – ehhez viszont hozzászokhattunk Rohan herceg és Voltaire ismeretes afférja óta. Megmondom, kedves Gábor, miért helyeslem, hogy kitüntettek. Ebben a magát pirkadatosan és kukorékolósan újnak hírlelo világban, amely azonban olyan ócska, mint egy rég elporladt konflisló hámja, te különösebb töprengés és vívódás nélkül, mondhatni katonásan teszed a kötelességedet. Hanyatlik, aggul, pusztul ez a rend, mondom, s lehet, hogy ez a dekadencia magával sodorja terveinket és reményeinket: a szabadság tervét, az igazságosság reményét. Ha nézi az ember a helyiérdeku vasútról a békásmegyeri lakótelepet, talán nem sejti, milyen sötét szenvedélyek morajlanak az ostobán szürke falak mögött, milyen ázsiai tévtanok, milyen balkáni gyulölködések, az önzésnek micsoda bárgyú apoteózisa. A csápoló kezek, a szukített szeptimek, a szuk agyak, a háztartási vegyészet micsoda csiricsáré összhangja, mennyi csirkemellu bakája a soron következo olcsó ámításnak! De elcsüggedhetünk-e annyira, hogy ne tegyük a dolgunkat mégis, függetlenül félelemtol és reménykedéstol, oda-odasandítva persze a lágy mocsok falára, amely mihamar a kobakunkra omlik? Te a március tizenötödikei pontozatok szerint végzed munkádat, csinálod – sok neves és névtelen társunkkal együtt – a magyar sajtószabadságot. Szkeptikus barátaink mosolyognak, látván, hogy ennek az értelmében nem kételkedel. Az kétséges lehet, hogy valami jó-e. De ha valamit jónak vélünk, azt nem helyes megmosolyogni. Erre iszunk.

Te csak vigyázz magadra, öreg, és éljen a köztársaság!
 
 

Tamás Gáspár Miklós

(Hírmondó, 1984. április)
 
 


Észrevételeit, megjegyzéseit, kérjük, küldje el postafiókunkba: beszelo@c3.hu
 
 


C3 Alapítvány       c3.hu/scripta/