Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
…a bárkáról és utasairól Gábor György
…a Beszélőről a Népszabadságról, az Új Demokratáról meg a Mozgó Világról Havas Henrik
…a borba esett muslincáról Csalog Zsolt
…a cybertérről Komáromy Gábor
…a demokratikus politika paradoxonáról Mink András
…a Fidesz üléspontjáról Révész Sándor
…a forradalomról Hahner Péter
…a hideglelős önözésről (kőszeg)
…a II. parancsolatról Petri György
…a képzavarról Hajdu István
…a kis hazugságtárból Takács Géza
…a kommunikációról Fencsik Flóra
…a könyvekért ejtett könnyekről Csalog Zsolt
…a könyvekről, 5755 évről és az újhold tanúiról Gábor György
…a köz társaságáról Kende Péter
…a megszólításokról és a megszólalásokról, Méray Tibornak 70. születésnapján Rainer M. János
…a nemzet nagysága előtt Révész Sándor
…a nemzeti minimumról Lackó Miklós
…a paradigmaváltás nehézségeiről Gábor György
…a politikusok keserű kenyeréről Mink András
…a Sertéstenyésztőről Kőszeg Ferenc
…a szabadság hegedűjéről Fencsik Flóra
…a személyiségről Vekerdy Tamás
…a szociálliberalizmusról Bossányi Katalin
…a tejnek italáról Iványi Gábor
…a tudományról Harmat Pál
…a tyúkólról és a palotáról Eörsi István
…a vákuumról Petri György
…a Vég(?)tisztességről Kovács Gábor
…a „jó kormányról” Seres László
…akkor ennek az országnak nincs alternatívája Solt Ottilia
…álmában zsidózik egy picit Papp László Tamás
…amit (nem) lehet… Dessewffy Tibor
…amit megkövetelt a haza Mink András
…Antall József örökségéről Kende Péter
…arról, ami örök Ungváry Rudolf

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon