Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
Egy percre mindenki Beck András
Egy politikai fórum kapcsán… (Szekerczés Szilárd)
Egy pont KÖZT Tandori Dezső
Egy ponton túl… –NB– [Nóvé Béla]
Egy portré – korunk hősének tollából Radnóti Sándor
Egy posztszovjet úr az angol királynőnél Gereben Ágnes
Egy profi kellene Révész Sándor
Egy programozott bukás anatómiája Tálas Péter
Egy Pulitzer-díj örömére [Litván György]
Egy régi dal visszhangja Langmár Ferenc
Egy régi földesúr t. a. [Solt Ottilia]
Egy régi kép Szuhay Péter
Egy régi udvarház utolsó gazdája Horváth István
Egy rendes kocsma nincs meg káló nélkül F. Havas Gábor
Egy rossz ötlet Neményi László
Egy sikertörténet tanulságai Vajna János
Egy spirál, amely nem vezet sehová Suzy Mészöly
Egy süllyedő szigetről Bán Zoltán András
Egy szabad demokrata Brémában Bauer Tamás
Egy szabad nyomdász elbeszélései Adam Grzesiak
Egy szakértői vélemény az Antall–Hankiss-vitához
Egy szavazat
Egy szavazat
Egy szavazat
Egy százéves történet vége Iványi Gábor
Egy szekurológus feljegyzései Ferencz Zsuzsanna
Egy szellemdús vita befejezése Bruszt László
Egy személyvonat nem állt meg Vác-alsón… Solt Ottilia
Egy szentimentális kalandor: Boulanger tábornok Heiszler Vilmos
Egy szerb Zágrábban Drago Roksandic
Egy szerencsétlen kudarc anatómiája Dobrovits Mihály
Egy szín a palettán Somlyó György
Egy szolid szolgáló lap révész
Egy szomorú színjáték dokumentumai Vajda Mihály
Egy szomorú szocialista halálára Kardos András
Egy szovjet film 1996-ból Báron György

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon