Skip to main content

Böngésző

| " | ' | ( | + | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | Ú
Címsort icon Szerző
V! Csalog Zsolt
V! Csalog Zsolt
V, mint vae victis Szilágyi Andor
V, mint választásikismese Szilágyi Andor
V, mint vége… Szilágyi Andor
V.Á.L.I. 3.0 Dragomán György
Václav Havel a NATO-ról és a Varsói Szerződésről hamberger
Václav Havel beszéde a bíróság előtt Václav Havel
Václav Havel beszéde az amerikai kongresszus előtt Václav Havel
Václav Havel nyilatkozata a szovjet eseményekről Václav Havel
Václav Havel önmagáról Václav Havel
Václav Havel újévi beszéde Václav Havel
Vaclav Nizsinszkij Füzetek című könyvéről
Vacsora Keresztapánál – (Fiction)
Vacsora Keresztapánál – (Fiction)
Vádaskodás vagy helyesbítés? Duray Miklós
Vadasmarha, zsemlegombóc Váncsa István
Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban borz [Bori Erzsébet]
Vadászjelenetek Alsó-Magyarországról Seres László
Vadásztörténetek Solt Ottilia
Vádemelés Belgrádban
Vadkeleti variációk Mizsei Kálmán
Vádlott: Beszélő, 168 óra Borenich Péter
Vadság szívtájékon Nagy Balázs
Vági Gábor
Vági Gábor könyvei Závada Pál
Vágyak, remények az önkormányzat gazdálkodásában –lf– [Langmár Ferenc]
Vágyálom vagy tragédia Gyurovszky S. László
Vagyis a hatalom? Varga Mátyás
Vagyonügynökség – vagyonvédelem
Vagyonvédő szolgáltatás a volt testvérnél Krausz Jenő
Vagyunk is, meg nem is vagyunk Hajdu István
Vajh miért? Fencsik Flóra
Vajna János emlékezete Szilágyi János György
Vak Sámson írjon-e alkotmányt? Sajó András
Vakhit és tömeghalál Kovácsy Tibor

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon