Skip to main content

„…bárcsak a magyar nyelv válnék általánossá”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Senkiföldje

E héten tartja a Magyar Tudományos Akadémia 152. közgyűlését. A megnyitóról hiányzott egy jeles orvostörténész, aki levélben biztosította tudóstársait: távolléte nem célzatos. Így aztán a tudós hölgyek és urak nélkülözni voltak kénytelenek az újabb castrói méretű szóbeli eligazítást az őket megosztó „törzsi” ellentétekről. Pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia duettje kiváló alkalmat teremtett volna, hogy a nagyfőnök elárulja, maga melyik vigvam előtt veri orvosságos zacskóját. E stílusbeli slendriánságnak oka van. Mert lehet, hogy dr. Antall távoli-egzotikus „centruma” is ott van, ahol Csoóri Sándor tartózkodik, a „senkiföldjén”, mégpedig „stílusérzéke” sugallatára: „s itt állok most két eltökéltség között” – írta a jeles költő az Akadémiának a két művészeti szervezet ügyében. Ennyit a költészetről és az orvosságos zacskóról.

A nagyközönség pedig ne aggódjon a törzsi villongások miatt. Hallgassunk Bajza Józsefre, aki azt írta 1831-ben, hogy „gyönyörűséggel látja, amint a magyar írók pártokra, felekezetekre kezdenek szakadni. Óhajtaná, hogy e pártok szelleme el ne szunnyadjon”, mert „a polgári pártok, a belháború veszedelmei a nemzetnek, az írói lázadások ellenben legcélirányosabb eszközei a tudományos haladásnak. Ott vér foly, pusztulás, ínség, halál kegyetlenkednek… itt csak a hiúság ködei tépetnek szerte, az előítéletek zúzatnak össze”.

E szellemben rejtvényünk e héten két szöveget tartalmaz. Az első szerzője olyan közismert, hogy bármilyen további információ azonnal megoldást is jelentene. A másik szerzőjét viszont teljesen elfeledtük.

„…bárcsak a magyar nyelv válnék általánossá”

„Szintígy van a magyar nyelvével, nemzetiségével. Hol más nemzet egyedül lojális versenygést lát, ott közüle legtöbb, kivált most, midőn egy idő óta minden szenvedelmünk úgyszólván elvileg és rendszeresen felkorbácsoltatnak, elnyomatást, útbanállást, tűrhetetlen sérelmet gondol észrevehetni. Mindőn más nemzet – jó egészségű emberként, ki sem öltözetére, sem eledelére nézve túlgonddal nincs – egyedül a dolog jósága után hajol, nemigen aggódván, mily oldalrúl s mi formákban jő az: addig a magyar mindent, a legnagyobbat úgy, mint a legkisebbet, magyar köntösbe akar ölteni, és mi nem ebben jelenik meg, már gyanús előtte. Míg más nemzetű, imáiban az egek uránál gazdagságért, hatalomért vagy erényért és bölcsességért esdeklik, hadd árassza a menny ezeket fajtája fölött el, azalatt nemegy buzgó magyar térdre esve azért sóvárog az egek felé, bárcsak a magyar nyelv válnék általjánossá; és annyira megy, tisztelt gyülekezet, e féltékenység, miképp még testületünkben is – és nem hiszem, hogy csalódnám – tán a nagyobb rész tisztán fel nem fogva az emberi szózat legdicsőbb célját: »lelkünk legmélyebb érzelmit lehető legvilágosabban tárhatni ki«, éppen oly mértékben örül az új, habár homályosabb kitételnek, legyen csak magyar, mint a legvilágosbnak kész megtagadni a honosítást, ha idegen. – Ennyire emeli tán legtöbb tagtársunk nyelvünknek nemzetiségünknek kifejlésével egybefüggő szeplőt-lenségét annak gazdagulása fölé, annyival magasabbra a szüzesség rideg ideálját mindazon bőségnél, gazdagságnál és ebbűl folyó uralkodói hatalomnál, mely Minerva minden lelki tehetségének tárt agyábúl háramlanék ránk.”

???


„Magyar eredetű ángol szók

Alive (olvasd: elájv) – eleven
Amiss (emisz) – hamis
Aware (euér) – éber, vigyázó
Bat (bet) – bot
Bestir (bisztör) – pezderít
Big (big) – begy, biggyeszt
Bomb (böm) – bömbölés, bőgés
Boy (bai) – pulya, fiú
Cag (keg) – keg, kög, köcsög
Carpet (kárpit) – kárpit
Chek (esek) – csekken, csökken, csekélyül
Chick (csikk) – csibe, csirke, tik
Cup (köp) – kupa, amiből köppen az ember
Dead (ded) – dög, halott
Desk (deszk) – polc, deszka, amire tesznek valamit
Doddle (doddl) – dúdol
Eat (it; múlt idője et) – ett, ét vagy itt
Eld (eld) – élt, éltes
Eve (iv) – estve
Fair (fér) – tiszta, (fejér), furcsa
Fellow (felló) – fiú, legény
Gingle (dizsingl) – cseng, csenget, csingilingi
Halloo (hellú) – holla, hallod?
He (hi) – e, ő
Hint (hint) – hint
Home (hóm) – hon
Kill (kill) – öl, kiöl
Lazy (lézi) – leze, lézengő, lazukáló
Leak (lik) – lik, lék
Lock (lak) – lakat, zár
Lowe (ló) – loh, láng, lobogás
Mail (mél) – mellyvas
Neck (nek) – nyak
Nye (náj) – nyáj, csapat
Pang (pen) – pangás, bú
Petty (petti) – pici
Poor (pór) – pór
Puff (pöff) – pöffed
Rock (rak) – rokka
Rod (rad) – rúd
Seem (szim) – szinl, látszik
Short (sart) – szoros, szorult
Silk (szilk) – selyem
Sup (szop) – szop, szöppent
Team (tim) – tömött
Tump (tomp) – körültömi földdel a fát, tombolni
Vault (vált) – bolt, boltozat
Wall (vall) – fal
War (uar) – harc, háború
Well (uell) – jól
West (ueszt) – este, nyugat

Vannak még ezeken kívül igen sok magyar eredetű angol szók, melyeket nem bizonyos, ha vajon egyenesen vett-é az angol nyelv a magyar nyelvből, vagy pedig a görög, római, francia és német nyelvek által.”

???







































































Kapcsolódó cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon