Skip to main content

„A menekültügyi ellátásban fennakadás nem lesz”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Dr. Wekler Ferenc:

Mintegy 25-28 ezer menekült van ma Magyarországon, ezeknek jó része Baranya megyében. A menekülttáborokban kétezer ember nyert elhelyezést. Az ő ellátásuk többnyire megoldottnak mondható.

Gondok mutatkoznak azonban a családoknál, ismerősöknél befogadott menekültek esetében. Akik a menekültügyi hivatalokban regisztrálásra kerültek, heti 500 forintos élelmiszercsomagot és havi százforintos tisztasági csomagot kapnak, amit az adott önkormányzat állít össze és finanszíroz. Az önkormányzatok által megelőlegezett költségeket például Mohács esetében 1,85 millió forint, Siklós esetében 2,2 millió forint, Harkány esetében több mint 3 millió forint havonta – később az említett önkormányzatok visszakapják.

Mikor fogják az önkormányzatok ezt az összeget visszakapni?

A menekültek között nagyszámú az óvodás, általános iskolás, középiskolás korú gyermek. Baranyában mintegy 700 fő. 15 százalékuk magyar a többiek többsége horvát anyanyelvű gyermek, akiknek a képzését, óvodáztatását és iskoláztatását anyanyelvükön kell megoldani. Az önkormányzatok saját erőből oldják meg a gyermekek iskoláztatását, óvodai elhelyezésüket, támogatják a menekült pedagógusokat.

A helyi Volán kedvezményes utazási lehetőséget biztosít az iskolába járó pedagógusoknak és diákoknak, pl. Mohácson az utazási költségnek 80 százalékát téríti a Menekültügyi Hivatal, Siklóson a Volán 50 százalékos kedvezményt nyújt.

Mohácson pl. 17 óvodás korú gyermek, 146 általános iskolás korú gyermek, 37 középiskolás gyermek volt az elmúlt héten. Siklóson 160 általános iskolás gyermek, 7 középiskolás gyermek oktatásáról gondoskodtak.

Az önkormányzatok szívesen fogadnák, hogyha az oktatási normatíváknak megfelelő összegeket a gyermeklétszámok arányában a kormányzat biztosítani tudná.

Dr. Boross Péter:

A kormányrendelet negyedévenként utólagos megtérítést ír elő az önkormányzatok számára. A Menekültügyi Hivatal utasítást kapott, hogy az önkormányzatok a köztársasági megbízott útján előterjesztett kérelmeikre két napon belül banki átutalás útján kapják meg a jogos igényt.

Az élelmiszercsomagok jelentős része adomány. Baranya megye augusztus végén tízmillió forintos előleget azért kapott, mert valóban az önkormányzatok teherbíró-képességét meghaladó terheket visel.

Az oktatási költségek valamennyi változata megtéríthető, a normatív rendszer azonban menekültügy esetében nem alkalmazható. Itt is az igazolt költségek gyors megtérítése a lényeg.

A letelepedési alap 800 millió forintos összegéből augusztus végéig 580 millió fogyott el.

Most azonban itt felelősséggel kijelentem, a menekültügyi ellátásban fennakadás nem lesz.

Semmiképpen nem kívánunk olyan állapotokat teremteni, hogy valamely önkormányzatnak – kormányzati hibákból adódóan – gondja támadjon, miután olyan övezetben van, ahol harmóniák megteremtése különösen fontos érdek.






























Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon