Skip to main content

„Halott cigány a jó cigány!”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Nógrád megyei tudósítónk jelenti


…így szól a biztatás a salgótarjáni vasútállomás falán. Eleddig senki sem vette túl komolyan, amolyan szokásos falfirkának minősítették. Bizonyos bajtársi egységek azonban komolyan vették, amit írtak.

Salgótarján városában bekövetkezett az a tragédia, amitől a politikusok és újságírók már hónapok óta tartanak.

„Nógrád megyei rendőrfőkapitány közleménye

A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el a Btk. 170. § (1) bekezdésbe ütköző és az (5) bekezdés szerint minősülő halált okozó súlyos testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt fiatalkorú M. K. és H. Cs. salgótarjáni lakosok ellen.

A vizsgálat eddigi megállapításai szerint 1992. november 6-án 20 óra körül Salgótarjánban a Csizmadia Sándor úton szóváltásba kerültek D. Z. 32 éves salgótarjáni lakossal, majd egy 65 cm hosszúságú esztergált farúddal bántalmazták, illetve a földön fekvő sértettet megrugdosták.

D. Z. a bántalmazás során elszenvedett sérüléseibe a helyszínen belehalt, a tettesek pedig elmenekültek.

A Salgótarjáni Rendőrkapitányság ügyeletét a mentőszolgálat értesítette. Az intézkedést a főkapitányság forró nyomos csoportja vette át, melynek eredményeként a bűncselekmény gyanúsítottjait a késő esti, illetve az éjszakai órákban sikerült elfogni.

A tanúk és a gyanúsítottak elsődleges kihallgatása alapján gyanúja merült fel annak, hogy az elkövetők tettét szélsőséges „nemzetvédő”, fajellenes nézeteik motiválták. Erre való tekintettel a nyomozást a Btk. 156. §-ában meghatározott nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűncselekmény elkövetésének vizsgálatára is kiterjesztjük.”

Ha valakinek a közleményből nem lenne világos: az áldozat, a 32 éves D. Z. (Danyi Zoltán) cigány származású. Figyelemre méltó körülmény továbbá, hogy az egyik gyanúsított az egri Katonai Középiskola növendéke. A tragédia november 6-án történt, de az üggyel kapcsolatban hírzárlatot rendelt el dr. Rafael Károly megyei rendőrfőkapitány.

Az információt kérő újságírókat végül azzal hárította el, hogy november 9-én déli tizenkét órakor sajtótájékoztatót tart az ügy kapcsán. Másfél órai várakozás után végre megérkezett Sándor Béla százados, a kapitány sajtóreferense, és szó szerint a következőket mondta: „Itt van a közlemény szövege, de a főkapitány úr döntése alapján már elküldtük az MTI-nek. Hogy maguk (mármint a kitartóan várakozó két újságíró) itt vannak még, azt nem is gondoltam. Ha akarják, írják le a közlemény szövegét, mert nekem nincs időm lefénymásolni. Már ma is szabadságon vagyok, és ezzel kell foglalkoznom!”




















Hivatkozott cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon