Skip to main content

„Óvatos derűlátással…”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Interjú Soós Gáborral, a Liga fél éve lemondott alelnökével, a PDSZ jelenlegi szóvivőjével
Liga


Hogyan készült a „hármak” által jegyzett egyezménytervezet?

Egyhetes előzetes konzultáció után ültünk le azzal, hogy megpróbáljuk a Ligát egy működőképes konföderációként megtartani, a széthullását megakadályozni. Alapvető érdekünk a konfliktusok szervezeten belüli rendezése. Az utóbbi napok sajtóháborúja elmérgesítette a viszonyt. A rendezés érdekében mindegyik féllel felvettük a kapcsolatot. Ez szükséges volt, hisz kész tények előtt álltunk: felfüggesztések, rendkívüli választmány és kongresszus. Megpróbáltuk összebékíteni az egymásnak feszülő álláspontokat, nehogy valami jóvátehetetlen-visszavonhatatlan történjen.

Ez az elnyújtott közgyűlés, ami a belső problémák mellett lehetővé teszi tényleges szakszervezeti kérdések megvitatását, egy lehetőséget biztosíthat a kilábalásra. Bár, a „hármak” a szombati gyűlést aggályosnak találták, most mégis a dialógus elindulhat, és a kongresszus teljes körűvé válásával minden gondolat képviseltetheti magát.

A pénteki választmányon volt egy kritikus pont, amikor – úgy tűnt – önök, bár az egyezmény előterjesztői, nem írják alá. Majd szünet után szignálták. Mi történt közben?

Eredetileg még az ülés előtt szerettük volna aláíratni. Ez nem sikerült. Közben a PDSZ küldötteiben felmerült, az egyezményt esetleg majd nem lehet megvédeni a kongresszuson elhangzó módosításoktól.

Szombaton néhány szavazaton múlott a küldöttgyűlés határozatképessége. Úgy tűnt, önök a végsőkig kivárnak a mandátumok felvételével.

Nem ez történt. Nem voltunk ott. Amikor én már megjelentem az ülésen, a küldötteink még tanácskoztak. Miután megérkeztek, azonnal felvettük a mandátumainkat.

Mennyire elégedett az egyezmény kongresszusi fogadtatásával?

Volt néhány partizánakció, ami a megállapodást sértette, vagy túlment azon; de az alapvető partnerek betartották az alkut. Ez óvatos derűlátásra ad okot. Esély van a válság megoldására. A problémák egy része külső eredetű, ezek áprilisig elhárulhatnak. A többire olyan választ kell adni, ami a feleknek kölcsönösen elfogadható.

Segíthet-e ebben az elnök és a vezetőség kollektív lemondása?

Ez egy nagyon lényeges lépés volt. Őry felismerte, hogy személye meghatározó feszültségforrás; a lemondása elősegíti a megoldást. A vezetőkkel szembeni bizalmi válság csak egy a sok probléma közül. Csak akkor válik a Liga működőképessé, ha a kongresszus második fele teljes körű lesz, és jelentős támogatottságú döntéseket hozunk.






















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon