Skip to main content

„Vadonatúj alapszabályra van szükség…”

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Interjú Őry Csabával, az egy év után most lemondott Liga-elnökkel
Liga


Mi a különbség a teáltalad kidolgozott válságkezelési terv és a küldöttek által szentesített egyezmény között?

A döntő különbség, hogy az egyezmény mögött három, a Liga belviszályába aktívan be nem kapcsolódott, mérsékelt szervezet áll. Az ő súlyuk, tekintélyük tette ezt komoly tárgyalási alappá. Így válhatott szerződéssé, amit a legfontosabb tagszervezetek aláírtak. Felismerték, hogy ez az a keskeny palló, ami esélyt adhat azon útra, amit a teljes széteséstől a megerősödésig már sokan megjártak.

Megértem optimizmusodat, de a kongresszusról nagyon sok szakszervezet hiányzott.

Az itt lévő küldöttek a tagság kb. 80%-át képviselték. A mandátumok eloszlása jelenleg nem tükrözi a mögöttük álló erőt. Az elkövetkező időszak feladata, hogy a mostani győzők lehetőséget kínáljanak azoknak, akik most vesztesnek érzik magukat. Az ideiglenes elnökségnek kell konszenzust teremteni a vitában.

Az optimizmusom abból ered, hogy a Liga gyorsan kezelte a bajt. A küldöttek tiszteletben tartották a választmányi ülésen elfogadott alkut. A most választott testületekbe komoly szakszervezetek vezetői kerültek, akiknek létérdekük a helyzet gyors és megnyugtató megoldása.

Hogyan oldódik meg áprilisra a válságot közvetlenül előidéző szervezetépítési kérdés?

Ami most történt, a szakmai szakszervezetek primátusát hozhatja. Valami itt eldőlt. Az a helyzet megszűnik, hogy a létszámban, anyagi erőben kisebbség rá tudja az akaratát kényszeríteni a többségre.

Ez gyökeres alapszabály-változást jelent?

Vadonatújra van szükség. Még egyszer nem kerülhetünk ilyen helyzetbe.


















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon