Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


...arról, hogy a munkabérek megállapításánál mely szempontokat kellene figyelembe venni


Szempontok<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />

Első legfontosabb szempont

Második legfontosabb szempont

Nem kell figyelembe venni

Összesen

szakmai tudás

66

14

20

100

precíz, pontos munka

63

18

19

100

szakmai gyakorlat

54

19

27

100

munkához való hozzáállás

53

20

27

100

teljesítmény

51

23

26

100

szorgalom

51

22

27

100

szakképzettség

49

18

33

100

munkahelyen eltöltött idő

48

25

27

100

képességek, rátermettség

48

20

32

100

felelősség

46

22

32

100

pontos munkakezdés

39

20

41

100

munkatársakhoz való viszony

35

25

40

100

iskolai végzettség

35

26

39

100

technológiai előírások betartása

34

22

44

100

kezdeményezés, önálló ötletek

30

25

45

100

szociális körülmények

29

24

47

100

társadalmi munka végzése

20

26

54

100

munkaeszközök kímélése

19

23

58

100

különleges munkakörülmények

18

22

60

100

főnökhöz való viszony

18

24

58

100

életkor

18

24

58

100


...a végzett munkával kapcsolatos minőségi problémák okairól


Minőségi problémák okai

Gyakran

Ritkán

Soha

Összesen

szervezetlenség

52

21

27

100

„hajrá munka”

46

21

33

100

felelőtlenség

44

31

25

100

szakértelem hiánya

38

29

33

100

anyagi érdekeltség hiánya

36

22

42

100

ellenőrzés hiánya

35

25

40

100

előírások figyelmen kívül hagyása

28

27

45

100

hibás előírások

25

27

48

100

hibás közszellem

19

21

60

100

egyhangú munka

11

18

71

100



...az igazolatlan munkahelyi hiányzások okairól


Igazolatlan hiányzások okai

Gyakran

Ritkán

Soha

Összesen

italozás, részegség

60

24

16

100

hanyagság

42

26

32

100

rendezetlen családi élet

40

31

29

100

ellenőrzés hiánya

20

21

59

100

hétvégi szórakozás

20

24

56

100

halaszthatatlan elintéznivaló

12

27

61

100

házkörüli munka

11

19

70

100


...arról, hogy miért fusiznak az emberek a munkahelyükön

A fusizás okai


Anyagi jellegű ok 57

– saját szükségletre 32

– többletjövedelemért 25

Praktikus jellegű ok (nem lehet kapni valamit) 33

– saját szükségletre 31

– barátoknak 2

Szakmai, önképzés jellegű ok 6

Munkakörülményekből eredő ok 23

– belefér a munkaidőbe 11

– van hulladék anyag 2

– nincs ellenőrzés 3

– egyéb ilyen ok 7

Általános szemlélet, megszokás 5

...a társadalmi tulajdon elleni vétségek – a lopás – okairól

A társadalmi tulajdon elleni vétségek okai / említések (%)

ellenőrzés hiánya 39

nyerészkedés 23

jellemhiba: „ilyen ember” 19

rászorultság 13

kínálkozó lehetőség 7

szemléleti, szokásbeli ok 5

szervezetlenség 5

iszákosság 4

egyéb szenvedély 3





























































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon