Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Milyen kárpótlást tart szükségesnek?

Teljes kárpótlást  20%

Részleges kárpótlást  18%

Csak a földtulajdonosok kapják vissza földjeiket    6%

Mindenki egyformán kapjon valamit  4%

Senki ne kapjon semmit    46%

Nem tudja  6%

Mit kapjanak vissza az egyházak a tőlük elvett javakból?

Az összes intézményt  14%

Az általuk igényelt intézményeket  34%

Csak a hitéletet szolgáló intézményeket  37%

Egyéb  4%

Semmit ne kapjanak vissza  9%

Nem tudja  2%

Az alábbi intézmények közül melyiket mennyire tartja fontosnak, és mennyire bízik bennük?


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Fontosság

Bizalom

Bíróságok

89

73

Rendőrség

89

64

Kormány

88

57

Köztársasági elnök

88

79

Sajtó, rádió, televízió

88

67

Alkotmánybíróság

82

68

Országgyűlés

82

57

Katonaság

81

66

Önkormányzatok

81

61

Egyházak

68

61

Szakszervezetek

59

39

Pártok

54

37


A képviseleti demokrácia mérlege egy év után


 

Egyetért

Nem ért egyet

A parlamenti pártok nem az embereket érdeklő kérdésekkel foglalkoznak

69

31

A többpártrendszer nem segíti az ország problémáinak megoldását

61

39

A parlament sokat tett a demokratikus Magyarország megteremtéséért

48

52

A koalíciós és az ellenzéki pártok a nép feje felett egyezkednek egymással

70

30

Magyarországon csak egy erős, tekintélyes vezető tudna rendet teremteni

53

47

A többpártrendszer az ország fejlődésének legfőbb biztosítéka

59

41


Vélemények az Antall-kormányról



 

Egyetért

Nem ért egyet

A kormánypártok megszegték választási ígéreteiket

80

20

A kormánypártokat csak hatalmuk megszilárdítása érdekli

69

31

A kormány hozzá nem értő emberek gyülekezete

43

57

A kormány sokat tett az ország helyzetének javításáért

41

59

A kormánypártok összejátszanak a szélsőjobboldali erőkkel

28

72

A kormány lepaktált a kommunista vezetőkkel

23

77






































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon