Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Vélemények a médiaháborúról és az újságírók helyzetéről



<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Egyetért

Részben egyetért

Nem ért egyet

Az elbocsátott szerkesztők és az újságírók a Kádár-rendszer kiszolgálói voltak

29

36

20

A rádió és a televízió nem fordított elég figyelmet a magyar kultúra értékeinek ápolására

25

33

24

A rádió és a televízió a változtatások előtt túlságosan sötét képet festett a gazdasági és a politikai helyzetről

14

35

34

A változtatások előtt a rádió és a televízió az elért eredményekről nem számolt be, csak a hibákról

14

37

33

A kormány jogosan tart igényt arra, hogy nagyobb beleszólása legyen a legfontosabb médiumok ügyeibe

14

24

45

A kormány csak azt akarta elérni, hogy az ellenzéki pártokkal azonos elbírálás alá kerüljön a legfontosabb médiumokban

14

29

37

A jelenlegi nehéz helyzetben a rádiónak és a televíziónak az lenne a feladata, hogy támogassa a kormány tevékenységét

15

36

33

A rádióban és a televízióban a változtatások előtt túlságosan nagy teret kapott a kormány kritikája

25

31

24

A hatalom az újságírók megfélemlítésével akarja befolyásolni a rádiót és a televíziót

29

36

20

A rádió és a televízió a kormány szócsövévé vált

35

33

16

A kormány minden kritikus hangot el akar hallgattatni a rádióban és a televízióban

38

30

18

Az elbocsátott szerkesztők és újságírók többsége a legjobb szakemberek közé tartozott

39

36

5

A kormány ki akarja sajátítani a rádiót és a televíziót

43

25

15

A kormány médiumokkal kapcsolatos tevékenysége veszélyezteti a sajtószabadságot

43

25

16


Véleménye szerint Magyarországon…

teljes sajtószabadság van 16%

csak részben van sajtószabadság 68%

egyáltalán nincs sajtószabadság 8%

nem tudja 8%

Várakozások és csalódások a parlamenti demokrácia első négy éve után


Ha visszagondol az első parlamenti választások és az Antall-kormány hivatalba lépésének idejére, akkoriban számított arra, hogy…

 

Az első szabad választás idején…

számított rá

nem számított rá

nem tudja

…könnyebb lesz a megélhetés

69

23

8

…szabadabbak lesznek az emberek, mint addig

72

15

13

…hamarabb kiderül, ha egy vezető törvénytelenséget követ el

61

24

15

…nem kell majd annyira meggondolni, hogy az ember mit merjen kimondani mások előtt

63

24

13

…az újságokban, a rádióban, a tévében jobban kimondják majd az igazságot

73

17

10

…az ország vezetői jobban fognak hallgatni az emberek véleményére

67

21

11

…az új pártok jó hatással lesznek az országra

64

20

16

…csökkenni fog az ország adóssága

64

24

12

…hozzáértő emberek kerülnek az ország élére

79

11

10

…okosabban használják majd fel az állam vagyonát

79

11

10

…jóvátételt kapnak azok, akik a múltban sérelmeket szenvedtek

49

33

18

…hamarosan nyugati életszínvonal lesz nálunk is

29

61

10

…és mit tapasztalat azóta…?

tapasztalta

nem tapasztalta

nem tudja

…könnyebb lett a megélhetés

3

89

8

…szabadabbak lettek az emberek, mint addig

50

37

13

…hamarabb kiderül, ha egy vezető törvénytelenséget követ el

26

59

15

…nem kell annyira meggondolni, hogy az ember mit merjen kimondani mások előtt

50

37

13

…az újságokban, a rádióban, a tévében jobban kimondják az igazságot

40

50

10

…az ország vezetői jobban hallgatnak az emberek véleményére

9

80

11

…az új pártok jó hatással vannak az országra

13

71

16

…csökken az ország adóssága

2

86

12

…hozzáértő emberek kerültek az ország élére

8

82

10

…okosabban használják fel az állam vagyonát

6

84

10

…jóvátételt kapnak azok, akik a múltban sérelmeket szenvedtek

35

47

18

…hamarosan nyugati életszínvonal lesz nálunk is

2

88

10
















Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon