Skip to main content

IM – Slágertükör

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Magyar slágerek

Illés–Bródy: Jelbeszéd – Koncz Zsuzsa

Mihály–Kóbor–Sülyi: Szvit (Ébredés) – Omega együttes

Szörényi L.–Bródy: Dal az ártatlanságról – Szörényi Levente

Mihály–Kóbor: Hazug lány – Omega együttes

Hajdu–Demjén: Ébredj napsugár – Bergendy együttes

Bródy János: Mit tegyen egy kislány – Koncz Zsuzsa

Szigeti–Soltész: Csúnya Panni – Corvina együttes

Novai Gábor: Felelet – Generál együttes

Barta–Presser: Gyere, gyere ki a hegyoldalba – Locomotiv GT

Pásztor–Galácz: Egyszer véget ér az út – Neoton együttes

(IM, 1974. február)

Külföldi slágerek

Devil Gate Drive – Suzi Quatro

You’re Sixteen – Ringo Starr

Rebel Rebel – David Bowie

Jet – Paul McCartney and Wings

Rockin'roll Baby – Stylistics

Candle in the Wind – Elton John

The Air That I Breathe – Hollies

All of My Life – Diana Ross

Teenage Dream – Marc Bolan and T. Rex

The Man Who Sold the World – Lulu

(IM, 1974. május)


















































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon