Skip to main content

Kronológia – 1966

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


jan. 1. Megalakul a Hungarokamion.

jan. 6. A magyar mozikban vetíteni kezdik Jancsó Miklós Szegénylegények című filmjét.

jan. 7–13. Szovjet delegáció utazik Vietnamba: maximális segítségnyújtást ígérnek.

jan. 19. A Magyar Állami Népi Együttes díszelőadása New Yorkban.

jan. 24. A légi közlekedés addigi legsúlyosabb katasztrófája az Alpokban: az Air India Boeing 707-es gépe 177 utassal a Mont Blanc hegynek ütközik.

febr. 3. A Luna–9 szovjet űrszonda leszáll a Hold felszínére, és képeket sugároz a „Viharok tengeréről”.

febr. 11. „Spontán” tiltakozóakciókat szerveznek országszerte Vietnam mellett.

febr. 15. Megszűnik a vízumkényszer Jugoszlávia és Magyarország között.

febr. 22. Éhínség Indiában. Az indiai kormány a 16 szövetségi állam közül hetet éhínség sújtotta övezetnek nyilvánít.

márc. 1. A Vénusz-3 szovjet űrszonda elsőként éri el a Vénusz bolygót.

márc. 5. Meghal Anna Ahmatova (1899) orosz költőnő.

márc. 10. A Kádár János vezette magyar pártküldöttség háromnapos látogatásra Bukarestbe érkezik.

márc. 15.
Először rendezik meg a Forradalmi Ifjúsági Napokat a KISZ védnöksége alatt.

márc. 15. Ameghamisított romániai népszámlálás adatai szerint az erdélyi magyar lakosságnál szinte a nullával egyenlő a népszaporulat.

márc. 18. A Vatikán határozata szerint ezután nem közösítik ki a más vallásúakkal házasságot kötött híveket.

márc. 31. Nagy-Britanniában a parlamenti választások egyértelmű győztese a Munkáspárt 47,9%-kal.

ápr. 2.
A Városligetben megnyitják a Közlekedési Múzeumot.

ápr. 5. Megindul a közvetlen légijárat Budapest és New York között.

ápr. 9. A Vatikán bejelenti, hogy megszünteti a tiltott könyvek listáját (Index).

ápr. 26. Tíz évszázad magyar képzőművészete címmel kiállítás nyílik Párizsban.

ápr. 27. A pápa (VI. Pál) először fogad szovjet politikust Andrej Gromiko külügyminiszter személyében.

máj. 26. Függetlenné válik Brit Guyana.

jún. 1. A családi pótlék rendszerét kiterjesztik a tsz-tagokra is.

jún. 4. Kínában meghirdetik a kulturális forradalmat.

jún. 11–30. Labdarúgó-világbajnokság Angliában. Magyarország labdarúgó-válogatottja 3:1-re legyőzi Brazíliát.

jún. 18. Megkezdi működését az első budapesti „házgyár”. A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását remélik.

jún. 26. Svájcban a Bázeli városi kantonban engedélyezik a nők választójogát.

júl. 2. A franciák kísérleti atomrobbantást hajtanak végre a Mururoa korallzátonyon.

júl. 18. A Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját Kovács András Hideg napok című filmje kapja.

júl. 31. Eszperantó világkongresszus kezdődik Budapesten.

augusztus Az első táncdalfesztivál megrendezése. A hagyományos táncdalműfaj képviselői (Vámosi János, Záray Márta, Koós János, Németh Lehel) mellett megjelennek a beatnemzedék első képviselői (Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Bródy János, Szörényi Levente) is.

aug. 12. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága rendszabályokat fogad el a „nagy proletár kultúrforradalom” végrehajtására.

aug. 21. Pekingben lezajlik az első tömegtüntetés a Vörös Gárda szervezésében.

aug. 24–27. Magyar nyelvészeti konferenciát rendeznek Debrecenben tizennégy ország szakembereinek részvételével.

aug. 29. Utoljára lép fel a Beatles egy San Fransiscóban megtartott koncerten.

szept. 7. Reza Pahlavi iráni sah Magyarországra érkezik.

szept. 9. Vietnami küldöttség érkezik ötnapos látogatásra Budapestre. Megállapodnak további segélyek, ihletve hitelek folyósításáról.

szept. 19. VI. Pál pápa nyilvánosságra hozott enciklikájában a harmadik világháború veszélyeire figyelmeztet.

szept. 20. Hadgyakorlat kezdődik Csehszlovákiában szovjet, NDK és magyar részvétellel.

szept. 26. Megnyitják az l. Budapesti Művészeti Heteket.

okt. 1. Az ember tragédiája előadásával megkezdi működését ideiglenes helyén, a Hevesi Sándor téren a Nemzeti Színház.

okt. 9. Felavatják a Dunántúl egyik leghosszabb hídját, a 140 m hosszú Rába-hidat.

okt. 13. Az MSZMP KB dönt az új választójogi törvény alapelveiről.

okt. 18. Nemzetközi Költői Konferencia Budapesten. A bevezető előadást Illyés Gyula tartja.

okt. 27. A bonni koalíciós kormány felbomlik.

nov. 4. Árvizek tombolnak Olaszországban és Ausztriában, halálos áldozatokat is szedve.

nov. 6. Átadják az EMKE aluljárót Budapesten, a Blaha Lujza téren.

nov. 26. Charles de Gaulle Bretagne-ban, a Rance torkolatánál felavatja a világ első apály-dagály erőművét.

nov. 28. Nagyköveti szintre emelik Magyarország és az USA diplomáciai kapcsolatait.

nov. 28.–dec. 3. Az MSZMP IX. kongresszusa, amelyen elfogadják az „új gazdasági mechanizmus” irányelveit, és eldöntik, hogy 1968. január 1-jétől megkezdik a reform bevezetését.

dec. 2. Az ENSZ plenáris ülésén a burmai Sith U Thantot egyhangúlag újabb öt évre főtitkárrá választják.

dec. 10. Svábbál Pilisszentivánon. Az első német nemzetiségi rendezvény Magyarországon 1945 óta.






































































































Megjelent: Beszélő folyóirat, 8–9. szám, Évfolyam 2, Szám 8


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon