Skip to main content

Kronológia – 1999

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


jan. 1. Az Európai Unió 11 tagállamában hivatalos valutaként életbe lép az euró.

Magyarországon ismét alanyi jogon jár a családi pótlék, a gyermekgondozási támogatás és az anyasági ellátás.

jan. 4. Sztrájkba kezd a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, ezúttal a másik két vasúti szakszervezet nem csatlakozik hozzájuk. A munkaügyi bíróság első fokon jogellenesnek ítéli a munkabeszüntetést, így az be is fejeződik, később azonban a Legfelsőbb Bíróság ezt felülbírálja, ezért a vasutasok újabb hosszú tárgyalásokba kezdenek a nyáron.

jan. 6. A szakszervezettel való tárgyalások után irodájában éri a halál Sipos Istvánt, a MÁV 48 éves vezérigazgatóját; Kukely Márton, addigi helyettese lép a helyére.

jan. 7. Simicska Lajos kinevezi Pelikán Lászlót az APEH bűnügyi igazgatójává, majd február elsején fel is menti tisztségéből, mivel kiderül, hogy gyanús eredetű aranyat vásárolt korábban a rendőrség Teve utcai épületében „piacozó” asszonyoktól.

jan. 8. A kormányszóvivő bejelenti, hogy kiköltöztetik a Néprajzi Múzeumot, mert a Miniszterelnöki Hivatal számára kell a hely az épületben. Az elképzelés nem valósul meg.

jan. 12. Kőbányán átadják a Országos Cigány Információs és Művelődési Központot.

jan. 13. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet dönt a Reálbank Rt. felszámolásáról, miután a kisbefektetők előző nap tüntetést tartottak a bank székháza előtt.

jan. 14. Meghal Jerzy Grotowski lengyel színházi rendező.

jan. 15. A rendőrség elfogja Ambrus Attilát, a whiskys rablóként ismert bűnözőt.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a magyar ombudsmani hivatalnak ítélte az 1998. évi Menedék-díjat.

Kondor Katalint nevezik ki a Kossuth rádió adófőszerkesztőjévé.

jan. 18. Bányászjárás Romániában: Miron Cozma vezetésével 20 ezer elégedetlen Zsil-völgyi bányász indul Bukarest felé, a kormány kénytelen engedni.

jan. 19. A Fővárosi Bíróság felmenti Pintér Sándor belügyminisztert a Zemplényi György hazahozatala kapcsán felmerült közokirat-hamisítás vádja alól.

jan. 21. A Pénzintézeti Központi Bank Rt. és a Polgári Bank Rt. egyesülésével létrejön a Polgári Kereskedelmi Bank Rt.

jan. 23. A Farkas Flórián vezette Lungo Drom jelöltjei győznek az Országos Cigány önkormányzat választásán.

jan. 24. Az ausztriai Deutschlandsberg közelében egy kőszegi és szombathelyi diákokat szállító Neoplan autóbusz a völgybe zuhan, 18-an meghalnak, 27-en pedig megsebesülnek.

jan. 25. Versenymű kategóriában Szabadi Vilmos Dohnányi Ernő hegedűversenyeit tartalmazó CD-je nyeri a cannes-i Midem-díjat.

jan. 30. Az MDF országos gyűlése Dávid Ibolya igazságügy-minisztert választja meg a párt elnökének Lezsák Sándorral szemben.

febr. 1. A Pénzügyminisztérium feljelenti Princz Gábort, a Postabank korábbi elnök-vezérigazgatóját hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése és egyéb visszaélések miatt.

febr. 2. Saját presszójában lövi agyon egy ismeretlen tettes Döcher Györgyöt és testőrét. Az ügy pikantériája, hogy az alvilág ismeri szereplője épp börtönbüntetését töltötte, s jó magaviselete jutalmául mehetett külső munkavégzésre.

febr. 3. A Chicago Bulls szerződteti Dávid Kornélt, aki így első magyar kosarasként mutatkozhat be az NBA-ben.

febr. 4. Deutsch Tamás sportminiszter felfüggeszti tisztségéből Kovács Attilát, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét a teljes elnökséggel együtt, mivel pénzügyi szabálytalanságokat fedezett fel a testület könyvelésében. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) többszöri fenyegetése után a miniszter meghátrál, s kivárja, míg a szövetség közgyűlése maga hívja vissza az elnököt augusztusban.

A Magyar Filmszemlén a zsűri nem adja ki a fődíjat, pedig olyan mű is szerepel a versenyprogramban, mint Enyedi Ildikó Simon mágus című alkotása.

febr. 6. A Párizs melletti Rambouillet-ben megkezdődik a koszovói békekonferencia első fordulója, eredményt nem sikerül elérni.

febr. 7. Rákban meghal Husszein jordániai király, elsőszülött fia, Abdullah követi a trónon.

febr. 8. A Fővárosi Bíróság felmenti Tocsik Mártát és Szokai Imrét, befolyással való üzérkedés miatt viszont letöltendő fogházbüntetést szab ki Boldvai Lászlóra és Budai Györgyre.

febr. 9. Az Országgyűlés csak négy kormánypárti tagot választ meg a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségébe, mivel az ellenzék nem tudott megállapodni a saját négy jelöltjéről. A csonka kuratóriumot később minden jogi fórum törvényesnek ismeri el.

febr. 10–13. A rendkívüli havazás országszerte megbénítja a közlekedést, 416 falu válik meg-közelíthetetlenné, míg Kisvárdán megdől az évszázados hórekord.

febr. 11. Először tart hivatalos megbeszélést Orbán Viktor hivatalban lévő és Horn Gyula korábbi miniszterelnök.

febr. 12. Az amerikai szenátus elejti a Bill Clinton elnök elleni vádakat Monica Lewinsky ügyében, így lezárul az impeachment.

febr. 13. Több száz neonáci fiatal vesz részt a Budai Várban egy megemlékezésen, majd este a Viking Klubban összecsapnak a kiérkező rendőrökkel.

febr. 20. Magyar–magyar csúcsot tartanak Budapesten, létrehozzák a Magyar Állandó Értekezlet nevű politikai konzultatív testületet.

febr. 22. Brüsszelben 40-50 ezer nyugat-európai gazda tüntet az EU tervezett agrárreformja ellen, a rendőrség kénytelen vízágyút és könnygázt is bevetni.

febr. 23. Benyújtja lemondását az ÁPTF elnöke, Tarafás Imre és helyettese, ifj. Nyers Rezső. Szalkai Istvánt nevezik ki a testület új vezetőjévé.

febr. 24. A Fővárosi Bíróság bűnösnek találja Csárádi József nyugdíjas ezredest, a Honvédelmi Minisztérium központi irattárának vezetőjét Horn Gyula eltűnt dossziéi miatt.

Pál László helyett Csák Jánost választja a Mol Rt. elnökévé a közgyűlés.

márc. 2. Megalakul a megfigyelési bizottság, elnökévé Kosztolányi Dénest (Fidesz), alelnökévé pedig Keleti Györgyöt (MSZP) választják.

márc. 4. A hódmezővásárhelyi közgyűlés fegyelmit indít Rapcsák András, a város polgármestere és fideszes országgyűlési képviselője ellen, akit fel is függesztenek hivatalából.

márc. 6.–ápr. 2. Másfél évszázados rekordot dönt meg a Tiszán levonuló árhullám, rendkívüli ár-és belvízvédelmi készültséget kell elrendelni.

márc. 8. Benyújtja lemondását Nakamura Sozaburo japán igazságügy-miniszter. Bűne, hogy elősegítette Arnold Schwarzenegger bejutását az országba útlevél nélkül. A politikus még mindig jobban járt, mintha visszaküldte volna a filmszínészt, mivel ez esetben – saját bevallása szerint – felesége és lánya otthon „agyonütötte volna”.

márc. 12. Az egyesült államokbeli Independence-ben Magyarország, Lengyelország és Csehország külügyminiszterei átnyújtják a NATO-csatlakozás dokumentumait, ezzel a katonai szervezet 19 tagúvá válik.

Berlinben 82 éves korában meghal a század egyik legismertebb muzsikusa, Yehudi Menuhin.

márc. 15. Az ellenzéki pártok „technikai okok miatt” nem kapnak meghívót a nemzeti ünnep alkalmából rendezett operaházi díszelőadásra.

márc. 16. Korrupciós vádak miatt lemond a Jacques Santer vezette 20 fős Európai Bizottság, az EU „kormánya”. Romano Prodit kérik fel az új testület vezetésére.

mérc. 17. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság hat tagját zárja ki kenőpénz elfogadása miatt, amelyet a 2002-es, Salt Lake Cityben rendezendő téli játékok szervezőitől fogadtak el; négyen már korábban önként lemondtak.

márc. 18. A budapesti Nagymező utcában, a Mai Manó Házban megnyílik a Magyar Fotográfusok Háza.

márc. 20. Több tízezer közalkalmazott és köztisztviselő tüntet Budapesten magasabb bérért.

márc. 22. A Fővárosi Bíróság felmenti a Nyírfa-ügy vádlottjait, Földi Lászlót és társait, egyedül Földi titkárnője kap megrovást államtitoksértés miatt.

márc. 23. Magyarország a Nyugat-európai Unió társult tagja lesz.

Évszámkezelési kormánybiztossá nevezik ki Mojzes Imrét.

márc. 24. Megkezdődik a Jugoszlávia elleni NATO-légiháború. Az ENSZ BT jóváhagyása nélküli támadás az első alkalom az észak-atlanti szövetség 50 éves történetében, hogy egy szuverén államnak hadat üzen.

Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a NATO használhassa Magyarország légterét és repülőtereit is az akció során.

Egy belga teherautó kigyulladt motorja óriási tűzvészt okoz az Olaszországot Franciaországgal összekötő 11,6 kilométeres Mont Blanc-alagútban. A halálos áldozatok száma ötvenre tehető.

márc. 25. A Döcher-ügy miatt felmentik állásából Tari Ferencet, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát.

márc. 27. Tüntetést tart a Munkáspárt Budapesten a NATO Jugoszlávia elleni háborúja miatt. Másnap az Alba Kör és a Szabadfelfogású Természetvédők Köre teszi ugyanezt.

ápr. 1. Lengyelország megszünteti a hús, a búza és a joghurt – CEFTA- és EU-országokat érintő – kedvezményes vámtételeit. A magyar hús- és baromfiexportot érzékenyen érinti a vámemelés.

Magyarországon megszűnik az ólmozott motorbenzin forgalmazása.

ápr. 6. A főváros első fokon nyer a magyar állammal szemben a négyes metróra szánt állami támogatás megvonása miatti perben, júniusban a másodfokú bíróság is megerősíti az ítéletet.

ápr. 9. Saját testőrei ölik meg Niger elnökét, Ibrahim Bare Mainassarát, majd a hadsereg átveszi a hatalmat Afrika egyik legszegényebb országában. Az új államfő Daouda Malam Wanke őrnagy, a testőrség parancsnoka.

ápr. 10. A Magyar Televízió Rt. általános alelnökévé, egy hónappal később ügyvezető elnökévé nevezik ki Szabó László Zsoltot, aki addig a Duna Tv alelnöke volt.

Orbán Viktor miniszterelnök sportcsarnokot avat Alcsútdobozon.

ápr. 11. Gerhard Schröder kancellárt választja elnökévé a Német Szociáldemokrata Párt, miután elődje, Oskar Lafontaine márciusban lemondott.

ápr. 12. Leteszi a parlamenti esküt Harmathy Attila új alkotmánybíró.

Újabb áldozata van az alvilági leszámolásoknak: Tahitótfalu határában géppisztolysorozat végez Seres Zoltán vállalkozóval.

ápr. 13. A magyar Országgyűlés elfogadja a nemdohányzók védelméről szóló törvényt.

Koalíciós feszültség a Parlamentben: kisgazda segédlettel kétszer is leszavazzák a képviselők Deutsch Tamás egy interpellációra adott válaszát, ezután a fideszesek nem fogadják el Torgyán József felszólalását.

ápr. 15. Hazahozzák Münchenből az ott letartóztatott Vellai Györgyit és Vajda Lászlót, akiket a Globex Rt. vezetőiként elkövetett sikkasztással vádolnak.

Amerikai csillagászok bejelentik, hogy felfedeztek egy másik Naprendszert, az Androméda-csillagképben.

ápr. 18. Budapesten felavatják Raoul Wallenberg emlékművét.

ápr. 20. Az egyesült államokbeli Colorado állam egyik középiskolájában két tizenéves tanuló tömegmészárlást hajt végre, 12 társukat és egy tanárt ölnek meg, majd magukkal is végeznek.

ápr. 21. Alakuló ülését tartja az Érdekegyeztető Tanácsot felváltó Országos Munkaügyi Tanács.

ápr. 28. Nápolyban beiktatják hivatalába Szenes Zoltán dandártábornokot, az első magyar NATO-tábornokot.

máj. 1. Az amerikai AT&T telefontársaság 58 milliárd dollárért megveszi a MediaOne Groupot, s ezzel betör a kábeltévés piacra, kábelhálózatának méretét tekintve rögtön az első helyre.

máj. 2. Miskolcon felszentelik a másfél évvel korábban felgyújtott, és 188 millió forintból újjáépített Deszkatemplomot.

máj. 3. Újra Glatz Ferencet választják a Magyar Tudományos Akadémia elnökének.

máj. 5. Az Orbán házaspár ismét meglátogatja Torgyán József családját, ezúttal a Rózsadombon. Megállapodnak a sportingatlanok tulajdonjogáról és a millenniumi ünnepségekre való készülésről.

máj. 7. NATO-gépek tévedésből lebombázzák Kína belgrádi nagykövetségét, mert állítólag régi térképet használtak. Komoly feszültség keletkezik a kínai–amerikai  kapcsolatokban.

Fegyveresnek látszó személy ellopja Orbán Viktor terepjáróját, az ott tartózkodó testőrnő öt lövést ad le a menekülőre, aki másnap önként jelentkezik a rendőrségen.

máj. 8. A Fidesz XI. kongresszusán ismét Orbán Viktort választják a párt elnökének, az elnökség tagjai sem változnak.

máj. 12. Borisz Jelcin orosz elnök meneszti Jevgenyij Primakov kormányfőt, helyére Szergej Sztyepasint jelöli.

máj. 13. Olaszországban már az elnökválasztás első fordulójában győz Carlo Azeglio Ciampi volt kormányfő és jegybankelnök.

máj. 17. Izraelben a Munkapárt nyer a választásokon, a kormányfő Ehud Barak lesz.

Új magyar nyelvű internetes újság jelentkezik a hálón index.hu címen.

máj. 21. Orbán Viktor elfogadja Balsay István és Selmeczi Gabriella politikai államtitkárok lemondását, akik egy levélben a Lockheed hadiipari cég budapesti képviselőjét, Steven M. Jonest ajánlották amerikai szenátornak az Egyesült Államok budapesti nagyköveti posztjára.

máj. 23. Budapesten felavatják Melocco Miklós művét, Antall József volt miniszterelnök síremlékét.

máj. 25. Megkezdődik a Matáv-részvények értékesítése belföldi magánbefektetők számára.

máj. 27. A Kriminális című hetilap részleteket közöl a megfigyelési ügy dokumentumaiból, a rendőrség ezek után államtitok-sértés miatt házkutatást tart Juszt László főszerkesztőnél, majd bevonják útlevelét. Pár napra rá a tévétől is kirúgják.

Kormos Valéria lesz a Magyar Nemzet főszerkesztője.

máj. 29. Szlovákiában az első közvetlen elnökválasztás győztese Rudolf Schuster, Vladimír Meciar ellenében.

máj. 30. Tömegszerencsétlenség történik egy minszki rockkoncert után, amikor az eső elől menekülő tömeg lezúdul a metróaluljáróba. Az ötvennégy halott és 150 sebesült nagy része diáklány.

jún. 1. Kitör a belga dioxinbotrány, miután a rákkeltő anyagot megtalálták állati tápanyagokban. Rögtön betiltják a hús- és tejtermékek forgalmazását, sőt az ott készült dobozos Coca-Colát is. Az ügybe belebukik a négypárti kormánykoalíció.

jún. 2. Botrányt kavar Csurka István kijelentése, mely szerint a koszovói rendezés kapcsán felvetődhet a Vajdaság egy részének visszacsatolása.

Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője azzal vádolja a Fideszt, hogy a párthoz közeli cégek egymilliárd forintot vettek ki a Postabankból a választási kampány finanszírozására.

jún. 7. Stumpf István miniszter megnyitja Hongkongban a magyar főkonzulátust.

jún. 9. Jugoszlávia és a NATO megállapodást ír alá, mely szerint a szerbek feltétel nélkül kivonulnak Koszovóból, ezzel másnap befejeződik a légiháború.

jún. 14. Chikán Attila gazdasági miniszter felavatja Kiskunfélegyházán a Transelektro új energetikai gépgyárát.

Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy egy 350 fős magyar békefenntartó egység utazzon Koszovóba a KFOR kötelékében.

jún. 16. Nyugdíjba vonul Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete elnöke, utóda Thabo Mbeki.

Átadják az M0-s autópálya új, 3,5 kilométeres szakaszát.

Szentté avatják IV. Béla királyunk Kinga nevű lányát, a lengyelországi ünnepségen részt vesz Göncz Árpád magyar államfő is.

jún. 18. Megnyílik Hermann Nitsch radikális osztrák képzőművész budapesti kiállítása a Kiscelli Múzeumban. Később botrányba fullad, mivel Semjén Zsolt államtitkár felszólítja a szervezőket a szerinte vallásgyalázó tárlat bezárására, aminek hatására óriási tömegek sietnek megnézni a műveket, egy felháborodott látogató meg is rongálja az egyik kiállított tárgyat.

jún. 21. Lemond Herényi Károly az MDF általános alelnöki posztjáról, mert kiderült, hogy ő is részesült a Postabank kedvezményes VIP-hiteleiből. Később Nagy Sándor és Csiha Judit is követi példáját.

A Legfelsőbb Bíróság megszünteti a kilencévi börtönre ítélt Stadler József előzetes letartóztatását, és visszautalja első fokra az ügyet.

Frajna Imrét nevezik ki a társadalombiztosítási alapokat felügyelő pénzügyminisztériumi politikai államtitkárrá.

jún. 22. Az Országgyűlés három új alkotmánybírót választ: Bihari Mihályt, Kukorelli Istvánt és Tersztyánszkyné Vasadi Évát.

Az Európai Demokrata Unió (EDU) visszaállítja a Független Kisgazdapárt teljes jogú tagságát.

jún. 23. A belga Louis Delhaize élelmiszer-kereskedő cég veszi meg a magyar Csemege Július Meinl-csoportot 2,5 milliárd schillingért.

jún. 26. Érdektelenségbe fullad a Budapesten megrendezett Évszázad Sportolói című gálaműsor.

jún. 28. A Legfelsőbb Bíróság elrendeli a kecskeméti, tiszakécskei és tatai sortüzek ügyének újratárgyalását.

jún. 29. Törökországban első fokon halálra ítélik Abdullah Öcalan kurd vezért, ezt novemberben a fellebbviteli bíróság is megerősíti.

A magyar kormány dönt az új Nemzeti Színház Városligetben való felépítéséről.

júl. 1. Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 29 klinikáján, 13 százalékos béremelést követelve, amiből az ígéretek ellenére se lesz semmi.

Leteszi hivatali esküjét Németország új elnöke, a 68 éves Johannes Rau szociáldemokrata politikus, aki korábban Észak-Rajna-Vesztfália tartományi miniszterelnöke volt.

júl. 3. Két szombathelyi fiatal megrongálja a város zsidó temetőjének síremlékeit, két nappal később elfogja őket a rendőrség.

júl. 6. Az Alkotmánybíróság szerint népszavazással nem változtatható meg az alkotmány, ezért nem írható ki referendum a közvetlen elnökválasztásról.

Máthé Gábort nevezik ki az Országos Választási Bizottság elnökévé.

júl. 9. Lemond Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. Utóda Fodor Lajos altábornagy lesz.

júl. 10. Telefonzsinóron leereszkedve megszökik a BRFK Gyorskocsi utcai börtönéből Ambrus Attila, a „whiskys rabló”.

júl. 12. Bevezetik Magyarországon a gépkocsik törzskönyvét és a kötelező eredetvizsgálatot.

júl. 16. Újabb tragédia a Kennedy családban: repülőgépével lezuhan ifjabb John F. Kennedy és felesége, mindketten szörnyethalnak.

Táborfalváról elindul a Pristinába készülő magyar KFOR-kontingens első egysége.

júl. 22. Kínában betiltják a több tízmillió taggal bíró Falunkung vallási szektát.

júl. 23. Harmincnyolc évi uralkodás után meghal II. Hasszán marokkói király. Fia, VI. Mohamed követi a trónon.

júl. 27. Felmentik tisztségéből Mikó Tivadart, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, addigi helyettese, Lampé Zsolt ül a helyére.

júl. 31. Rudabányán egy napig látogatható a hónap közepén megtalált 10 millió éves, Gabi névre hallgató ősmajom koponyája.

aug. 4. A brit George Robertsont választják NATO-főtitkárnak az EU-hoz „átigazolt” Javier Solana utódaként.

aug. 5. A Vasas Szakszervezet jogszerűnek találja elnökük, Paszternák László balatonlellei üdülővásárlását, sokan, ha nem is jogellenesnek, de etikátlannak tartják az esetet. Később Paszternák lemond elnöki posztjáról.

aug. 8. A Pepsi Szigeten lezuhan egy körhinta két kabinja, egy fiatalember belehal fejsérülésébe.

aug. 9. Pár hónapos munka után Jelcin meneszti Szergej Sztyepasint, és Vlagyimir Putyint jelöli miniszterelnöknek.

aug. 11. Teljes napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországon a Szombathely–Siófok–Szeged tengelyen az idegenforgalomból élők nagy örömére.

aug. 14. Torgyán József megerősíti, hogy nem enged a minisztériumának a jövő évi költségvetésből kért 413 milliárd forintból.

aug. 16. Négyszemközti megbeszélést tart Kovács László MSZP-elnök és Németh Miklós exkormányfő, az utóbbi megígéri, hogy 2000 tavaszán végleg hazatér.

aug. 17. A Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű földrengés pusztít Törökországban, több mint 17 ezer áldozatot követelve. Novemberben megismétlődik a katasztrófa, ezer halottal.

A kormány újabb döntést hoz a Nemzeti Színház helyszínéről: ezúttal a Lágymányosi híd lábát jelölik ki a Ferencvárosban.

aug. 18. Jurij Ljubimov rendező, a világhírű Taganka Színház egykori vezetője megkapja a magyar állampolgárságot.

aug. 19. Vizsgálat indul a Bank of New York ellen pénzmosás gyanújával. A vád szerint az orosz alvilág itt mosta tisztára a bank vezetőinek segítségével pénzét, a szálak egészen Borisz Jelcin családjáig vezetnek.

aug. 25. Megnyitják Budaörsön a 4,5 milliárdos beruházással épült új IKEA áruházat.

aug. 27. Államosítják az M1-es autópálya koncessziós szakaszát, mivel az Elmka a bevételekből nem képes törleszteni a felvett hiteleket. A kormány rögtön csökkenti a díjakat, de januártól a teljes sztráda fizetőssé válik.

aug. 30. Az indonéz katonák megfélemlítési akciói ellenére Kelet-Timor népszavazáson a függetlenségre szavaz.

A Világgazdaság című napilap közzéteszi a postabanki VlP-kedvezményben részesültek – kétségkívül nem teljes – névsorát. Nem marad el a feljelentés, házkutatás stb.

aug. 31. Lemond Simicska Lajos, az APEH elnöke, Vida Ildikó követi az elnöki székben.

szept. 1. Magyarországon életbe lép a maffiatörvény, mely lehetővé teszi a fedett nyomozók beépülését bűnszövetkezetekbe, szabályozza a tanúvédelmet és a prostitúciót.

szept. 2. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter felfüggeszti állásából Aradi Csabát, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóját.

szept. 3. Orbán Viktor feleségével nyílt napot tart a Parlamentben, és fogad 332 látogatót, akiket több ezer jelentkező közül sorsoltak ki.

szept. 5. Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető egyezményt ír alá Egyiptomban a békefolyamat felélesztéséről.

szept. 6. A rendőrség letartóztatja Tasnádi Péter vállalkozót.

szept. 7. Bejelentik Amerikában a világ legnagyobb médiafúzióját, egyesül a Viacom és a CBS tévétársaság.

Szabó Attila kilép a Fideszből és a parlamentben átül a függetlenek közé, mivel nyáron egy csopaki közértben ittas állapotban szódával locsolta a vásárlókat, focizgatott és hangosan szidott mindenkit.

szept. 10. Orbán Viktor miniszterelnök nem hosszabbítja meg Szapáry György MNB-alelnök lejárt megbízatását, amíg a jegybank nem tisztázza szerepét leánybankjában, a bécsi CW Bankban keletkezett veszteség ügyében.

szept. 13. Moszkvában feltehetőleg csecsen terroristák felrobbantanak egy nyolcemeletes lakótelepi házat, ennek és még néhány merényletnek közel 300 halálos áldozata van.

szept. 14. A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Dudás István és három társának pere. A vád szerint 1956. október 26-án Mosonmagyaróvárott belelövettek a tömegbe, kimerítve ezzel az emberiség elleni bűncselekmény fogalmát.

Párizsban meghal André Kostolany, a magyar származású tőzsdeszakértő. 93 éves volt.

szept. 17. Véget ér a Budapesti Értéktőzsde hőskora, e naptól csak elektronikus úton üzletelhetnek a brókerek.

szept. 18. Rekordnyeremény az ötös lottón, a nyertes 1 milliárd 59 millió forintot vihet haza.

szept. 20. Meghal Raisza Gorbacsova, az utolsó szovjet pártfőtitkár felesége.

szept. 21. Tüntetéssorozatba kezd a szerb ellenzék Belgrádban és több jugoszláviai nagyvárosban Milosevics ellen.

szept. 22. A Mol Rt. közel 20 százalékos részesedést szerez a TVK-ban.

szept. 23. Az orosz légierő bombázni kezdi Csecsenföld fővárosát, Groznijt, ezzel megkezdődik az újabb orosz–csecsen háború.

szept. 24. A perugiai bíróság felmenti az emberölésre való felbujtás vádja alól Giulio Andreotti hétszeres olasz kormányfőt és örökös szenátort.

szept. 26. A választásra jogosultak 20 százaléka sem megy el a siófoki és a székesfehérvári időközi országgyűlési választásokra, így egyik sem érvényes.

szept. 27. Cseh Sándor, a Kisgazda Szövetség elnöke a MIÉP képviselőcsoportjából átül a függetlenek közé.

szept. 30. A Magyar Fórum című hetilap azzal vádolja Demszky Gábort, hogy 1976-ban önként jelentkezett a Belügyminisztériumban besúgónak.

okt. 2. A Baloldali Ifjúsági Társulás utódaként létre jön a Fiatal Baloldal.

okt. 3. Ausztriában parlamenti választásokat tartanak, melyen – ha minimális különbséggel is, de – a Haider-féle Szabadságpárt (FPÖ) megelőzi a Néppártot (ÖVP). Hosszas viták után a győztes szociáldemokraták kénytelenek a Szabadságpárttal koalícióra lépni, amire az EU politikai bojkottal válaszol.

okt. 7. Göncz Árpád államfő Brüsszelben részt vesz az Europalia Hungária című kulturális fesztivál megnyitóján.

Egy londoni kórházban meghal Julius Nyerere, a független Tanzánia megalapítója, első elnöke.

okt. 8. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete Cser Ágnest választja elnökévé.

Első fokon a Fidesz nyer abban a perben, melyet az ÉS-ben megjelent Fiúk a bányában című riport állításai miatt indítottak a hetilap ellen, decemberben másodfokon pedig az ÉS.

okt. 10. Székesfehérváron érvénytelen az időközi választás második fordulója is, míg Siófokon sikerül megválasztani a szocialista Házas Józsefet.

okt. 11. A Környezetvédelmi Minisztérium megszünteti az eljárást Aradi Csaba ellen, de a harcnak még nincs vége.

okt. 12. Kofi Annan ENSZ-főtitkár Szarajevóban köszönti a Föld hatmilliárdodik lakóját.

Megkezdődik Frankfurtban az 51. Nemzetközi Könyvvásár, melynek díszvendége a nagy sikert arató Magyarország.

Portugália rendezheti a 2004-es foci EB-t, a pályázók között volt – Ausztriával közösen – Magyarország is.

okt. 14. Hivatalosan elismerik az Egyesült Államokban, hogy amerikai katonák megdézsmálták 1945-ben Ausztriában a Magyarországról érkezett úgynevezett „aranyvonatot”, mely a hazánkban zsákmányolt zsidó vagyont szállította Németországba.

okt. 15. Pervez Musaraf tábornok rendkívüli állapotot vezet be Pakisztánban, miután vértelen katonai puccsal magához ragadta a hatalmat Navaz Sarif kormányfőtől.

okt. 19. Kövér László titkosszolgálatokat felügyelő miniszter a parlamentben napirend előtt lényegében hazaárulónak nevezi az MSZP-t, később a tévében bocsánatot kér.

okt. 20. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) miniszterelnöki csúcstalálkozóját tartják Budapesten.

okt. 21. Orbán Viktor avatja fel Baján az új Türr István hidat.

okt. 23. Budapesten átadják a felújított Madách Színházat.

Meghal Hegedűs András szociológus, aki 1955–56 között az ország miniszterelnöke volt.

okt. 26. A belügyminiszter saját kérésére felmenti állásából Gál Lászlót, a BM ellenőrzési hivatalának vezetőjét, mivel vesztegetés gyanújával vizsgálatot indítottak ellene korábbi szolgálati helyén, Békés megyében. Karancsi Tibor volt rendőr százados vádjai nyomán Pallag László kisgazda képviselő eléri, hogy parlamenti vizsgálóbizottság álljon fel az olajügyek feltárására.

okt. 27. Öt fegyveres behatol az örmény parlamentbe, és egyenes adásban megöl nyolc képviselőt, köztük Vazgen Szarkiszjan miniszterelnököt és Karen Demircsjan házelnököt. Egynapos alkudozás után adják meg magukat az államfőnek.

A rendőrségnek újra sikerül elfogni Ambrus Attilát.

okt. 28. Helmeczy László fideszes képviselőt választják meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közgyűlési elnökének, a gond csak az, hogy pártja hivatalos jelöltjével szemben győzött. Decemberben ki is zárják a Fideszből.

Horváth Béla kisgazda frakcióvezető lemondásra szólítja fel Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt és Arnold Mihályt, a VPOP vezetőjét az olajügyek gond nélküli tisztázása érdekében.

okt. 29. A Malév vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy Orbán Viktor kísérete miért késte le Londonban a kanadai csatlakozást. Néhány embert leváltanak, de a jelentés lényege, hogy a késésben semmi rendkívüli nincs.

okt. 30. Megalakul az SZDSZ „Új Generáció” nevű mozgalma Budapesten.

okt. 31. Újabb vallásbéke Augsburgban: megállapodást ír alá a katolikus és az evangélikus egyház, melyben visszavonják a korábban egymásra mondott átkokat.

nov. 1. Ismét palesztin–izraeli megállapodás születik – ezúttal Oslóban –, melyben a békefolyamat további menetrendjét rögzíti Ehud Barak és Jasszer Arafat.

nov. 3. Orbán Viktor cáfolja, hogy egy kanadai nyilatkozatában megfontolandónak tartotta volna atomfegyverek Magyarországra való telepítését.

Párizsból Budakeszire helyezik a Nemzetközi Vadvédelmi Tanács központját.

nov. 5. Cser Ágnes, akit 1998-ban menesztettek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éléről, megnyeri az emiatt indított munkaügyi perét.

nov. 6. Ausztrália népszavazáson úgy dönt, hogy továbbra is a brit korona alá fog tartozni, nem óhajtják kikiáltani a köztársaságot.

Meghal Bossányi Katalin újságíró, az MSZP korábbi országgyűlési képviselője.

nov. 8. Megalakul Nyíregyházán a Magyar Dohánytermelők Szövetsége.

nov. 11. Megkezdi kétnapos zárt ülését a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten.

nov. 12. Megnyílik a 350 millió dolláros beruházással létrehozott Westend City Center Budapesten, a Nyugati pályaudvar mögött.

Négyes ikrek születnek Pécsett.

nov. 16. Somody Imrének, a Pharmavit vezetőjének ítélik oda a George Washington-díjat az amerikai–magyar kapcsolatok ápolásáért.

nov. 18–19. Az EBESZ 54 tagországának képviselője Isztambulban aláírja az Európai Biztonsági Chartát.

nov. 22. Nyilvánosságra kerül Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet magánlevele (amit azért nagykövetségi fejléces papírra írt), melyben a magyar Pulitzer-díj alapítójának megírja lesújtó véleményét néhány díjazottról, újságírói tevékenységüket „visszataszítónak” értékelve.

nov. 25. A VNU Budapest Lapkiadó Rt. 15 milliárd forintért megvesz 12 Vico-lapot, köztük a Nők Lapját és a Színes RTV-t, a Népszavára azonban nem tart igényt.

nov. 26. A megfigyelési bizottság a koránypárti és MIÉP-es képviselők támogatásával elfogadja Kosztolányi Dénes elnök jelentéstervezetét, mely szerint Orbán Viktor tavalyi kijelentése helytálló, azaz folyt közpénzen titkos adatgyűjtés akkori ellenzéki politikusokról.

nov. 29. Deutsch Tamás sportminiszter szerződést ír alá a Forma–1-es Magyar Nagydíj további öt évre szóló megrendezéséről.

nov. 30.–dec. 3. Botrányba fullad Seattle-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 3. miniszteri értekezlete, mivel a figyelem nem a tanácskozásra, hanem a több tízezer globalizációellenes tüntetőre vetül.

dec. 1. A Hortobágyi Nemzeti Park „kulturális táj” kategóriában az UNESCO Világörökség része.

dec. 7. Orbán Viktor bejelenti, hogy január 1-jei hatállyal Chikán Attila gazdasági miniszter helyére Matolcsy György, Hámori József kultuszminiszter helyére pedig Rockenbauer Zoltán kerül.

dec. 10. Zágrábban 77 éves korában meghal Franjo Tudjman, horvát elnök. A temetésen – ellentétben más országok vezetőivel – Orbán Viktor is részt vesz.

Lezárul a rendőrségi vizsgálat Szabó Gábor szombathelyi polgármester nyelvvizsgájának ügyében, az ügyészségnek közokirat-hamisítás miatti vádemelési javaslattal küldik át az aktákat.

dec. 13. Esterházy Péter kapja az 1999. Évi Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért kitüntetést.

dec. 14. Az Egyesült Államok visszaadja Panamának a Panama-csatornát.

dec. 15. A karácsonyi vásár egyik árusának gondatlansága miatt leég a Budapest Sportcsarnok.

dec. 18. Budapesten tartja esküvőjét Peter Tufo amerikai nagykövet.

dec. 19. Az orosz parlamenti választásokon a kommunisták nyernek, a Putyin kormányfő vezette Medvegy a második helyre szorul.

dec. 20. Makaó visszakerül Portugáliától Kínához.

dec. 23. Gennyes agyhártyagyulladás miatt lezárják a kalocsai, később a szabadszállási laktanyát.

dec. 24. Elefántcsontparton Robert Guei tábornok feloszlatja a kormányt és a parlamentet, majd átveszi a hatalmat.

dec. 30. Egy pesti kávéházban találkozik Kovács László MSZP-elnök, Horn Gyula és Németh Miklós, utóbbi újból megígéri, hogy tavasszal hazajön.






















































































































































































































































































































































































































































Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon