Skip to main content

A KÓNYA–PETŐ VITA 20 ÉV UTÁN

Érvek és ellenérvek a visszamenőleges igazságtételről

Nyilvános esemény KÓNYA IMRE, PETŐ IVÁN, valamint Horkay Hörcher Ferenc, Révész Sándor és Ungváry Krisztián részvételével.

A beszélgetést vezeti: Bombera Krisztina

OSA Archivum Budapest, V. ker., Arany János u. 32.

2011. november 21., 18 óra

www.osaarchivum.org

Húsz évvel ezelőtt, 1991. november 16-án került sor a Magyar Televízió által is közvetített nyilvános vitára Kónya Imre, a legnagyobb kormánypárt, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője, és Pető Iván, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakcióvezetője között a kommunista diktatúra évtizedei alatt elkövetett bűnökkel kapcsolatos igazságtétel lehetőségéről. A vita óriási érdeklődést keltett, és politikai botránnyá dagadt. Aligha kétséges, hogy az esemény az alig két éves magyar demokrácia egyik fordulópontjának tekinthető, amely fontos hatást gyakorolt a magyarországi politikai folyamatok dinamikájára a következő két évtizedben. Több mint húsz évvel a pártállami diktatúra bukása után az igazságtétel kérdése ismét terítéken van; a magyar Parlament a napokban kezdte tárgyalni a vonatkozó törvényjavaslatot.

Az OSA Archivum nyilvános rendezvényének programja:

- Részleteket mutatunk be a Kónya–Pető vita egykori televíziós felvételéből

- Vendégeink, Kónya Imre és Pető Iván reflektálnak a látottakra

- Igazságtétel és rendszerváltás. Felkért hozzászólók: Horkay Hörcher Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, Révész Sándor újságíró, a Népszabadság munkatársa és Ungváry Krisztián történész, az 1956-os Intézet munkatársa

- A hozzászólások után a közönségnek is lehetősége lesz kérdéseket föltenni, illetve kommentálni az elhangzottakat

A beszélgetést vezeti: Bombera Krisztina

Helyszín: OSA Archivum, Budapest, V. ker., Arany János u. 32.

Időpont: 2011. november 21., 18 óra

www.osaarchivum.org

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon