Skip to main content

Az élők és holtak archívuma – Kiállítás Carl von Linné emlékére

„Egy bizonyos kínai enciklopédia, A jóravaló ismeretek égi gyűjteménye szerint ugyanis az állatok lehetnek a) a Császár állatai, b) balzsamozottak, c) idomítottak, d) malacok, e) szirének, f) mesebeliek, g) kóbor kutyák, h) olyanok, amelyek ebben az osztályozásban szerepelnek, i) őrülten rázkódók, j) megszámlálhatatlanok, k) olyanok, akiket a legfinomabb teveszőr ecsettel festettek, l) másfajták, m) olyanok, akik az imént törtek össze egy vázát, n) olyanok, akik távolról légynek tűnnek.”
(Jorge Luis Borges, A John Wilkins-féle analitikus nyelv)

Az OSA Archivum (www.osaarchivum.org) együttműködésben a Budapesti Állatkerttel, kiállítást rendez az osztályozás/taxonómia és az archívum közötti kapcsolatról a Centrális Galériában.

A kiállítás az archívum három szintjét és az azoknak megfelelő osztályozási rendszert/logikát mutatja be:

1. Az első, háromdimenziós rész központjában egy, az Állatkertből áthozott növénygyűjtemény áll. Az Állatkert szisztematikusan gyűjt növényeket a világ minden tájáról. Az ebből a gyűjteményből véletlenszerűen kiválasztott részhalmazt – mint valóságos archívumot – állítjuk ki az OSA Archivumban. A növényeket – fizikai tárgyak kollekcióját –, az állatkerti rendszerezéshez hasonlóan mi is gyűjteménybe szervezzük, miközben a rendszer mögötti osztályozási elveket is láthatóvá tesszük. Az installáció fizikai tárgyak, azok egymáshoz való térbeli viszonyának, illetve a mögöttük rejlő összefüggéseknek archívuma lesz. A kiállítás első rendje valódi archívumi anyagokat is magában foglal.

Az élőlények és az archívumi anyagok is megfelelő jelzetet, (a linnéi binomiális nómenklatúra szerinti) nevet és (a levéltári hivatkozási szabályok szerinti) hivatkozást kapnak. A linnéi rendszer vezeti át a látogatót át a következő szintre.

2. A második, kétdimenziós rész – születésének háromszázadik évfordulója alkalmából – Linné munkásságára, taxonómiai rendszerére, valamint a linnéi taxonómia és általában az osztályozás jellegére, logikájára és problémáira koncentrál.

Ebben a részben herbáriumokat, mintapéldányokat, illusztrációkat, metszeteket és katalógusokat állítunk ki. A herbáriumokat és a mintákat két minőségükben – mint fizikai tárgyakat, gyűjteményeket, illetve mint az első szinten felvonultatott tárgyakról szóló információk hordozóit – mutatjuk be. Amikor csak lehetséges, a kiállítás első szintjén bemutatott tárgyakra segédletek és kártyakatalógusok fognak visszautalni.

A kiállítás második rendje egyszerre akar kézzelfogható és elvont lenni. Szándékunk szerint a Linné életéhez és munkásságához kapcsolódó tárgyakat mutatunk be (múzeumi gyűjteményekből származó tárgykatalógusokat, herbáriumokat, periódusos táblázatokat), de egyúttal az osztályozással általában felmerülő kérdéseket és komoly elméleti problémákat is igyekszünk megválaszolni.

3. A kiállítás harmadik, virtuális része a gyűjtemények és osztályozási rendszerek harmadik rendjével foglalkozik: digitális gyűjteményekkel, katalógusokkal, és olyan kollaboratív osztályozási rendszerekkel, amelyek középpontjában az információ, gyűjtemények, tudás, taxonómiai projektek új rendszerezési elve/logikája áll.

Célunk a különféle digitális gyűjtemények bemutatása, mint például a Human Genome Project, vagy a linnéi taxonómia digitális újrafeldolgozásával kapcsolatos kezdeményezések, így a Global Taxonomy Initiative, a The Barcode of Life Initiative, a Taxonomic Databases Working Group, vagy a Tree of Life Web Project.

A kiállításnak ezen pontján a biológiai szálat ismét összekötjük a megfelelő archívumi szállal. A harmadik rend így új levél- és könyvtári klasszifikációs projekteket mutat be, mint amilyenek az Online Computer Library Center, amely a Dewey tizedes osztályozási rendszert kezeli, az ISBN.nu, az aura (Advanced User Resource Annotation) projekt, a Thinglink, és nem utolsósorban az Institute of Record, az OSA Archivum folyamatban levő munkája, amelynek célja egy kollaboratív, digitális, történeti iratmegosztó archívum létrehozása.

Az OSA Archivum (www.osaarchivum.org) tisztelettel meghívja Az élők és holtak archívuma. Carolus Linnaeus emlékére című kiállításának megnyitójára

2008. január 31-én 18 órakor a Centrális Galériába.
(Budapest 1051, Arany János u. 32.)

A kiállítást megnyitja Csányi Vilmos etológus.

A kiállítás március 16-ig tekinthető meg.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon