Skip to main content

BESZÉLŐ – JANUÁRI SZÁM

Kedves Olvasóink!

Január 29-én megjelenik a Beszélő friss száma.

A lap januári számának tartalmából:

Szerdahelyi Zoltán összeállítása Hajnóczy Péter bírósági ügyéről,
beszélgetés Tamási Miklóssal és Zolnay Jánossal az ingatlanbotrányokról,
Kovács Éva a XIX–XX. századi festészet cigányábrázolásairól,
levelek Borbély Szilárdhoz és Varga Mátyáshoz,
Borbély Szilárd verse,
Centauri publicisztikája,
Ádám Zoltán az SZDSZ hanyatlásáról,
Vári György egy bizarr összefonódásról,
Csata István tanár-tanítvány viszonyokról,
Mikecz Dániel Obama kampányáról és az e-demokráciáról,
Pál Attila Tanzániáról,
Kinda Gabriella Bretter Györgyről,
Varga Mátyás versei,
Mártonffy Marcell és Vajda Mihály Borbély Szilárd legutóbbi kötetéről,
Margócsy István és Márton László Varga Mátyás műveiről,
Neményi Erzsébet novellája.

Jó olvasást és böngészést!

A Beszélő szerkesztősége

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon