Skip to main content

BESZÉLŐ – NOVEMBER–DECEMBERI SZÁM

Kedves Olvasóink!

December 19-én megjelenik a Beszélő friss száma.

A lap november–decemberi számának tartalmából:

Tandori Dezső verse,

Vári György publicisztikája,

Beszélő-beszélgetés Fodor Gáborral,

Neményi László Obamáról,

Szerbhorváth György magyar nevek magyar honosításáról,

interjú Tamás Gáspár Miklóssal,

Magas István a pénzügyi válságról,

beszélgetés Hack Péterrel és Székely Ivánnal, illetve Gulyás Józseffel a megfigyelési ügyről,

Szabó Máté az emberi jogok fejlődéséről,

Pál Attila Habré csádi diktátorról,

Kende Tamás a '30-as, '40-es évek egy provinciálisan antiszemita helyi lapjáról,

Feischmidt Margit sikeres cigány életutakról,

Takács Zsuzsa és Tandori Dezső köszöntése: költők, írók, kritikusok az ünnepeltekről,

búcsú Fodor Gézától,

vita Che Guevaráról: Arató János, Eörsi László és Szerbhorváth György írásai,

Pető Iván nyílt levele.

Jó olvasást és böngészést!

A Beszélő szerkesztősége

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon