Skip to main content

Stadiont vagy fedelet – Gyorskonferencia az OSA Archívumban

OSA Archívum
1051 Budapest, Arany János u. 32.
www.osaarchivum.org
2013. december 17.

Az OSA Archívum, amely nem költségvetési forrásból gazdálkodik, és így más intézményeknél biztonságosabb körülmények között működik, a tél beköszöntével, minden évben segíteni igyekszik a fedél nélkül élő embereknek. 

Gyűjtöttünk több ezer hálózsákot külföldi hadseregektől, rendeztünk árveréseket, de mind nehezebb körülmények között, mind kevesebb pénzt sikerült eljuttatnunk a nélkülözőkhöz. Ez évben pénz helyett, megvalósítható, hosszú távra, emberhez méltó megoldást kínáló terveket próbálunk összegyűjteni. Nem a pénzt sajnáljuk, de az általunk összegyűjtött anyagi segítség édes kevés. Tennünk kell valamit, hiszen nem maradhatunk tétlenül, amikor a kormány bűnözőnek tekinti a szegényeket, a hajlék nélkülieket, amikor a kormányzat legfontosabb célja, hogy eltüntesse a hajléktalanokat az úri közönség szeme elől.

A Költségvetési Felelősségi Intézetnek, az OSA kérésére elkészített tanulmányából tudható, hogy a kormány, a hajléktalanok ellátására fordított összeg többszörösét költi és tervezi költeni az elkövetkezendő években labdarúgó stadionok építésére. Ez a felismerés vezetett minket arra, hogy konferenciát rendezzünk arról: miképpen lehetne a stadionokra elköltött adófizetői pénzből, hosszú távon megoldást találni a budapesti hajléktalanok méltatlan és áldatlan helyzetére. Nem utópiákat várunk, nem irreális álmokat, hanem azt, hogy hazai és külföldi tapasztalatok alapján reális terveket vázoljanak fel a szakértő előadók arról: miképpen lehet(ne) a labdarúgó stadionokra szánt adófizetői pénzt a hajléktalanok gondjainak hosszú távú megoldására fordítani. A konferencia előadói csak annyi pénzzel számolhatnak terveikben, amennyit a kormány a stadionok építésére és fenntartására szán a mi pénzünkből. Realista és komoly megoldási javaslatokat szeretnénk, bár nincsenek illúzióink: nem gondoljuk egyetlen pillanatra sem, hogy a szakértők érvei vagy az emberiességi megfontolások megváltoztatják a kormányzati akaratot. A hideg és az embertelen intézkedések közepette mégsem tehetünk mást, mint keresni a megoldást.

Karácsony előtt, december 17-én, konferenciát rendezünk, amelyre várjuk az érintettek, a hozzáértők, a segíteni tudó, realista szakértők közreműködését. A párbeszéd reményében, a rendezvényre meghívjuk a kormány és a város embereit is.

Program:

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon