Skip to main content

Az „Édentől” délkeletre

Vissza a főcikkhez →


A magyar–albán kapcsolatok alakulásáról Tausz György kereskedelmi tanácsos tájékoztatott Tiranában. Mint elmondotta, az EK-segély keretében leszállításra került 50 ezer tonna búza csak a kezdet volt, s noha az albán fél exportja idén mintegy 80 százalékkal esett vissza, kereskedelmi forgalmunk így is elérte már a 10 millió dollárt az év első kilenc hónapjában.

Befektetési szakembereink sem tétlenkednek – elsősorban pékségeket, komplett tejüzemet, üdítőgyárat és sörfőzdéket vásároltak az albán partnerek. A Mesterglobus például 2 millió dollárért adott el két mini sörgyárat, amiért az albánok fával fizetnek. A szénbányászat rekonstrukciójában a Tatabányai Szénbányák Vállalat vesz részt. Előrehaladott tárgyalásokat folytat a MOL és a Citiziens European Enterprise Corporation közös vállalkozás a Fieri környéki szárazföldi olajkitermelésbe történő befektetés ügyében.

A legfontosabb esemény azonban a november 16. és 24. között Tiranában megrendezendő magyar kulturális, tudományos és mezőgazdasági kiállítás, melyet magyar részről a Centrotrade, albán részről az Agrocommerce jegyez. Mintegy 20 magyar vállalat állít ki jobbára mezőgazdasági gépeket, mezőgazdaságban használatos vegyi anyagokat, vetőmagokat, valamint híradástechnikai és háztartási gépeket. A kiállítás színhelye is az albán változásokra utal: a magyar termékeknek az előző rendszerben 50 milliárd dollárért felépített Enver Hodzsa-mauzóleum ad otthont.






Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon