Skip to main content

Vizsgálat Kecskési Tollas Tibor „örökös tagságának” ügyében – Nyílt levelek, vitacikkek, határozatok

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Forrás: http://www.muosz.hu/print.php?id=1439

Az Örökös Tagok Testülete döntött: nem zárja ki soraiból Kecskési Tollas Tibort. Kertész Péter, majd Dési János tiltakozásul kilépett a MÚOSZ-ból. Kende Péter személyes nyilatkozatban egészítette ki a testület állásfoglalását. Az ügyhöz kapcsolódó fontosabb dokumentumok:

 

Kertész Péter és Róbert László újságírók a MÚOSZ Elnökségének írott levélben kezdeményezték, hogy a szövetség vizsgálja felül, az 1997-ben a MÚOSZ Örökös Tagjává avatott – majd néhány hónappal később elhunyt – Kecskési Tollas Tibor érdemes-e a megtisztelő címre? Az alábbiakban az ügyhöz kapcsolódó fontosabb dokumentumokat közöljük.

1. Kertész Péter és Róbert László 2008. január 20-án kelt levele (.doc)

2. A beadvánnyal a MÚOSZ Elnöksége 2008. január 24-i ülésén foglakozott. A levél mellett az alábbi dokumentumokat, cikkeket tekintették át:

- Az Örökös Tagok Testületének 1997. február 14-i jegyzőkönyve (.doc)
- A 168 Óra 2004. októberi cikke
- A Sófár zsidó médiaportálon 2008. január 7-én Kecskési Tollas Tibor, a „korbácsos költő” címmel megjelent írás, melynek epilógusa szerint Kecskési Tollas Tibor tevékenységére vonatkozóan releváns dokumentumok, a németországi Tarjányi-Tatár Imre- ill. a Marányi Ede-hagyatékok hazahozataláról megkezdődtek a tárgyalások. (A Sófár időközben megszűnt, az említett írás linkje jelenleg a zsidonegyed.com nyitóoldalára mutat – a szerk.)

3. Az Elnökség határozatban kérte fel az Örökös Tagok Testületét, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján foglaljon állást az ügyben. (.doc)

4. 2008. február 13-án a MÚOSZ elnöke levelet kapott Kecskési Tollas Tibor özvegyétől. Az alábbiakban a levelet és annak mellékleteit tölthetik le:

- Dr. Kecskési Mária levele a MÚOSZ elnökének (.doc)
- Ne bis in idem (e-mail a Sófár Médiának) (.doc)
- Stark Tamás: A leporolt Kecskési Tollas Tibor-ügy (168 óra 2004/ 44) (.doc)
- A Holocaust Dokumentációs Központ „nyilatkozata” (.doc)

Különös adalékként tehető hozzá, hogy Godó Ágnes történész szóbeli közlése szerint a II. világháborúban Kecskési Tibor együttműködött a jugoszláv partizánokkal továbbá, hogy Beregszászra büntetésből helyezték át. (Frissítve: 2008-02-18 16:34-kor: e szöveghelyen Godó Ágnes szóbeli közlésére tévesen hivatkozva azt közöltük, hogy személyesen Tito járt közben Kecskési Tibor érdekében. Bővebben lásd: Godó Ágnes írását a 8. pontban – a szerk.)

5. Végül Balog János levelét tesszük közzé, melyben a MÚOSZ Örökös Tagok Testületének jelenlegi elnöke 2008. február 20-ra összehívja a testület ülését. (.doc)

Frissítve: 2008-02-18 12:58:
- Kertész Péter a MÚOSZ Elnökségének és az Örökös Tagok Testületének figyelmébe ajánlva szerkesztőségünknek is elküldte ma (2008. február 18-án) délelőtt azt a dokumentumot, melynek tanúsága szerint már több, mint hetven értelmiségi támogatta Róbert Lászlóval közös kezdeményezését. A támogatók a véleményüket válaszként Kertész Péter körlevelére a nemkecskestollasra [at] gmail [dot] com mailcímre juttatták el. (.doc)

Frissítve: 2008-02-18 16:34:
- A MÚOSZ elnökének nyílt levele a kampány támogatóihoz
- Godó Ágnes: Adalék Kecskési (Tollas) Tibor életrajzához (.doc)

Frissítve: 2008-02-20 18:05
- Az örökös tagok állásfoglalása a Kecskési Tollas-ügyben

Frissítve: 2008-02-22 13:33
- Az örökös tagok állásfoglalásának ismeretében Kertész Péter, majd Dési János a MÚOSZ-titkárságára küldött e-mailben jelezte, hogy nem kíván a MÚOSZ tagja lenni. Az utóbbi egyúttal mellékelte Randolp L. Braham levelét, melyben a holokauszt kutatója állást foglal Kecskési Tollas Tibor háborús tevékenységével és szerkesztői szerepvállalásával kapcsolatban is. Később Léderer Pál értesítette a MÚOSZ vezetését arról, hogy MÚOSZ-tagságát felfüggeszti. (.doc)

Frissítve: 2008-02-21 17:14
- Kende Péter a testület állásfoglalását 21-én délután egy személyes nyilatkozattal egészítette ki. (.doc)

Frissítve: 2008-02-25 13:22
- Szunyogh Szabolcs: Féltem a MÚOSZ-t (.doc)
- Fekete György: Mi vagyunk a hunyók... (.doc)
- Anonim Anatgonisták: Itt a náci, hol a náci?

Frissítve: 2008-02-28 18:01
- Vasvári G. Pál: Hallgat a mély?”

Frissítve: 2008-03-05 14:40
- Donáth Ferenc (Népszava): A sikerre való tekintettel
- Fekete György: Második nyílt (civil) levél
-(E szöveghelyen Fejtő Ferencnek a tiltakozó akcióhoz csatlakozó e-mailje volt letölthető. A levelet reggel Kertész Péter továbbította, majd néhány órával később azt kérte, tekintsük „tárgytalannak”, amit Fejtő írt, mert időközben visszavonta – a szerk.)

Frissítve: 2008-03-11 16:50
– Sándor Zsuzsa (168 Óra): Csendőrtoll
– Pocakos blog: Bűn és bűnhődés

Frissítve: 2008-03-18 10:30
- Tamás Tibor (NOL) összefoglalója a Kecskési Tollas-vitáról

Frissítve: 2008-03-19 12:33
- Godó Ágnes (MEASZ): A „Kecskési-ügy”

Frissítve: 2008-04-30 07:14
- Kollár Erzsébet: A múlt árnyai
- Juhász László: Vaktöl/tények

 

A vita részletei:

 

Kertész Péter: Kínos ügy… Beszélő online, 2012. szeptember

 

Révész Sándor: Tollasforgatók. Beszélő, 2012. október

 

Kertész Péter: Süketek perbeszéde. Beszélő, 2012. november

 

Révész Sándor: Válasz Kertész Péternek. Beszélő, 2012. november

 

Bellai László: Hozzászólás a Kecskési Tollas-ügyhöz. Beszélő, 2012. december

 

Révész Sándor: Helyreigazítás Kecskési Tollas-vitában. Beszélő online, 2013. január.

 

Kertész Péter: Az utolsó szó jogán. Beszélő online, 2013. január.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon