Skip to main content

Beszélő évek – 1964

Feljegyzés Marosán György elvtárssal folytatott beszélgetésről

Dokumentum


Magyar Szocialista Munkáspárt
KB Adminisztratív Osztálya
Szigorúan bizalmas!

Folyó hó 4-én 2 órás beszélgetést folytattam Marosán elvtárssal. Ez idő alatt néhány perc kivételével végig ő beszélt.




Beck Tibor, Germuska Pál: Kronológia – 1964


1964. január A londoni Népszava anyagi nehézségek miatt megszűnik. Beszünteti működését a brüsszeli Nagy Imre Intézet is. (Az intézet háromnyelvű folyóiratának utolsó száma 1963 végén jelent meg.)

1964. jan. 1.
Megkezdi működését a KGST Nemzetközi Bankja.

1964. jan. 4.
VI. Pál pápa történelmi jelentőségű látogatása Jordániában és Izraelben: ő az első katolikus egyházfő, aki a Szentföldön jár.

1964. jan.




[Agit-prop-szemle]


MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁG

AGITÁCIÓS ÉS PROPAGANDA OSZTÁLY

Elolvasásra javasolt cikkek és könyvek

Figyelő (1964. XI. 4-i szám, 3. old.) Körkérdés az ipari lázgörbéről. Gazdasági és pénzügyi vezetőkkel való beszélgetés (pénzügyminiszter, MNB elnöke, miniszterhelyettesek) alapján foglalkozik az ipari termelés egyenetlenségeinek okaival, az év végi hajrá kiküszöbölését, csökkentését elősegíthető intézkedésekkel, gyakorlati tennivalókkal.

Kortárs (novemberi szám, 1784.






Murányi Gábor: 1964


Az esztendőről, bárhogy erőltetem is, szinte nincsenek emlékeim. Az általános iskola negyedik osztályát végeztem, szüleim az előző évben váltak el, egy munkával ünnepelt március 15-én. Anyámmal a Szemere utcába költöztünk, abba a házba, ahol egy Lenin-díjas veterán lett a szomszédunk. Talán már az első alkalommal azzal riogatott, hogy vigyázzak, az első emeleten egy veszedelmes ember él, nemrég szabadult, 1956-ban géppisztollyal grasszált a házban, s a lakókat kinyírással fenyegette.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon