Skip to main content

Beszélő évek – 1991

Beck László, Vásárhelyi Mária: Ezt mondtuk mi…


Milyen kárpótlást tart szükségesnek?

Teljes kárpótlást  20%

Részleges kárpótlást  18%

Csak a földtulajdonosok kapják vissza földjeiket    6%

Mindenki egyformán kapjon valamit  4%

Senki ne kapjon semmit    46%

Nem tudja  6%

Mit kapjanak vissza az egyházak a tőlük elvett javakból?

Az összes intézményt  14%

Az általuk igényelt intézményeket  34%

Csak a hitéletet szolgáló intézményeket  37%

Egyéb  4%






















Georges Maurios fontosabb munkái


1991: Francia Intézet, Budapest

1989: 300 szobás szálloda, Quai de Seine, Párizs

1984, pályázat: La Villette, Zeneváros, Párizs

1984, pályázat: 150 apartmanból, irodákból és közösségi terekből álló együttes az Avenue Mozart-ra, Párizs

1983, pályázat: középiskola a Rue du Cambrai-re, Párizs

1983, pályázat: Bastille Operaház

1982: „Les passages Sud”: 130 bérlakás

1967: családi ház, Verriéres Le Buisson
















Nagy Bálint: Egy francia Pesten

Georges Maurios Fő utcai épületéről


A hazai és a külföldi építészszakma közötti kapcsolatok ritkák és esetlegesek, egyéni akciókra épülnek.

A kapcsolatteremtés egyik – a gyakorló építészek által nagyon támadott – módja az, amikor a hazánkban építeni kívánó külföldi megrendelő saját hazájából hoz tervezőt magának. A magam részéről tiszteletben tartom és támogatom a szabad tervezőválasztás jogát. Az eredmény ugyan meglehetősen vegyes, de az egyedi épületekhez importált külföldi kollégák művei jót tesznek a magyar építészetnek.


Liszka Tamás: Kozmikus élvezeti cikk


Kell léteznie valamiféle történelmi vakfoltnak, nagyjából tíz évre a jelen időtől: ekkora távolság bőven elég, hogy legelevenebb emlékeink is nosztalgiává, rosszabb esetben tananyaggá változzanak. A meghatározó dolgok java ilyenkor helyi színezetté aljasul, apró-cseprő bajaink tömege többé nem tartható fejben – ami marad, a tét és tanulság nélküli, egységcsomagban kapható múlt.

Nánay István: Csehov és Gulág

Jeles András Kaposváron


Csehov Három nővérében vannak szereplők, akikről csak beszélnek. Ilyen Protapopov, a mindenki által lenézett városi elöljáró, Natasa afféle házibarátja, akinek beosztottja lesz a moszkvai egyetemi karrierről álmodó Andrej, s ilyenek az álarcosok, akiket a második felvonásban a Prozorov-házba tervezett farsangi mulatságra várnak. Az utóbbi évtizedek Csehov átértelmezései során több rendező színre hozta Protapopovot, s arra is akadt példa, hogy a karneválozók beözönlöttek a színre, hogy aztán Natasa szigorú utasítására ne csak ők, de a ház barátai is leforrázva távozzanak.

Zoltán Gábor: Rossz közérzet a Teremtésben


A Fehér-fekete Rakovszky Zsuzsa harmadik kötete. Ugyanolyan karcsú, mint az előző, a négy évvel korábban kiadott Tovább egy házzal: hatvan-egynéhány oldal mindkettő. A Tovább egy házzal harminchárom verset tartalmaz, tagolás nélkül, egyetlen ciklusként; a Fehér-fekete huszonkét versből áll, és ezen belül tizenegy-tizenegy alkot egy-egy ciklust. A szép összefüggések talán akaratlanok, hisz Rakovszkytól eléggé idegen a misztika, nyilván a számmisztika is.

Média-kronológia


1991. jan. 28. Hankiss Elemér egy hónapra eltiltotta a képernyőn való szerepléstől Juszt Lászlót és Franka Tibort egy Torgyán Józseffel készített interjú miatt, amelyben a két riporter támadóan lépett fel, és szakmailag is felkészületlennek mutatkozott.

1991. febr. 28. Bányai Gábor lett a TV 1, Vitray Tamás a TV 2 intendánsa.

1991. ápr. 8. Hankiss Elemér, az MTV elnöke levélben kérte fel Ilkei Csabát, Király Zoltánt és Ráday Mihályt, hogy döntsenek, parlamenti képviselők vagy műsorvezetők maradnak.




Mihancsik Zsófia: Azóta sem sikerült…

Hankiss Elemérrel beszélget Mihancsik Zsófia


Az 1992-es év már végig arról szól majd, hogyan lehet önt és Gombár Csabát eltávolítani az elnöki posztról. De 1991-ben még többfrontos harc folyt a Magyar Televízió (MTV) és a Magyar Rádió (MR), illetve a két elnök ellen – ez az eseménytörténetből világosan kiderül. Ön egyébként már 1990 decemberében drámai felhívást intézett nyilvánosan az illetékesekhez, mert az MTV-től a költségvetésben pénzt vontak el. Alig néhány hónapja voltak ott, és már dúlt a vihar.

Dúlt az már 1990 októbere óta.


Szovjet megszállás Moszkvában



„Az az érzésem, hogy lassan az egész puccs kezd valamiféle operetté, színjátékká válni. A kapcsolat a külvilággal nem szakadt meg. Vidéken megjelenhettek az újságok. Szerdán már talán Moszkvában is újraindulnak a lapok. Egyszóval számos jel utal arra, hogy az egész nem is olyan veszélyes.

Engem sokkal inkább az a sejtés zavar, nem lehet-e, hogy ez az egész színjáték csupán nyitány lenne a szövetségi szerződés aláírásához. Ha valaki igazi puccsot akar, nem csak beszél róla. A mi puccsistáink azonban túlságosan sok „hibát” követtek el.

Jevgenyij Popov: Ócska vicc


Az egész Moszkva ezen a viccen röhög mostanában: egy lakatlan szigeten egy kannibál elkap egy franciát, egy angolt, meg egy oroszt. Két-két golyót oszt ki nekik azzal, hogy azt hagyja életben közülük, amelyikük a golyók segítségével meg tudja őt nevettetni.

Elsőnek a francia próbálkozik: virtuóz zsonglőrmutatvánnyal áll elő, de a kannibál csak áll fapofával. Most az angol jön: bekapja a golyókat, és ugyanabban a szempillantásban már szedi is elő hol a gatyakorcából, hol a segge lyukából, aztán megint lenyeli, előrántja, lenyeli, előrántja, s ez így megy a végtelenségig.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon