Skip to main content

–iJ– [Eörsi János]

–iJ– [Eörsi János]: Tb-választási törvényjavaslat


A másik következmény kevésbé kellemdús, hiszen a majdani tb-képviselőknek vállukra kell venniük a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítás krónikus gondjait. (A nyugdíjbiztosítási önkormányzat nagyobb részét alkotja majd a 32 munkavállalói képviselő, az egészségbiztosítási testületben viszont a 30 megválasztott szakszervezeti küldött nem jut túlsúlyhoz a munkáltatók és más körök delegáltjaihoz képest.)

A két önkormányzathoz külön-külön listán állíthatnak jelöltet a szakszervezeti tömbök.


–iJ– [Eörsi János]: Győzött Horváth!


Horváth József, a Vas és Zala megyei Áfor zalai felének független szakszervezeti alelnöke, a zalaegerszegi Liga vezetője november 11-én jogerősen megnyerte a munkaügyi pert munkaadójával szemben. Ez évi 33. számunkban, Horváth kontra Horváth címmel írtunk arról, hogy Horváth Ferenc Vas–Zala megyei igazgató július 3-án fölmondott neki, munkakör-összevonásra hivatkozva. Horváth József biztonságtechnikus volt. A munkaügyi bíróság most arra kötelezte a munkaadót: helyezze vissza állásába őt.

–iJ– [Eörsi János]: Független Rendőrszakszervezet kontra legfőbb ügyész


Érdekes levélváltás van folyamatban a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) és a legfőbb ügyész között. Előzmény: Horváth Balázs volt belügyminiszter tavaly nyáron utasítást adott ki a fegyverviselési engedéllyel rendelkezők fegyvereinek begyűjtésére, Iustitia asszony mérlegének serpenyőjébe ezáltal is került egy kis nehezék. De sajnos jött az ellennehezék az ellenserpenyőbe: az Alkotmánybíróság ez év április 26-án kihirdetett határozatában alkotmányellenesnek találta a belügyminiszteri utasítást. Addigra viszont a fegyverek már be voltak gyűjtve.

–iJ– [Eörsi János]: Lejjebb csavart gázcsap


Az ózdi Finomhengermű dolgozói péntekig, 17-éig várják a választ követelésükre. Amint arról május 4-i számunkban tudósítottunk, egy, részint a dolgozók, részint az ÓKÜ állami vállalat által alapított kft. („munkás kft.”) kezelésébe kívánják venni az üzemet, hogy így valamennyien (mind a 600-an) megtarthassák állásukat. Petrenkó János országgyűlési képviselő, a Pekó Műveket irányító vállalkozó szerint a Finomhengermű több mint 1 milliárd forint évi nyereségre képes, ha elkezd rendesen dolgozni. Hogy sztrájk lesz-e, ha nem adnak választ péntekig?

–iJ– [Eörsi János]: Újból a BKV-ról


Keller László január 19-i számunkba cikket írt „A BKV alulnézetből” címmel. A cikk legtöbb ténybeli állítását cáfolja két olvasónk: a cikkben név szerint említett Oravecz Mártától, a BKV fejlesztési részlegének munkatársától levelet kaptunk, Szentpáli Gavallér Csaba pedig, aki ’74 óta a BKV-Előre kajak-kenu edzője, és aki a vállalat ügyeiben pártatlannak vallja magát, személyesen kereste fel szerkesztőségünket. Közléseit megerősítendő felhívtuk dr.

–iJ– [Eörsi János]: A biztos nyerő: Budapest

Kapargatósorsjegy


Aki az Express Money sorsjegyet kapargatja, tegye ezentúl abban a tudatban, hogy igyekezete semmi szín alatt nem hiábavaló. A sorsjegy hasznának feléből ugyanis alapítványt hoznak létre. Így kívánják segíteni a hátrányos anyagi helyzetben levő gyerekek és fiatalok tanulását, továbbtanulását, és támogatni, hogy az arra rászoruló fiatalkorúakat műtét céljából külföldre vigyék.

Dóri Sándor, a sorsjegyet forgalmazó Gamex (ejtsd: gémeksz) Kft. ügyvezetője amerikai állampolgár.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon