Skip to main content

–szeg– [Kőszeg Ferenc]

(Ludwig Emil), –szeg– [Kőszeg Ferenc]: És nemzetközivé lesz…


Kedves Kőszeg Ferenc!

Ön nem jól olvasta a Magyar Nemzetben, hogy a „LUNI című román hetilap megtámadta Mihály román exkirályt, amiért az bemocskolta Antonescu marsall emlékét”. (Beszélő, 1990. április 28.) A marsall emlékének – ha úgy tetszik – bemocskolásával ugyanis a francia Antenne-2 tv-állomás hivatalvezetőjét vádolták, amint az a cikkben világosan áll. De ez eddig mellékes volna. A Magyar Nemzet címoldalán ismertetett nyílt levél lényege ugyanis az, hogy a benne foglaltak – némi túlzásoktól eltekintve – pontról pontra igazak! S ez nem túl gyakori jelenség II.


–szeg– [Kőszeg Ferenc]: És nemzetközivé lesz…


Olvasom a Magyar Nemzetben (április 24.), hogy a Luni című román hetilap megtámadta Mihály exkirályt, amiért az bemocskolta Antonescu marsall emlékét. Eddig úgy tudtam, hogy a román nacionalizmus nagy mítosza augusztus 23., a kiugrás meg a hozzá tartozó legenda, miszerint a román csapatok lényegében maguk szabadították fel az országot. Persze tudtam, hogy ezzel a történettel a nacionalizmus fura logikája szerint megfért Antonescu dicsőítése.

–szeg– [Kőszeg Ferenc]: Lezárul végre Kristály Gyula ügye?

A Független Jogvédő Szolgálat kartotékjaiból


Kristály Gyula, az ózdi vasmunkás, aki már 1987-ben röpcédulákon hirdette, hogy a Kádár–Lázár-féle politika csődbe viszi az országot, levelet kapott az Igazságügyi Minisztériumtól. Tudatják vele, hogy az Elnöki Tanács kegyelemből mentesítette a büntetett előéletéhez fűződő hátrányok alól.

Ilyen kurtán-furcsán. Szó sincs rehabilitációról, annak az elismeréséről, hogy Kristály Gyulának igaza volt.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon