Jan. 1. Életbe lép a világ legnagyobb, 360 millió fogyasztót tömörítő szabadkereskedelmi egyezménye, a NAFTA. Tagjai: Egyesült Államok, Kanada és Mexikó.
Mexikóban indiánlázadás tör ki, a hadsereg bevetésével is csak nehezen sikerül a kormánynak úrrá lenni a helyzeten.
Jan. 5. Grúziában bejelentik, hogy öngyilkos lett az ország első szabadon választott elnöke, Zviad Gamszahurdia. Halálának körülményei máig tisztázatlanok.
Jan. 10. A NATO brüsszeli csúcsértekezletén a 16 tagállam aláírja a „Partnerség a békéért” elnevezésű programot, mely együttműködést ajánl a Varsói Szerződés egykori tagjainak, valamint a szovjet utódállamoknak.
Aláírják Budapesten a tábori lelkészi szolgálat felállításáról szóló magyar–vatikáni szerződést, másnap megállapodás születik a református, evangélikus és zsidó vallású tábori lelkészekről is.
Jan. 11. Göncz Árpád államfő, Boross Péter miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter Prágába utazott a visegrádi országok vezetői és Bill Clinton amerikai elnök közötti tárgyalásra.
Jan. 12. A Centrum Áruházak Rt. részvényeinek 51 százalékát a munkavállalókból, a menedzsmentből és más befektetőkből álló konzorcium veheti meg.
Jan. 13. Beadja lemondását Szekeres Szabolcs, az Állami Vagyonkezelő Rt. elnök-vezérigazgatója. Utóda Csepi Lajos.
Jan. 15. Meghal Cziffra György magyar származású francia zongoraművész, és Róna Viktor balett-táncos.
Jan. 17. A Richter-skála szerinti 6,5 fokozatú földrengés rázza meg Dél-Kaliforniát. Los Angelest, ahol 61 halottat találnak a romok alatt, katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítja az elnök.
A Legfelsőbb Bíróság felmenti Szeleczky Zitát a népellenes bűntett miatt 1948-ban ellene emelt vád alól.
Jan. 24. A Tv-Híradó munkatársai egy szájról olvasni tudó süketnéma fiatalember segítségével fejtik meg, hogy Horn Gyula mit mondott a Parlamentben padszomszédjának.
Jan. 25. Szegedi otthonában gyilkosság áldozata lesz egy ismert cukrász a családjával együtt. A bűntény elkövetésével a jugoszláv illetőségű Magda Marinkót gyanúsítják.
Jan. 29. Felavatják Pécsett a Gandhi Gimnáziumot, Európa első cigány gimnáziumát.
Febr. 1. A minimálbér 10 500 Ft-ra emelkedik Magyarországon.
Febr. 3. Az Egyesült Államok 19 év után bejelenti a Vietnam elleni kereskedelmi szankciók megszüntetését.
Febr. 4. Összedől Budapesten az Ó utca 24-es számú lakóház, egy ember meghal.
A 25. Magyar Filmszemle fődíját Szász János (Woyzeck) és Tóth Tamás (Vasisten gyermekei) kapják megosztva.
Febr. 8. Jeszenszky Géza külügyminiszter aláírja Brüsszelben a „Partnerség a békéért” program keretdokumentumait.
Febr. 9. A Lupis-botrány kirobbanása: A Tőzsdetanács felfüggeszti a brókerház tőzsdei kereskedési jogát.
Febr. 12. Megkezdődik a norvégiai Lillehammerben a 17. téli olimpia.
Febr. 18. Az MDF VII. országos gyűlésén Für Lajost választják elnöknek, Boross Péter a párt miniszterelnök-jelöltje lesz.
Febr. 20. Közös nagygyűlést tart a Budapest Sportcsarnokban Csurka István és Torgyán József.
Febr. 22. Választási szövetséget köt az SZDSZ, Fidesz, Agrárszövetség és a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártja.
Febr. 25. Baruch Goldstein a ciszjordániai Hebronban 43 arab hívőt mészárol le egy mecsetben.
Az SZDSZ Országos Tanácsa dönt arról, hogy Kuncze Gábor vezesse a párt országos listáját.
Febr. 27. Az MSZP-kongresszus döntése: Horn Gyula vezeti az országos listát.
Márc. 1. Deák János vezérkari főnök személyében új parancsnoka van a Magyar Honvédségnek.
Csúcs László, a Magyar Rádió alelnöke bejelenti 129 rádiós elbocsátását/nyugdíjazását.
Márc. 6. Meghal Melina Mercouri görög színésznő.
Márc. 8. A magyar Országgyűlés elfogadja az ügynöktörvényt.
Márc. 10. Lengyelország megegyezik a Londoni Klubbal az államadósság közel felének, 13,1 milliárd dollárnak az átütemezéséről.
Márc. 13. Meghal Benda Kálmán, történész-akadémikus.
Márc. 14. Jozef Moravcik kap megbízást Szlovákiában az új kormány felállítására, miután három nappal korábban a parlament leváltotta Vladimir Meciart.
Márc. 15. Fehéroroszország parlamentje elfogadja az új alkotmányt, amely elnöki köztársaságként határozza meg az ország államformáját.
Márc. 21. Stephen Spielberg Schindler listája című filmje nyeri a legjobb rendezésnek és a legjobb filmnek járó Oscar-díjat a 66. Los Angeles-i díjkiosztáson.
A film összesen hét elsőséget szerez.
Márc. 22. Olaszországban a parlamenti választásokon jobboldali fordulat következik be, Silvio Berlusconi alakíthat kormányt.
Márc. 23. Guatemalában 33 éve tartó polgárháború végére tesz pontot a békekötés a kormány és a Nemzeti Forradalmi Egység gerillaszervezet között.
Meghal Eugene Ionesco román származású francia drámaíró, az abszurd irányzat jelentős képviselője. Legismertebb művei: A kopasz énekesnő és Az orrszarvú.
Ápr. 1. Jeszenszky Géza külügyminiszter benyújtja Athénban Magyarország csatlakozási kérelmét az EU-hoz.
Ápr. 2. Jeszenszky Géza külügyminisztert kitapsolja a közönség a „Holokauszt Magyarországon: ötven év után” című konferencián.
Ápr. 6. Merénylet áldozata lesz a ruandai és a burundi államfő. Véres polgárháború kezdődik Ruandában.
Magyarországon az Országgyűlés elfogadja a földtörvényt, melynek értelmében külföldiek nem szerezhetnek termőföld-tulajdont.
Ápr. 7. Befejezi négyéves munkáját a rendszerváltás utáni első magyar parlament.
Ápr. 8. Befejeződik az ajánló szelvények gyűjtése: 15 párt állít országos listát, míg 1888 egyéni jelölt indul.
Ápr. 10–11. NATO-repülők légi csapást mérnek a boszniai Gorazdét ostromló szerb erőkre.
Ápr. 12. Megalakul a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége.
Ápr. 12–15. 124 ország írja alá az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) marrakechi nyilatkozatát a protekcionizmus ellen.
Ápr. 22. Richard Nixon volt amerikai elnök halála.
Ápr. 26. A Hírlapkiadó Rt. megvásárolja a Magyar Nemzet Rt. többségi tulajdonát a francia Hersant-csoporthoz tartozó Socpresse Rt.-től.
Ápr. 26–29. A Dél-afrikai Köztársaságban megtartják az első szabad választásokat, melyen a feketéket tömörítő Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus végez az első helyen a szavazatok 62,65 százalékával.
Ápr. 28. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban Aldrich Amest, a CIA volt tisztviselőjét a Szovjetunió és Oroszország javára történt kémkedés miatt.
Máj. 1. Imolában versenyzés közben halálos balesetet szenved Ayrton Senna.
Életbe lép Magyarországon az idegenrendészeti törvény, mely megszigorítja a külföldiek beutazását, bevándorlását az országba.
Máj. 2. A hágai Nemzetközi Bíróságon Magyarország átadja a bősi perrel kapcsolatos keresetlevelét.
Máj. 5. Horn Gyula, az MSZP listavezetője autóbalesetet szenved, így egy abronccsal a fején szerepel a választási kampány finisében.
Máj. 6. Megnyitják a Nagy-Britanniát Franciaországgal a tenger alatt összekötő „Csalagut”-at.
Máj. 8. Megtartják Magyarországon a parlamenti választások első fordulóját, amely az MSZP elsöprő sikerét hozza.
Máj. 12. 55 éves korában szívinfarktusban meghal John Smith, a brit Munkáspárt vezére. Utódjául később Tony Blairt választják.
Máj. 14. Moszkvában megkötik a sokadik, de ezúttal tartós tűzszüneti megállapodást Karabah ügyében. Azerbajdzsán és Örményország hatéves háborúnak vet ezzel véget.
Máj. 16. A Fővárosi Bíróság feloszlatja a Szabó Albert vezette Világnemzeti Népuralmista Pártot.
Máj. 18. Újratemetik József Attila hamvait.
Máj. 20. A Krím-félsziget parlamentje megszavazza az Ukrajnától való elszakadást, valamint módosítja az alkotmányt. Ezt érvényteleníti az ukrán parlament, és páncélozott szállító harcjárműveket küld Szimferopolba. Később a krímiek visszatérnek Ukrajna fennhatósága alá.
Máj. 21. Jemen déli részén önálló állam alakul Jemeni Demokratikus Köztársaság néven. Másfél hónappal később némi polgárháborút követően újra egyesül a két országrész.
Máj. 23. Berlinben megválasztják Németország új államfőjét Roman Herczog személyében.
Máj. 29. Megtartják a magyarországi parlamenti választások második fordulóját. Mandátum-elosztás: – MSZP (209), SZDSZ (70), MDF (37), FKgP (26), KDNP (22), Fidesz (20), Agrárszövetség (1) és Zwack Péter, a négy liberális párt közös jelöltje.
Chilében meghal Erich Honecker, egykori keletnémet pártvezér és államfő.
Jún. 4. Az MSZP budapesti rendkívüli kongresszusán Horn Gyulát választják miniszterelnök-jelöltnek.
Jún. 11. Berobbantják a magyar Parlament egyik kapuját. Korábban Szegeden, később a Mátyás-templomnál robban hasonló bomba. A tetteseket máig sem sikerült kézre keríteni.
Jún. 12. Ausztriában szavazást tartanak az EU-hoz való csatlakozásról, a szavazók kétharmada az igent ikszelte be.
Jún. 13. Észak-Korea kilép a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségből.
Jún. 17. Megkezdődik a 15. Futball VB az Egyesült Államokban. A végső győzelmet Brazília szerezi meg.
Budapesten újratemetik gróf Bethlen István volt miniszterelnököt.
A „Fidesz-közeli” Mahír Rt. megveszi a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz kiadói jogát.
A televízión is közvetített autós üldözés után elfogják O. J. Simpson amerikai futballsztárt, akit felesége és annak barátja meggyilkolásával vádolnak. Kilenchavi tárgyalás után az esküdtek felmentik Simpsont.
Jún. 18. Zentán megalakul a Vajdasági Magyar Szövetség. Elnöke: Csubela Ferenc.
Meghal Fehér Ferenc filozófus.
Jún. 20. Göncz Árpád államfő New Yorkba utazik, ahol tárgyal többek között Bill Clintonnal.
A Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezi Bánó András televíziós újságíró fegyelmi elbocsátását, melynek oka az emlékezetes „muszter-ügy” volt.
Jún. 24. Az MSZP és az SZDSZ képviselői aláírják a koalíciós megállapodást.
Jún. 28. Az új Országgyűlés alakuló ülése. Házelnök: Gál Zoltán (MSZP), kormányalakítási megbízást Horn Gyula (MSZP) kap.
Jún. 30. Felmentik állásából Pálfy G. Istvánt, a Híradó és A Hét főszerkesztőjét.
Júl. 2. Albániában 9 év börtönre ítélik Ramiz Alia egykori államfőt.
Júl. 7. Göncz Árpád felmenti Csúcs László és Nahlik Gábor alelnököket a Magyar Rádió és a Magyar Televízió éléről.
Júl. 8. 82 éves korában meghal Kim Ir Szen, a Koreai NDK kommunista diktátora.
Júl. 9. A Fidesz VI. kongresszusán a választási vereség ellenére újraválasztják Orbán Viktor elnököt. Két nappal később Hegedűs István és Szelényi Zsuzsa kilép a pártból.
Júl. 10. Ukrajnában Leonyid Kucsma, míg a szomszédos Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko győz az elnökválasztás második fordulójában.
Júl. 15. Horn Gyula és kormánya leteszi a hivatali esküt a Parlamentben.
Meghal Liska Tibor közgazdász.
Júl. 18. Buenos Airesben 95-en halnak meg egy pokolgépes merényletben, mely az argentínai zsidó közösség központját éri.
Júl. 20. Göncz Árpád kinevezi Horváth Ádámot a Magyar Televízió, Szirányi Jánost a Magyar Rádió elnökévé.
Júl. 21. Pozsonyban koalíciót köt a három szlovákiai magyar politikai erő: az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt.
Betlen Jánost nevezik ki a Tv-Híradó élére.
Júl. 25. Izrael és Jordánia Washingtonban közös nyilatkozatot ír alá, mely 46 éves hadiállapotnak vet véget.
A Világbank és az IMF képviselői teljes titokban megkezdik tájékozódó tárgyalásaikat Magyarország gazdasági helyzetéről.
Júl. 28. A kormány dönt az 1996-os Világkiállítás lemondásáról.
Aug. 4. Megszűnik a Rádióban Mester Ákos műsora, a 168 óra.
Aug. 5. Budapestre érkezik öt napra Michael Jackson.
A kormány 8 százalékkal leértékeli a forintot.
Aug. 13. Meghal Brüsszelben Manfred Wörner NATO-főtitkár.
Aug. 15. Szudánban elfogják az évek óta keresett terroristát, Carlost.
Aug. 16. A HVG alapító-főszerkesztőjét, Vince Mátyást nevezik ki a Magyar Hírlap főszerkesztőjének.
Aug. 18. Az Egyesült Államok bevándorlási tilalmat rendel el a tömegesen érkező kubai menekültekkel szemben.
Aug. 21. Ernesto Zedillót választják meg Mexikó államfőjének.
Aug. 23. Navaz Sarif ex-kormányfő bejelenti, hogy Pakisztán rendelkezik atombombával.
Meghal Fábri Zoltán filmrendező, a Körhinta alkotója.
Aug. 25. A Magyar Nemzeti Bank 250 millió US-dollár értékű kötvényt bocsát ki. Az év során összesen 12 alkalommal történik kötvénykibocsátás, így a jegybank 3,2 milliárd dollár középlejáratú hitelhez jut 1994-ben.
Aug. 29. Felavatják Oszakában a tengerre épített Kanszai nemzetközi repülőteret.
Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesít Macedóniával.
Aug. 31. Az utolsó orosz csapatok is elhagyják a Baltikumot.
Szept. 1. Életbe lép az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) által kihirdetett tűzszünet, melyhez később a protestánsok is csatlakoznak, lehetővé téve a további párbeszédet Észak-Írország és a brit kormány között.
Szept. 5. Hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Süleyman Demirel török köztársasági elnök. Barátsági és együttműködési egyezményt írunk alá vele.
Szept. 8. Ünnepélyes keretek között az utolsó amerikai, brit és francia katona is elhagyja Németországot.
82 éves korában meghal az MTA volt elnöke, Szentágothai János.
Szept. 10. Király Zoltán lemond az MSZDP elnöki posztjáról.
Szept. 13. Kirobban az első „megfigyelési ügy”. A Katonai Biztonsági Hivatal által megfigyeltek között volt Keleti György honvédelmi miniszter felesége is.
Szept. 14. Megnyitják a 4 milliárd forintos költséggel újjáépített budapesti Nagyvásárcsarnokot.
Szept. 18. Baloldali győzelem születik a svéd parlamenti választásokon, Ingvar Carlsson alakíthat kormányt.
Szept. 19. Amerikai csapatok szállják meg Haitit. Az 1991-ben puccsal hatalomra került Raoul Cédras tábornok távozik, majd az elűzött Jean-Baptiste Aristide elnök hazatér és kormányt alakít.
Szept. 26. Éhségsztrájkba kezdenek az Országház előtt a biogiliszta-ügy károsultjai.
Szept. 28. A Balti-tengeren elsüllyed az Estonia nevű észt utasszállító komp, a halottak száma 900 fölött van.
Az ipari tárca megtiltja a fűszerpaprika kereskedelmi árusítását, mivel a paprikahamisítás következtében ólom került a termékbe, súlyos mérgezéseket okozva.
Szept. 29. Willy Claes belga külügyminisztert választják meg NATO-főtitkárnak, az elhunyt Manfred Wörner utódjaként.
Szept. 30. Kereszty Andrást választják meg a MÚOSZ elnökének.
Szept. 30.–okt. 1. Szlovákiában előrehozott parlamenti választást tartanak, ahol a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom szerzi meg a győzelmet, így Vladimir Meciar visszatérhet a hatalomba.
Október 3. Brazíliában a szociáldemokrata Fernando Henrique Cardoso nyeri az elnökválasztást.
Október 4. A magyar Országgyűlés elfogadja a nyugdíjak szept. 1-jétől való 8 százalékos emelését.
Felmentik Csepi Lajost, az ÁV Rt. vezérigazgatóját. Utóda Lascsik Attila.
Okt. 5. Hivatalos látogatásra Budapestre érkezik Teodor Melescanu, román külügyminiszter. A rendszerváltás óta ő az első magas rangú vendégünk Romániából.
Okt. 7–9. Az MSZP IV. kongresszusát tartja Budapesten, melyen újra Horn Gyulát választják elnökké.
Okt. 9. Parlamenti választásokat tartanak Ausztriában. Újra a szociáldemokrata–néppárti koalíció szerzi meg a többséget, de jelentős mértékben megerősödik a Jörg Haider vezette Szabadságpárt.
Okt. 11. A rubel árfolyama néhány óra alatt több mint 20 százalékot esik a dollárhoz képest a moszkvai tőzsdén. A valutaválság következtében lemond a pénzügyminiszter és a jegybankelnök.
Okt. 11–12. Közzéteszik a Nobel-díjasok névsorát, akik között két magyar származású tudós is akad, John C. Harsányi közgazdász és George Olah kémikus.
Okt. 12. Győrött felavatják az Audi Hungária Motor Kft.-t. A német Audi AG 730 millió márkát fektetett a motorgyárba.
Okt. 17. Aktatáskájába rejtett pokolgép végez Dmitrij Holodovval, a 27 éves orosz sztárújságíróval. Halálát összefüggésbe hozzák a hadseregről írt leleplező riportjaival.
Okt. 21. Megnyitják a felújított Vígszínházat.
Meghal Burt Lencester amerikai színész.
Okt. 22. Lemond Minarik György, az APEH elnöke.
Okt. 27. Megtartják a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány alapító értekezletét. Elnöknek Bácskai Tamást választják meg.
Okt. 31. A Fővárosi Bíróságon megkezdődik az „olajezredesek” pere. 36 honvédségi főtiszt ellen az a vád, hogy katonai készletekből összesen hatezer tonna üzemanyagot értékesítettek 15 millió forintért, természetesen saját hasznukra.
Nov. 1. Beiktatják tisztségébe Németh Sándor altábornagyot, a Honvédség új vezérkari főnökét.
Nov. 2. Szabó Ivánt választják az MDF ügyvezető elnökévé.
Nov. 7. A hágai Nemzetközi Törvényszék először emel vádat hivatalosan a délszláv háború során elkövetett bűnök miatt. A vádlott: Dragan Nikolic, egy volt boszniai szerb fogolytábor parancsnoka.
Nov. 8. Törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokat tartanak az Egyesült Államokban. 1954 óta először fordul elő, hogy a kongresszus mindkét házában a republikánusok kerülnek többségbe.
A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében nem összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszt a polgármesterséggel.
Nov. 12. Olaszország történetének legnagyobb tömegtüntetését tartják a szakszervezetek Rómában. Az októberi általános sztrájk és a mostani tüntetés is a kormány költségvetési szigorításait támadja. Decemberben sikerül kompromisszumra jutni a feleknek.
Nov. 14. Lezárul Csehországban a „kuponos” privatizáció. 340 milliárd korona értékű vagyon kerül magánkézbe.
Nov. 15. Hűtlen kezelés vádjával letartóztatják Kunos Pétert és Kovács Mihályt, az Agrobank két vezetőjét.
Újra a 12 éve kormányfői poszton lévő Helmut Kohlt választják kancellárrá Németországban.
Nov. 18. Lemond Jánosi György (MSZP) művelődési államtitkár.
Nov. 22. Meghal Fónay Márta színésznő és Péli Tamás festőművész, MSZP-képviselő.
Nov. 23. Benyújtja lemondását Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A lemondás december 14-től hatályos.
Nov. 27. Az Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány, a munkaadói és a munkavállalói oldal megállapodik az 1995-ös adó- és költségvetési törvényjavaslatokban.
Nov. 29. Az Árutőzsde Kft. jogutódjaként 154 millió forintos alaptőkével megalakul a Budapesti Árutőzsde.
Dec. 1. A Legfelsőbb Bíróság felmenti Lengyel Lászlót, akit még Antall József jelentett fel kormánya nevében, mivel a politológus korruptnak minősítette a testületet.
Dec. 2. A nyíregyházi gyors belerohan a szajoli vasútállomás épületébe váltóállítási hiba miatt. A tragédiának 31 halálos áldozata és több mint ötven sebesültje van.
Dec. 2–3. A Szocialista Internacionálé Tanácsa Budapesten tartja konferenciáját. Több mint száz párt képviselői vannak jelen.
Dec. 5–6. Megtartják Budapesten az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (új nevén: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) 9. csúcstalálkozóját az 52 tagország állam- és kormányfőjének részvételével, köztük Bill Clintonnal és Borisz Jelcinnel.
Dec. 6. Meghal Gian Maria Volonté olasz színész, aki politikai témájú filmekben nyújtott alakításaival vált világhírűvé.
Dec. 9–10. Az Európai Unió esseni csúcstalálkozóján először vesz részt a hat csatlakozni vágyó kelet-euópai ország képviselője, köztük magyar részről Horn Gyula kormányfő és Kovács László külügyminiszter.
Dec. 11. Orosz csapatok vonulnak be a függetlenségét 1991-ben kikiáltott Csecsenföldre. Hosszú polgárháború kezdődik, a halálos áldozatok száma több tízezerre tehető.
A magyarországi önkormányzati választások a független jelöltek sikerét hozzák. Budapesten ismét Demszky Gábor (SZDSZ) győz. Először választanak kisebbségi önkormányzatokat.
Dec. 12. Vasutassztrájk kezdődik Magyarországon, melyet a sikeres bértárgyalások következtében 18 óra múlva lefújnak a szervezők.
Dec. 13–15. 52 tagúra bővült az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), miután a casablancai csúcstalálkozón Mozambikot is felveszik tagjaik sorába.
Dec. 18. Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, ahol a Bolgár Szocialista Párt abszolút többséget szerez.
Dec. 22. Silvio Berlusconi benyújtja kormánya lemondását Olaszországban.
Dec. 23. Horn Gyula személyesen állítja le a HungarHotels privatizálását az alacsony árra hivatkozva.
Dec. 24–26. Négy algériai terrorista eltéríti az Air France egyik utasszállító repülőgépét. A gép 172 fővel a fedélzetén Marseille-ben landol, ahol kommandósok szabadítják ki az utasokat.