jan. 1. Magyarországon 17 ezer forintra emelkedik a minimálbér.
jan. 2. Göncz Árpád köztársasági elnök először küld vissza az Országgyűlésnek törvényt újratárgyalásra: az összeférhetetlenségi törvényt. Másnap ugyanezt teszi a privatizációs törvénnyel is.
Bánk Attila kerül az FKgP parlamenti frakciójába a decemberben elhunyt K. Csontos Miklós helyére.
jan. 5. Az Arab Belügyminiszteri Tanács Tunéziában tartott ülésén a szervezett terrorizmus elleni fellépésről állapodik meg 20 arab ország képviselője.
jan. 6. Ciprus rakétavédelmi rendszert vásárol Oroszországtól 100 millió dollár értékben. Törökország ezt olyannyira zokon veszi, hogy a ciprusi törökök védelmében légi csapást is kilátásba helyez, ami újra kiélezi a feszültséget Görögország és Törökország között.
Berta Attila dandártábornok Budapest új rendőrfőkapitánya.
Kékesi László az APEH új elnöke.
jan. 7. A Fővárosi Bíróság érvénytelennek minősíti a KDNP decemberi országos választmányi ülését, ezt a döntést áprilisban a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyja. A megismételt választáson is Giczy György győz, majd kizárja az őt korábban bírálókat a pártból.
jan. 8. Az interneten bárki kérdést tehet fel Horn Gyula miniszterelnöknek, aki élőben válaszol. Sajnos a rendszer nem bírja a nagyfokú érdeklődést.
jan. 10. A bolgár ellenzék tüntetést szervez a szófiai parlament elé, s a harmincezres tömeg rátámad néhány szocialista képviselőre. A biztonságiak közbelépése nyomán háromszázan sérülnek meg, viszont sikerül kikényszeríteni a rendkívüli választásokat.
Demszky Gábor főpolgármester nyitja meg Budapesten a kisebbségi (elsősorban roma) kultúrát befogadó Napházat a volt Nap mozi épületében a nyolcadik kerületben.
jan. 16. Megszületik az első jogerős ítélet egy 1956-os sortűz ügyében, amely letöltendő szabadságvesztést szab ki. A Legfelsőbb Bíróság hozza meg a salgótarjáni eset kapcsán.
A Magyarországon tartózkodó Jacques Chirac francia elnök 13 magyarnak – köztük Göncz Árpád államfőnek – nyújtja át a francia becsületrend különböző fokozatait.
jan. 17. Harmincévi megszállás után Hebron újra palesztin fennhatóság alá kerül, mivel Izrael és a Palesztin Hatóság aláírja a csapatkivonásról szóló megállapodást.
Távozik Franka Tibor az Új Magyarország éléről, utódja Alexa Károly, az MTI egykori vezérigazgatója lesz.
jan. 19. Tízévi kormányzás után lemond Ausztriában Franz Vranitzky kancellár. A stafétát Viktor Klimának adja át, aki később a Szociáldemokrata Párt elnöki székében is követi őt.
jan. 20. Ismét Puhl Sándort választják meg a világ legjobb futballbírójának, immár harmadszor.
jan. 21. Prágában Helmut Kohl német kancellár és Václav Klaus cseh kormányfő aláírja a cseh–német megbékélési nyilatkozatot.
jan. 22. Megkezdődik a Fővárosi Bíróságon Tocsik Márta és társainak pere.
jan. 27. A Moszkva által is támogatott Aszlan Maszhadov nyeri a csecsen elnökválasztás első fordulóját a terroristának tartott Samil Baszajev ellen.
jan. 31. Kézigránát robban a Nagy Fal nevű kínai étteremben, aminek következtében meghal a tulajdonos felesége és kislánya.
febr. 1. 53 éves korában meghal Solt Ottilia szociológus, az egykori demokratikus ellenzék tagja, a Szeta (Szegényeket Támogató Alap) alapítója, később az SZDSZ parlamenti képviselője, 1981-től a Beszélő szerkesztője.
febr. 3. A svéd parlament dönt az ország területén működő atomerőművek fokozatos bezárásáról.
Madáretetés közben kiesik a kórházi ablakból Bohumil Hrabal, cseh prózaíró, és szörnyethal.
febr. 4. Az Országgyűlés felfüggeszti Boldvai László szocialista képviselő mentelmi jogát, hogy a Tocsik-ügyben elfoglalhassa helyét a vádlottak padján.
febr. 11. A 28. Magyar Filmszemle megosztott fődíját Tímár Péter Csinibaba és Janisch Attila Hosszú alkony című filmje kapja.
febr. 13. Vizsgálatot rendel el a Belügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Hivatal az 1995. december végén az Orczy téren eltűnt 10 tonna fémszálas bankjegypapír ügyében. Eredmény nincs.
febr. 14. Gazdatüntetések kezdődnek szerte az országban a szigorodó adó- és tb-jogszabályok miatt. A szervezést a hónap végén alakuló Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége (Metész) veszi át.
Lemond Závecz Ferenc, a rádió gazdasági ügyekért felelős alelnöke.
febr. 15. Genfben megállapodást köt a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) 68 tagállama a távközlés liberalizációjáról. Az 1998. január 1-jétől érvényes megállapodástól az árak drasztikus csökkenését várják.
febr. 17. Victor Ciorbea miniszterelnök bejelenti a román „Bokros-csomagot”. Áremelésekkel és a privatizáció felgyorsításával próbálja a román gazdaság szerkezetét átalakítani, nem a legteljesebb sikerrel.
Mintegy négyszáz fő részvételével tüntetést tartanak a Kossuth téren a Parlament előtt a Szekszárdi Húsipari Rt. dolgozói.
febr. 19. Meghal Teng Hsziao-ping, aki 20 éven át volt Kína „első embere”. A 92 éves politikus nevéhez fűződik a kínai gazdaság nagy arányú fejlesztése.
febr. 23. A világon először a skóciai Edinburghban sikerül felnőtt emlős testi sejtjéből új, élő egyedet előállítani, így születik meg Dolly, a klónozott bárány. Ezzel egy időben felerősödik a klónozást, főleg az emberklónozást betiltani vágyók hangja is.
febr. 24. Megalakul a Viacom Első Olasz–Magyar Koncessziós Rt., a MÁV-vonalak villamosítását végzik majd.
Megnyitják Münchenben a Wehrmacht világháborús szerepét bemutató vándorkiállítást. Hat hét alatt 90 ezer látogató keresi fel, tiltakozásokat, vitákat gerjeszt.
febr. 25. Az Országgyűlés Göncz Árpád államfő aggályai ellenére változatlan formában fogadja el az összeférhetetlenségi törvényt.
febr. 27. Budapesten nagygyűlést tart a MIÉP, követelik a kormány lemondását.
febr. 28. Kitör a Postabank-pánik. Elterjed, hogy tönkremegy a bank, ezért a betétesek ezrei rohamozzák meg a fiókokat, kivenni pénzüket.
Óbudán Göncz Árpád államfő és Magyar Bálint kultuszminiszter átadja a Magyar Országos Levéltár új épületét.
márc. 1. Rendkívüli állapotot hirdet ki Albániában a tiranai parlament, mivel egy piramisjáték csődjének következtében polgárháborús helyzet alakul ki. A fegyveres konfliktus 1500 ember életét követeli, és 17 ezren menekülnek át Olaszországba, súlyos válságot okozva ott is. A fejetlenségnek a nyár folyamán megjelenő nemzetközi erők vetnek véget.
Magyarországon az Országos Polgárőr Szövetség Túrós Andrást választja elnökévé.
márc. 2. Három napon belül másodszor is erős földrengés sújtja Irán északnyugati részét, több mint ezer halálos áldozatot követelve.
márc. 3. A hágai Nemzetközi Bíróságon megkezdődik a bősi vízlépcsővel kapcsolatos per tárgyalása.
márc. 7. A Pénzintézeti Központ Bank Rt. aláírja a Polgári Bank megvételéről szóló dokumentumokat.
márc. 11. Japán történetének addigi legnagyobb atombalesete történik a tokaimurai nukleáris újrafeldolgozó üzemben. A lakosságot ők is késve értesítik.
márc. 12. Az új román kormányfő, Victor Ciorbea első hivatalos útja Magyarországra vezet, amely gesztus a román–magyar viszony látványos javulását ígéri.
márc. 13. Féléves szünet után ismét megjelenik a Magyarország című hetilap, Földesi Margit szerkesztésében.
márc. 15. Meghal Victor Vasarely, magyar származású világhírű francia képzőművész.
márc. 17. G. Nagyné Maczó Ágnes kisgazda képviselő és parlamenti alelnök Róth Manóként emlegeti Rákosi Mátyást az Országgyűlésben, nyíltan utalva ezzel zsidó származására.
márc. 18. Válságba jut az izraeli–palesztin békefolyamat, mivel az izraeliek 6500 új lakás építésébe kezdenek a kelet-jeruzsálemi Har Homa dombon.
márc. 20. A magyar kormány rendezi a rendőrség 4,3 milliárd forintos adósságát.
márc. 21. Orosz–amerikai csúcs kezdődik Helsinkiben. Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök a NATO-bővítésről és a fegyverzetcsökkentésről tárgyalnak.
márc. 24. Kiosztják az Oscar-díjakat: amint az várható volt, Anthony Minghella Az angol beteg című filmje tarolt, 9 aranyszobrocskát begyűjtve.
márc. 25. Kipattan a Nyírfa-ügy. Kiderül, hogy az Információs Hivatal különböző pártok képviselőit figyelte meg titkosszolgálati módszerekkel. Nikolits István miniszter elhatárolódik az esettől.
márc. 26. Pál László, korábbi ipari miniszter lemond képviselői mandátumáról, mivel az új összeférhetetlenségi törvény értelmében vagy ettől, vagy a Mol Rt. elnöki székétől meg kellett válnia.
márc. 31. Pannonhalmán megkezdődik a PAX Romana ötnapos kongresszusa.
ápr. 2. Borisz Jelcin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz államfő Moszkvában aláírja a két ország közötti államszövetségi szerződést.
Nagyszabású ünnepséget rendeznek Budapesten a 70 éves Puskás Öcsi tiszteletére, melyen megjelenik Juan Antonio Samaranch is, a NOB spanyol elnöke.
ápr. 4. Többévi vita után végre hatályba lép az összeférhetetlenségi törvény Magyarországon.
Három ismeretlen férfi Budapesten megtámadja és összeveri Rusznák Imrét, szocialista fővárosi képviselőt, az Autóker Holding Rt. elnökét.
ápr. 10. Négy pályázatot nyújt be az ORTT-hez három társaság két kereskedelmi televíziós frekvenciára, mivel a későbbi vesztes Írisz TV mindkét csatornát megpályázza.
Németországban életfogytiglani, illetve 11 évi börtönbüntetésre ítélik az 1992-es berlini Mykonos étteremben történt politikai gyilkosság két elkövetőjét. Az ítélet megnevezi a felbujtókat is, akik Irán vezető beosztású személyei, így az EU tagállamai (Görögország kivételével) visszahívják teheráni nagykövetüket.
ápr. 11. Ferihegyen lerakják a 2/B terminál alapkövét.
ápr. 12. Bukarestben július 1-jei hatállyal aláírják a Románia CEFTA- (Közép-európai Gazdasági Egyezmény) tagságáról szóló megállapodást.
ápr. 14. Pártjának a Tocsik–Szokai-botrányban való érintettsége miatt lemond Pető Iván, az SZDSZ elnöke. Utóda Kuncze Gábor lesz, a frakcióvezetői poszton pedig Szent-Iványi István követi.
ápr. 15. A francia Lyonnaise des Eaux és a német RWE Aqua alkotta konzorcium veszi meg a Fővárosi Vízművek Rt. részvényeinek 25 százalékát 16,5 milliárd forintért.
ápr. 19. A bolgár képviselőválasztáson a jobboldali Demokratikus Erők Szövetsége győz a szocialistákkal szemben. Ivan Kosztov alakíthat később kormányt.
ápr. 19–20. Budapesten tartja VIII. kongresszusát a Fidesz – Magyar Polgári Párt, ahol ismét Orbán Viktort választják elnökké.
ápr. 21. Jacques Chirac francia elnök feloszlatja a Nemzetgyűlést, és előrehozott választásokat ír ki.
ápr. 24. Denverben megkezdődik Timothy McVeigh pere, aki az 1995-ös oklahomai robbantás fő vádlottja.
A kormány 12 milliárd forintos állami garanciavállalással segít a bajba jutott Postabankon.
ápr. 25. A magyar feltalálók 3 arany- és 10 ezüstérmet szereznek Genfben, a nemzetközi seregszemlén.
ápr. 26. Demszky Gábor és Berta Attila megállapodást ír alá, mely szerint a főváros az évben 250 millió forinttal támogatja a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
ápr. 29. Az Országgyűlés újfent nemmel szavaz Bruhács János alkotmánybírói kinevezésére, ezért az ellenzék kivonul az ülésteremből.
Meghal Andrew Sarlós, magyar származású kanadai üzletember.
máj. 1. Stílszerűen a munka ünnepén szerzi vissza 18 év után a hatalmat a brit Munkáspárt Tony Blair vezetésével a parlamenti választásokon.
máj. 1–3. Első ízben tart ülést az Országos Diákparlament.
máj. 3. Kijevben aláírják a román–ukrán alapszerződést, melyben Románia lemond Ukrajnával szembeni területi követeléseiről.
máj. 5. Szentendrén felrobbantják Zubovics Gyula vállalkozó terepjáróját, néhány nappal később a kórházban Zubovics belehal sérüléseibe.
máj. 7. Herder-díjjal tüntetik ki Bécsben Glatz Ferencet, az MTA elnökét.
Magyarországon első alkalommal hozzák nyilvánosságra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatát.
máj. 8. Átadják Törökbálinton a francia Cora cég hipermarketjét, Magyarország legnagyobb áruházát.
máj. 9. Meghal Takács Mari tévébemondó, aki a Magyar Televízió indulása óta dolgozott a cégnél.
máj. 12. Megkezdődik a Mol Rt. nyilvános részvénykibocsátása.
máj. 15. Eörsi Mátyást nevezik ki a Külügyminisztérium politikai államtitkárává, Markó Györgyöt pedig a Történeti Hivatal elnökévé.
máj. 16. Zaire-ból 32 évi uralkodás után kénytelen elmenekülni Mobutu elnök, aki nem sokkal később meg is hal. Utóda Laurent Kabila, aki polgárháborús győzelme után még az ország nevét is megváltoztatja Kongói Demokratikus Köztársaságra.
máj. 20. Bezárják a budapesti Dreher Halászcsárdát, mivel egy dán vendégnek egymillió forintnál is magasabb számlát adtak át egy négyszemélyes vacsoráért. A diplomáciai botrányt is kavart eset után több belvárosi vendéglátóhelynek meggyűlik a baja túlszámlázás miatt külföldi vendégeikkel és a fogyasztóvédőkkel.
máj. 22. Megállapodást köt az Országos Széchényi Könyvtár és a Szabad Európa Rádió, hogy az utóbbi átadja magyar vonatkozású anyagainak másolatát a könyvtárnak.
máj. 23. Az iráni elnökválasztáson a reformpárti Mohamed Khatami győz.
A MÚOSZ elnökválasztásán Wisinger István győz.
máj. 24. Népszavazást tartanak Szlovákiában a NATO-tagságról és a közvetlen elnökválasztásról. Mivel a vezető politikusok egymás közt sem tudták eldönteni, hogy pontosan mit is kérdezzenek a néptől, a részvétel még a tíz százalékot sem éri el.
máj. 25. A Berlin-brandenburgi Művészeti Akadémia Konrád Györgyöt választja elnökévé.
máj. 29. Nyilvános vitát tart Jászapátiban Szekeres Imre (MSZP) és Torgyán József (FKGP).
máj. 30. Eljárás indul Várhegyi Attila (Fidesz) szolnoki polgármester ellen hűtlen kezelés miatt.
Bán Ferenc Kossuth-díjas építész terve nyeri az éppen aktuális Nemzeti Színház-pályázatot.
jún. 1. A francia parlamenti választások második fordulója elsöprő baloldali sikert hoz, Lionel Jospin az országgyűlésben abszolút többséget maga mögött tudva ülhet a miniszterelnöki székbe.
jún. 3. A magyar Országgyűlés elfogadja, hogy a tb-önkormányzatokba ne válasszák, hanem delegálják a tagokat.
jún. 6. A lengyel képviselőház megszavazza a halálbüntetés eltörléséről szóló Btk.-módosítást.
jún. 7. A magyar szerencsejátékok történetének legnagyobb nyereményét, 777 millió forintot vihet haza egy szerencsés lottózó.
jún. 11. Rétságon felavatják a japán szórakoztatóelektronikai cég, a TDK első kelet-európai üzemét.
Lemond Füzesabony kereszténydemokrata polgármestere, mivel a férfi betegeit (háziorvos) szexuálisan inzultálta, sőt az eseteket videóra is rögzítette.
jún. 12. A királynő jelenlétében hivatalosan is átadják az újra felépített Shakespeare-féle Globe Színházat Londonban.
jún. 17. Újra teljes létszámmal dolgozhat az Alkotmánybíróság, miután az Országgyűlés alkotmánybírává választja Bagi Istvánt és Németh Jánost.
jún. 18. Lemond Necmettin Erbakan, Törökország első iszlámista miniszterelnöke. Utóda Mesut Yilmaz konzervatív politikus lesz.
jún. 19. A G7 – a világ hét gazdaságilag legfejlettebb állama – Denverben tartja tanácskozását, melyen első ízben (nyolcadikként) Oroszország képviseletében Borisz Jelcin is részt vesz.
jún. 20. Horn Gyula miniszterelnök megállapodást ír alá a Vatikánnal, mely érinti az egyházi ingatlanok visszaadását és a katolikus egyháznak fizetett állami támogatások mértékét is.
jún. 24. Baja Ferenc (MSZP) környezetvédelmi miniszter válaszát a zsurki vodkagyárral kapcsolatos interpellációra nem fogadja el a parlament.
jún. 25. Meghal Cousteau kapitány, számos, a tengerek élővilágát bemutató film alkotója.
jún. 29. Nehézsúlyú profi világbajnoki címmérkőzésen Mike Tyson nemcsak üt, hanem harap is, mégpedig egy jókora darabot ellenfele, Evander Holyfield füléből.
jún. 30. Pontban éjfélkor Hongkong 156 évi brit uralom után visszatér Kína fennhatósága alá.
Az ORTT nyilvánosságra hozza, hogy döntése értelmében az MTM-SBS (TV2) és a Magyar RTL kezdheti meg a sugárzást a két kereskedelmi televíziónak szánt frekvencián. A nagy vesztes Írisz TV perre viszi a dolgot.
júl. 1. Forgalomba kerül a tízezer forintos bankjegy.
67 éves korában meghal Andorka Rudolf akadémikus, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora.
júl. 2. A Fővárosi Bíróság közösség elleni izgatás címén elítéli Szabó Albertet.
júl. 3. Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság elnök asszonya feloszlatja a Karadzsicshoz hű parlamentet, és őszre új választásokat ír ki. A pattanásig feszült helyzetben csak a nemzetközi erőknek sikerül megakadályozni a fegyveres összecsapást.
Meghal James Stewart amerikai színész.
júl. 4. Leszáll a Marsra a NASA Nyomkereső (Pathfinder) nevű űrszondája ötszázmillió kilométer megtétele után. Feladata a Jövevény (Sojourner) névre keresztelt, hatkerekű, 10 kilós járgány odajuttatása volt, amely 93 nap alatt tengernyi információt továbbít a Földre a vörös bolygóról.
júl. 8. A NATO madridi csúcstalálkozóján Javier Solana főtitkár hivatalosan is bejelenti, hogy Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat.
júl. 9. Az Országgyűlés Deutsch Tamás vezette Tocsik-albizottsága nyilvánosságra hozza jelentéstervezetét.
júl. 10. Vizsgálatot indít Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman négy sátoraljaújhelyi cigánycsalád ügyében, akiket az önkormányzat ki szeretne költöztetni a városból.
júl. 11. Kigyullad egy thaiföldi szálloda, s a kilencven halálos áldozat között hét magyar turista is található, akik a Tan-Túra szervezésében nyaraltak a Távol-Keleten.
Budapesten megnyílik a Nemzetközi Iszlám Centrum.
júl. 14. Spanyolországban milliók tüntetnek a nagyobb városok utcáin az ETA terrorista akciói ellen, miután a baszk szeparatista szervezet kivégzett egy 29 éves városi tisztviselőt.
júl. 15. Saját Miamiban található háza előtt tarkón lövik Gianni Versacét, a világhírű divattervezőt.
júl. 16. Az EU brüsszeli bizottsága 35 százalékos Malév-részesedésének eladására kötelezi az Alitaliát.
júl. 17. Budapesten átadják az újjáépített Császár-uszodát.
júl. 22. Megszűnik a KDNP parlamenti frakciója, mivel a sorozatos kizárások és kilépések következtében 15 fő alá csökkent létszámuk. Az Isépy–Surján-vonal később a Fidesz-frakcióban talál helyet magának.
Nyilvánosságra hozzák az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jelentését a Nyírfa-ügyről.
júl. 23. A Svájci Bankszövetség 28 ország vezető lapjaiban teszi közzé fizetett hirdetés formájában az „alvó számlák” tulajdonosainak nevét, mely számlákat még 1945 előtt nyitottak, s azóta nem jelentkeztek értük.
Kolozsvárott kilenc év után újra megnyitják a magyar főkonzulátust.
júl. 30. Rijekában megkezdi működését a magyar konzulátus.
aug. 1. Meghal Szjatoszlav Richter, orosz zongoraművész.
aug. 4. Lemond a rádiókuratórium elnökségi tagságáról a kisgazdák által delegált Lovas István.
aug. 5. A Danubius Hotel Rt. 563 millió forintért megveszi a Helia Hotel Rt.-t.
aug. 6. Lemond képviselői székéről Simon Imre szocialista honatya, mivel fennakadt az átvilágító bírák hálóján.
aug. 8. Debrecenben 102 ország részvételével megkezdődik a 23. Református Világtalálkozó.
A Balatonalmádit Veszprémmel összekötő úton felrobbantják Molnár Péter vállalkozó kocsiját, az alvilági kapcsolatairól ismert férfi szörnyethal.
aug. 12. Eleget téve az Országos Levéltár felhívásának, Demszky Gábor átadja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak politikai tevékenységével kapcsolatos magándokumentumait.
aug. 13. Kilenc hónapra csökken Magyarországon a sorkatonai szolgálat.
aug. 14. Újabb fél évig exportálhat Irak 2 milliárd dollár értékben olajat, s ennek fejében élelmiszert és gyógyszert vehet a nélkülöző lakosságnak.
Torgyán József sajtótájékoztatón jelenti be, hogy az átvilágító bírák szerint nem esik az ügynöktörvény hatálya alá.
aug. 15. Nem hivatalos munkalátogatásra Győrbe érkezik Vladimír Meciár, ahol vendéglátójával, Horn Gyulával az alapszerződés végrehajtásáról tárgyalnak. Eredmény nincs.
aug. 18. Megalakulnak az új társadalombiztosítási önkormányzatok, a 48-48 tag nem választás, hanem delegálás útján került a testületbe.
aug. 23. Le kell állítani a paksi atomerőmű egyik blokkját, mert egy kisméretű idegen test miatt meghibásodott az egyik szabályozórúd.
aug. 29. Algírtól néhány kilométerre háromszáz civil halottat találnak a rendfenntartók. Az algériai polgárháború változatlan hevességgel tombol az év során, és egyik oldal sem válogat az eszközökben.
aug. 30. Túrócszentmártonban színre lép az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció, céljuk Meciár kormányának megdöntése.
aug. 31. Autóbaleset következtében életét veszti Párizsban Diana hercegnő, Károly brit trónörökös 36 éves exfelesége, valamint a kocsiban tartózkodó barátja, Dodi al-Fayed.
szept. 1. Megnyílik Budapesten a Történeti Hivatal, ahol a lakosság megtekintheti a múlt rendszerben róla készített titkosszolgálati jelentéseket. Vezetője Markó György.
Lemondásra szólítják fel az átvilágító bírák Horn Gyula miniszterelnököt, mivel két pontban is érintettnek találták az ügynöktörvény kapcsán. Horn Gyula nem mond le, ahogy ezt nem teszi meg a később ugyanerre kért Medgyessy Péter pénzügyminiszter sem.
ABN Amro (Magyar) Bank névre keresztelik a korábbi Magyar Hitel Bankot.
szept. 5. Két neves halottja van a napnak, az egyik a 85 éves Solti György, magyar származású karmester, a másik pedig a Nobel-békedíjas kalkuttai Teréz anya.
szept. 8. Megválasztják a két társadalombiztosítási önkormányzat elnökét Szeremi Lászlóné (nyugdíjbiztosító) és Kovács Pál (egészségbiztosító) személyében.
szept. 12. Népszavazást tartanak Skóciában, melyen a skótok igent mondanak az edinburgh-i skót parlament újbóli felállítására. Egy héttel később a walesiek is ugyanígy döntenek, igaz, sokkal szorosabb szavazati aránnyal.
szept. 15. Háromnapos ülősztrájkot kezdett a Parlamentben Izsó Mihály kisgazda képviselő, követelve, hogy a kormány vonja vissza földtörvény-módosítási javaslatát.
szept. 16. Agárdi Pétert, az MSZP jelöltjét választják a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma elnökének.
szept. 19. Letartóztatják Csikós Józsefet, az Energol Rt. vezérigazgatóját, nyugalmazott rendőr ezredest. A gyanú szerint a cég az egyik legnagyobb olajszőkítőként a hazai szervezett bűnözés meghatározó szereplője.
szept. 20. A Magyar Katolikus Püspöki Kar rehabilitálja Bulányi György piarista szerzetes atyát, a Bokor-mozgalom vezetőjét.
szept. 21. Jobboldali fordulat következik be Lengyelországban, a választásokon a Szolidaritás Választási Akció győz. Jerzy Buzek kormányában helyet kapnak a liberálisok is, pénzügyminiszterként a külföldön is ismert Leszek Balcerowicz veszi kézbe a gazdaság irányítását.
szept. 22. Sajtótájékoztatón jelentik be, hogy egyesül a világ vezető könyvvizsgáló cégei közül a Price Waterhouse és a Coopers and Lybrand.
szept. 25. Ítéletet hirdet a hágai Nemzetközi Bíróság Bős–Nagymaros ügyében, melyben továbbra is érvényesnek tekintik az eredeti, 1977-es vízlépcsőszerződést, így jogtalannak bizonyult részünkről az építkezés leállítása, szlovák részről pedig a C variáns megépítése.
szept. 26. Szumátra szigetén 234 halottja van egy repülőgép-szerencsétlenségnek, melynek oka a Délkelet-Ázsiában tomboló erdőtüzek miatti szmog volt.
Leváltják Kósa Gyulát, a Metész elnökét, helyét – ideiglenes jelleggel – Zsikla Győző veszi át.
szept. 29. Leváltják G. Nagyné Maczó Ágnest az FKgP alelnöki posztjáról, mivel nem értett egyet a párt szövetségi politikájával. Novemberben a pártból is távoznia kell a kisgazdapárt „gyalázása” miatt.
okt. 1. Ausztriában letartóztatják Franz Fuchsot, a rasszista indítékból küldött levélbombák gyártóját.
Budapesten felavatják a Teve utcai Rendőrségi Igazgatási Központot.
okt. 4. Megkezdi adását Magyarországon az első országos kereskedelmi tévécsatorna, TV2 néven.
A másik pályázat nyertese talán maga is meglepődött győzelmén, ezért az RTL Klub teljes műsorát csak október 27-től láthatják a nézők.
okt. 6. Bő három évvel apja halála után megválasztják a Koreai Munkapárt főtitkárává Kim Dzsong Ilt, ezzel a történelem során először történik dinasztikus utódlás egy kommunista államban.
Meghal Allen Ginsberg amerikai költő, a beat-nemzedék vezéralakja, az Üvöltés szerzője.
Először koszorúz magyar miniszter Aradon, a vértanúk emlékművénél, Keleti György személyében.
okt. 7. Az ellenzék tiltakozásul kivonul az ülésteremből, amikor a novemberre kiírt népszavazás kérdéseiről döntenek az Országházban, mivel csak a kormány saját kérdései kerülnek fel a szavazólapra a NATO-csatlakozás és a földtulajdonlás ügyében.
okt. 8. Simonyi András, Magyarország NATO-nagykövete Brüsszelben átadja megbízólevelét, ezzel diplomáciai kapcsolat létesül hazánk és a NATO között.
okt. 9. Többek nagy meglepetésére az olasz kommunista drámaíró, Dario Fo kapja az irodalmi Nobel-díjat.
okt. 13. Hosszú idő után találkozik újra hivatalban lévő brit miniszterelnök északír katolikus vezetővel, amikor Belfastban asztalhoz ül Tony Blair és Gerry Adams, a Sinn Féin irányítója.
Először haladja meg a föld felszínén közlekedő jármű a hangsebességet, amikor a nevadai sivatagban az angol Andy Green 1222,67 kilométeres sebességet ér el.
okt. 15. Szabó Iván, az MDNP elnöke és frakcióvezetője lemond mindkét posztjáról, a népszavazás körüli hercehurca miatt.
okt. 17. A belga rendőrség letartóztatja Pándy András magyar származású nyugalmazott lelkészt, több családtagja meggyilkolásának vádjával.
okt. 18. Budapesten tartja esküvőjét Habsburg György herceg és Eilika von Oldenburg hercegnő.
okt. 20. Az Országos Választási Bizottság Kukorelli István alkotmányjogászt választja elnökévé.
okt. 21. Megalakul a Földhitel és Jelzálogbank Rt.
okt. 23. A csecsenföldi Groznijban elrabolják a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat két munkatársát, Dunajszky Gábort és Oláh Istvánt. Végül 275 nap múlva szabadulnak, de sem fogva tartásuk, sem kiszabadulásuk körülményeit nem árulják el.
okt. 26. Meghal Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék nyugalmazott elnöke.
okt. 27. A délkelet-ázsiai valutaválságot okolják a New York-i tőzsdeindex történetének legnagyobb zuhanásáért: 554 pontot esik a Dow Jones egyetlen nap alatt.
okt. 28. Követve a világtrendet, a Budapesti Értéktőzsde is rekordot dönt, amikor 16 százalékkal csökken a BUX-index.
okt. 31. A budapesti Főpolgármesteri Hivatal közbeszerzési ügyosztályán házkutatást tart a rendőrség, mivel korrupciós gyanú merült fel.
nov. 3. A rendőrség által nem engedélyezett tüntetést tart Budapesten a Metész „a magyar termőföld védelmében”. A rendszerváltás óta első ízben (a liberális Kuncze Gábor felügyelte) rendőrség kergeti szét a – főleg idős – felvonulókat.
Francia–német konzorcium nyeri a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. privatizációs pályázatát.
nov. 9. II. János Pál pápa boldoggá avatja Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt.
nov. 11. Kávássy Sándor lesz az Országgyűlés alelnöke a lemondatott G. Nagyné Maczó Ágnes helyett.
nov. 12. Az osztrák Erste Bank megveszi a Mezőbank többségi részesedését.
nov. 13. Megalakul Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács.
nov. 14. Irak kiutasítja területéről az ENSZ fegyverzet-ellenőrző és -megsemmisítő bizottságának amerikai tagjait. Végül kénytelenek pár nap múlva visszaengedni őket anélkül, hogy bármilyen engedményt sikerült volna elérniük.
A magyar részvények közül elsőként a Matáv papírjai jelennek meg a New York-i tőzsdén, 730 Ft-os áron.
nov. 15. Kínában csaknem nyolcévi börtön után szabadon engedik az egyik legismertebb ellenzéki politikust, Vej Csing-senget, aki az Egyesült Államokba távozhat.
nov. 16. Végül csak a NATO-ról írnak ki népszavazást Magyarországon, melyen a csatlakozáspártiak 85 százalékkal győznek.
Meghal Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt egykori főtitkára.
nov. 17. Luxorban 58 külföldi turistát és négy egyiptomit gyilkolnak meg muzulmán terroristák, céljukat el is érik, mert az utazási irodák tömegesen mondják vissza egyiptomi körútjaikat.
nov. 18. A világbajnoki pótselejtezőn a jugoszlávoktól elszenvedett megsemmisítő vereséget követően lemond a Magyar Labdarúgó Szövetség teljes vezérkara.
nov. 21. Rutinigazoltatáson akad fenn az a két tizennégy éves lány, akik agyonvertek egy taxist Budapesten.
nov. 22. Két nappal azután, hogy az ORTT bírságot szabott ki az RTL Klubra, a kereskedelmi televízió a kiadott műsortól eltérve mégsem vetíti le Martin Scorsese (mozikban egyébként forgalmazott) Krisztus utolsó megkísértése című filmjét.
nov. 24. Csődöt jelent a negyedik legnagyobb japán brókerház, a Yamaichi Securities, ami az egész japán pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat megrengeti.
nov. 27. A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tocsik Márta, Szokai Imre és hét társuk büntetőügyének tárgyalása.
nov. 28. Göncz Árpád köztársasági elnök Dorogi Sándort nevezi ki öt évre az MTI Rt. elnökévé.
nov. 30. Lemond Václav Klaus cseh kormányfő. Helyére – ideiglenes jelleggel – a technokrata Josef Tosovsky, addigi jegybankelnök kerül.
dec. 1. A schengeni egyezmény értelmében a magyar–osztrák határon – mivel egyben az EU határa is – szigorúbb határátléptetési rendszert vezetnek be.
Éhségsztrájkba kezd Papp Lajos zalaegerszegi szívsebész professzor annak érdekében, hogy pénzhiány miatt ne maradjanak el szívműtétek.
dec. 3. Választási együttműködésről ír alá megállapodást a Fidesz és az MDF.
Meghal Rott Nándor kisgazda országgyűlési képviselő.
dec. 4. Ottawában 121 ország képviselői aláírják a taposóaknák gyártásának, használatának, raktározásának és szállításának tilalmáról szóló egyezményt. Komoly szépséghiba azonban, hogy a távolmaradók között van az Egyesült Államok, Oroszország és Kína.
dec. 5. Az IMF minden idők legnagyobb hitelét nyújtja a bajba jutott dél-koreai gazdaságnak, 21 milliárd dollárt. Rekordnak számít az egyéb nemzetközi szervezetek és külföldi kormányok felajánlásával 57 milliárd dollárosra duzzadt teljes segélycsomag is.
dec. 6. Átadják az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő 17 km-es szakaszát.
dec. 8. Horn Gyula miniszterelnök ingyenes utazást ígér minden 65 év feletti állampolgárnak.
dec. 11. Véget ér a kiotói klímakonferencia, ahol nagy viták után a résztvevő 130 ország megállapodik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásáról.
dec. 13. Az EU luxemburgi csúcstalálkozóján megnevezik az első körben csatlakozó államokat, ezek: Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Szlovénia és Ciprus. Határidőt nem jelölnek meg.
dec. 15. Munkába áll az Állami Számvevőszék új elnöke, az ÁPV Rt.-től „visszaigazolt” Kovács Árpád.
dec. 16. A hónap elején megszűnt Új Magyarország poraiból feltámadva Napi Magyarország néven kerül az olvasókhoz.
Visegrádon átadják a Duna–Ipoly Nemzeti Parkot.
dec. 20. Bálint Andrást nevezik ki az épülő új Nemzeti Színház igazgatójának, addig is ellátja az építkezéssel és a társulatszervezéssel kapcsolatos feladatokat.
dec. 22. Az amerikai Time magazin a magyar származású Intel-vezért, Andy Grove-ot (Gróf András) választja meg az év emberének.