X
(gyakorlótér, zeneiskola)
a gyakorlótér a fennsík pecsétje. szaxofonnyi
rézkorong lapul a földnyelv alján, amit kiszántanak,
és elönt a tekintet áradása, a szemek, e félig
szóban forgó opálos kórus felett épp megy le
a nap elszigetelten. elszigetelten mint egy temetősziget
négyzetrácsán a keresztek kalligramjai. azt mondod
szia, és levágod a nyelvem. kis ágrajzok buknak ki
a szájon, de az ütés visszaszívódik a kézfejen át
az alkarba. most a térdben pihen. s feszít, mint egy korai
készülő Wagner.
a zeneiskolás térdében óra után mély alt hang búg –
X
(Riga, Bayreuth)
méregpontosan működik Riga,
mint egy fiatal test, ha evidenciákat kínál
jogarhosszú lábakon. szólsz, elered a nyelvem
a Valdemar hídnál. merül a tiszta reflex.
hangok távoznak a keleti kapun,
a déli gyors, a higgadt Wagner-expressz
álruhásan. mester vagy, mint egy éles eszű, hegyes
állat, mely bátyjára ismer ugyanabból a labilis
fészekaljból, könnyű tollgallérként a gazda
vállára vetve. kristálytiszta, laptestű, nőnemű
este – mintha vízágyon járnék, elered a nyelvem,
s felpuhít a tekintet szaunája.
ahogyan egy száj napokig lappang,
mielőtt szólna erről. pöttöm team nyírja
alaposra a díszlet fáit –
esőszünet Bayreuthban
- Vers [5]