Skip to main content

Beszélő folyóirat, 2012. október, Évfolyam 17, Szám 10

Vers

Korpa Tamás: Metapillanat X

Folyamatos jelen

Neményi László - Révész Sándor: Kuncze Gábor: „Az ellenzék bolyong a kulccsal, de nem találja az ajtót”

Kuncze Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Játéktér

Karsai László: Szálasi Ferenc, a tökéletes bűnbak

Révész Sándor: Tollasforgatók

Pál Attila: Ki figyel oda?

Sütő Timea: Húsz év hármasban

A magyar támogatáspolitika hatásai Romániában

Ádám Zoltán: Filoszemita érvelés antiszemita keretben

Megjegyzések a Gerő−Romsics-vitához

Kultúra

Radics Viktória: Végre ölt, avagy Balter Gyula mosolya

Nádas Péter 70. születésnapjára

Borbély Szilárd: Már elment a Mesijás?

Nádas Péter 70. születésnapjára

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon