2007. június 12.
Jan Werner Müller az Eurozine internetes újságban megjelent, Gondolkodás nélkül töltött gondolkodási idő? című cikkében azt veti az európai elitek szemére, hogy az Európai alkotmány francia és holland elutasítását követően meghirdetett gondolkodási időt gondolkodás nélkül töltik, pedig a jelenleg egymással versengő három európai jövőkép előnyeit és hátrányait érdemes lenne megvitatni.
2006. március 27.
Thomas Nagelnek a New Republic online kiadásában február 20-án megjelent, The Many in the One című írása a világszerte elismert ghánai filozófus, Kwame Anthony Appiah két legújabb könyvének bemutatása kapcsán ismerteti a gondolkodó elméleti elképzeléseit.
2006. február 20.
Ronald Dworkin a The New York Review of Books január 26-i számában megjelent The Strange Case of Judge Alito (Alito bíró furcsa esete) című írásában Samuel Alito alkotmánybíróvá választására reflektál. A szerző egyfelől a „meghallgatás” intézményét értékeli, amely része a szövetségi bírók kiválasztási procedúrájának, másfelől pedig Samuel Alito kvalitásaiból és eddigi tevékenységéből von le általában aggodalommal teli következtetéseket.
2006. február 6.
A közelmúltban lezajlott palesztin választások eredményét és annak közel-keleti térségre gyakorolt hatását elemző cikket olvashatunk a The Age január 31-i számában, Anton La Guardia tollából.
2006. január 31.
A Vatikán evolúcióval kapcsolatos álláspontjának alakulásába enged bepillantást Ian Fisher és Cornelia Dean január 19-én a New York Times-ban megjelent In 'Design' vs. Darwinism, Darwin Wins Point in Rome című írása.
2006. január 24.
Az ENSZ szerepe a globális biztonság növekedésében
A The Age című ausztrál liberális napilap 2006. január 11-i számában Andrew Mark, a University of British Columbián működő Human Security Centre vezetője Peace breaks out with some help from the UN címmel közölt érdekes cikket a globális biztonság növekedéséről.
2006. január 20.
Timothy Garton Ash az antidemokratikus gazdasági szuperhatalmakról
Thimothy Garton Ash, a világ egyik legnevesebb liberális politikai kommentátora 2006. január 5-én a brit Guardianben megjelent, „We must not kowtow to these undemocratic giants” című cikkében egy meglehetősen eredeti, de a szerzőre nagyon is jellemző gondolatmeneten vezeti keresztül az olvasót.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
6 év 15 hét
8 év 40 hét
8 év 44 hét
8 év 44 hét
8 év 45 hét
8 év 45 hét
8 év 46 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét
8 év 48 hét