Szijj Ferenc: Közlemény a Nemzeti Illemhely pályázatokról
2013. május 16.
Közlemény
a Nemzeti Illemhely pályázatokról
Piszkozat
A Nemzeti Illemhelyek koncessziós pályázata igenis a törvényi előírások mindennemű tiszteletben hagyásával történt. Az ellenzék vádaskodása az állítólagos „budimutyik”-ról merő hangulatkeltés, és csupán azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a Gyurcsány-Bajnai klikk országrontó üzelmeiről.
Kis János: Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás
2013. május 5.
1. Bevezetés1
Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.
Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.
E-közélet
Dömötör Adrienne: Sic itur – Bakay Kornél tündöklése
2013. április 17.
„Sokoldalú kulturális tevékenysége elismeréseként”
Képzeljük el – pusztán a gondolatkísérlet kedvéért –, hogy valaki a következőkkel áll elő: az újonnan készített szert nincs lehetőség vizsgálat alá vetni, így tehát semmi nem szólhat az ellen, hogy a pirula mától gyógyhatású terméknek minősüljön. Aligha kell gyógyszervegyésznek lennünk ahhoz, hogy a bejelentés a hírközlő aktuális elmeállapotának irányába terelje a figyelmünket. Egyszerűbb a helyzet, ha a mondat egy rajztanártól, gépészmérnöktől vagy szobafestőtől származik; ilyenkor legfeljebb megkérjük a bohókás autodidaktát, inna legközelebb kevesebbet, mielőtt hobbiját propagálni kezdi.
Kultúr-part
Berkovits Balázs, Jónás Marianna: Azért nem csak a szél... – Fliegauf Bence filmjéről
2013. április 15.
Most, hogy nemrég a magyar filmkritikusok díját is megkapta Fliegauf Bence a romagyilkosságokról szóló filmje, amelyet – miután elhódította a berlini Ezüst Medvét – Magyarország Oscar-díjra is jelölt, érdemes vele kritikailag is számot vetnünk, minthogy mindezidáig kritikai tárgyalásban szinte egyáltalán nem részesült. Jellemző a film magyar recepciójára, hogy az kizárólag politikai táborok mentén alakult, a rasszisták vagy önmagukat „jobboldaliként” azonosítók nem szerették, az antirasszisták pedig szerették a filmet.
Piszkozatok
Szijj Ferenc: Visszakérő levél
2013. március 21.
Emberi Erőforrások
Minisztériuma
Miniszter
Tisztelt Díjazott!
2013. március 15-e alkalmából valamilyen díjat adományoztam Önnek a felterjesztők felterjesztése alapján. Igen ám, de közben kiderült, hogy némely felterjesztés szimpla politikai elfogultság, sőt, elvakultság vagy haveri jóindulat alapján született, számomra viszont most meglehetősen nehéz lenne kideríteni, hogy melyek ezek a sajnálatos esetek.
E-közélet
Pétervári Zsolt: Német Európa Mexikója és az egyetlen kihívó – II. rész
2013. március 14.
Az egyetlen kihívó
A tanulmány első része itt olvasható.
A töredezett szociál-liberális „szalonellenzék” tényszerű, de felszínes (jogállami, parlamentáris, szabad versenyes szempontú) kormánykritikája többek között azért hatástalan a közvélemény-kutatások tanúsága szerint, mert programadó vezéregyéniségei (Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely) mindegyike ott és úgy próbálja felvenni a kormányképesség fonalát, ahol és ahogy a hazai közép-bal a világgazdasági válság kirobbanásakor kiengedte azt erőtlen kezei közül.
Emléknyom
Szabó Miklós: A harmincas évek, a magyar szellemi élet nagy korszaka
2013. március 11.
Előadás a Rakpart Klubban, 1983. 4. 16.
Milyen egy nagy korszak? Lehet olyan, mint a reneszánsz volt; nagy korszak, amiről csak az utókor tudta, hogy nagy jelentőségű. Lehet olyan, mint a magyar reformkor volt; nagy korszak, amelyről résztvevői és az utókor is tudja, nagy korszak volt. Végül lehet olyan, mint a romantika; amelynek résztvevői úgy érezték, egy nagy korszak részesei, majd később ezt az utókor kétségbe vonta. A magyar harmincas évek leginkább a romantika korára hasonlít.
E-közélet
Csáki Judit: Elő
2013. március 7.
Révész Sándor minapi írásában az előítélet és az előföltevés közti különbséggel foglalkozik – tanultam eszmefuttatásából, nem is ezzel vitáznék; csak a kiindulópontul választott Új Színház-példához fűznék egy-két gondolatot, megszólított színikritikusként.
Nem járok a jelenleg Új Színház néven működtetett intézménybe, mert semmi keresnivalóm nincsen ott.
E-közélet
Isztin Péter: Mennyire "neoliberális" a monoki modell?
2013. március 4.
Egy, a Beszélőben megjelent, az LMP szakadását elemző cikkel kapcsolatban alakult ki néhányunk részvételével nemrég egy kisebb eszmecsere a Facebookon az ún. monoki modellről. A cikk szerzője a többek között a szociális kártya és a segélyért közmunkát programokkal fémjelzett monoki modellt a “neolib” publicisták kedvenceként említette. Ezzel az állítással szeretnék vitatkozni az alábbiakban, egyúttal “neoliberális” szempontból bírálva a monoki modellt.
E-közélet
Magyari Nándor László: Reziduális társadalmunk (in)diszkrét bája
2013. március 1.
Vitaindító jelleggel bocsátom közre az alábbi fejtegetést, mert csak a mások tudásával és véleményével kiegészítve lehet teljesebb a kép, ami a masszív elvándorlások, a belső- és külső migráció és „szórványosodás” után megmaradt társadalmunkról alkotható. Aztán az emigrációval (is) okozott politikai tudat- és kultúra torzulásai, jószerével feltáratlan kérdéskör, pedig nagyon is ideje lenne elemzésnek alávetni, vagy legalábbis nyilvános okoskodás keretében – analítikus szándékkal – felvetni. Persze én csak a romániai politikai társadalomban (és a rommagyarban) vagyok igazán otthonos, de felvetnék pár kérdést a magyarországi politikai közélet alakulásával kapcsolatban is, legalábbis áthallálos alapon.
E-közélet
Karsai László: Ítélet a Jobbik kontra Karsai László perben
2013. március 26.
Fővárosi Törvényszék 19.P.22.708/2012/10.
A Fővárosi Törvényszék
dr. Kummer Ákos ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. ) által képviselt Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/A) felperesnek
dr. Nagy Péter ügyvéd (1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B) által képviselt dr. Karsai László ( 1024 Budapest, Keleti Károly utca 11/A. V. em. 25.) alperes ellen
jóhírnév megsértése miatt indított perében meghozta a következő
Emléknyom
Scheiber Sándor-emlékkötet
2013. március 22.
Scheiber Sándor idén lenne 100 éves.
Ez alkalomból jelenik meg Kertész Péter által szerkesztett emlékkötet második kiadása.
Kertész Péter
A könyvek hídja
Emlékfüzér a 100 éve született Scheiber Sándorról
E-közélet
Keszthelyi András: Válasz Ádám Zoltánnak
2013. március 12.
Ádám Zoltán kommentárja három problémát vet fel nagyon élesen – cikkemben csak az egyikre kerestem választ, bár a másik kettő épp olyan releváns. A kérdés nagyon röviden az, hogy igaz-e ez az állítás: „Az MSZP és vele a magyar baloldal nem azért tart ott ahol tart, mert Mesterházy Attila egy intellektuálisan üres, ötlettelen demagóg, hanem azért mert a 2010 utáni korszak legfontosabb politikai kérdéseire a Fidesztől balra senki más sem tud ütőképes válaszokat adni.”
Nos, az MSZP elnöke kapcsán a fentebb leírt jelzők egyikét sem használtam.
E-közélet
Varga László: Levéltári zabrálás 3 felvonásban
2013. február 21.
Kedves Révész Sándor,
a kért segítségnyújtás szándékával küldöm alábbi cikkemet, amely tavaly május 7-én jelent meg a Népszavában (http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=546834). Ezt legfeljebb csak azzal egészíteném ki, hogy emlékezetem szerint a pártiratok „államosítását” én követeltem először nyilvánosan Murányi Gábornak adott interjúban. (A pártiratok is a nemzeti vagyon részei. Magyar Nemzet 1990. május 21.)
E-közélet
Halmai Gábor: A Birodalom visszavág
2013. február 6.
Az Alaptörvény Átmeneti rendelkezései, illetve a választási regisztráció alkotmányellenessé nyilvánítását követően a Fidesz újabb csapást készül mérni a még mindig túlságosan önjáró Alkotmánybíróságra. Ezúttal a korábbi határozataira való hivatkozás lehetőségétől akarják megfosztani a testületet. Kérdés meddig bírja még az alkotmánybíráskodás e támadásokat. Mielőtt rátérek a mostani kormányzati tervekre, áttekintem a 2010 májusa óta tartó csata eddigi állomásait.
E-közélet
Pásztor Tibor: Értelmes ember nem zsidózik, a hülyéknek tilos!
2013. február 7.
Kellett nektek büntethető holokauszttagadás? – kérdezi Révész Sándor. Igen, kellett.
Nyilván nincs vita Révész Sándor és köztem abban, hogy olyan országot szeretnénk, ahol nincs vagy nem jelentős a közéletben a rasszista, antiszemita és más kirekesztő közbeszéd. Nem elfogadott a homofóbia, a szegényellenesség, a hajléktalanok üldözése. Ahol bárki lehet náci, amíg ezt otthon, a négy fal között csinálja. Csakhogy az elmúlt 22 év alatt, amíg nem volt ezeket szankcionáló törvény, nem jó irányban változtak a dolgok. Húsz éve még botrány volt, amikor bőrfejűek kifütyülték Göncz Árpádot, százezres tüntetés volt, amikor Csurka „Lebensraumról” és a lakosság „genetikai romlásáról” írt. Ma ezek föl sem tűnnének.
E-közélet
Majtényi Balázs: „Holnap indul a század csuklógyakorlatra, hahó” – a „Fülkefor” jogrendszere
2013. február 15.
„Halt 36 évig, élt néhány napot,
S ha gondolkozott, csak álmodott”
(Sír (a) felirat)
Napjainkban az alkotmányjogi elemzés a hazai jogi szabályozás képtelenségei miatt a ponyva szatírájává válhat, így Rejtő Jenőnek a műfaj megteremtőjének műveihez fordulhatunk jótanácsért. Ebben az írásban a 70 éve elhunyt humanista szerző gondolatait elevenítem fel, aki kétségkívül sokat tudott a pozitív jogról és szenvedve nevetett annak igazságtalanságától. Péhowardnál ”a ponyva szubtilis zsenialitása”1 nem kis részben korának igazságtalanságából táplálkozó társadalomkritika volt.
Friss hozzászólások
4 nap 22 óra
1 hét 2 nap
2 hét 1 nap
2 hét 1 nap
4 hét 6 nap
5 hét 5 nap
5 hét 6 nap
6 hét 4 nap
10 hét 3 nap
11 hét 20 óra