2016. március 22.
A doni hadjárat katonái, tisztjei és a itthoni közvélemény számára is vissza-visszatérő kérdés volt, vajon mit keresünk mi, magyarok a keleti hadszíntéren, 2000 kilométerre az ország határaitól. A korabeli hangulatjelentések és későbbi visszaemlékezések, pl. Sára Sándor Krónika című, az 1980-as évek elején készült dokumentumfilmje szemtanú-szereplőinek egyöntetű véleménye szerint: semmit.
“Magyar olvasóimnak!
2016. február 26.
„És hitvány Semmiségre pompa vár. És árulás sújt minden szent hitet.”
(Shakespeare: LXVI. szonett; ford: Szabó Lőrinc)
Rendszereken átívelő besúgások
2016. január 14.
Két évvel járhattunk a „hatvanadik évforduló” előtt, amikor a Múlt és Jövő folyóirat szerkesztősége felkért, hogy nem csak, hogy fordítsam le számukra James E. Young „The Texture of Memory” című könyvének bevezetőjét, de írjak is a világ számos holokauszt emlékművét számba vevő, ismertető, elemző könyvről. Talán ehhez a pillanathoz, illetve íráshoz köthető, hogy a „perverzióm”, amellyel akkorra már vagy húsz éve „küzdöttem”, hogy ui.
2015. március 30.
Jelen van-e a Ságvári Endre Gyakorló Iskola nevében Ságvári Endre? Kérdezek könnyebbet: Jelen van-e Ságvári Endre nevében Ságvár? Eszébe jut-e valakinek a történelmi személy nevéről a somogyi település? Ugye nem? Fogalmam sincs, hogy Ságvári Sándor ügyvéd úrnak volt-e valami köze ahhoz a Siófok környéki faluhoz, volt-e valami sajátos, tartalmi ok, ami miatt úgy döntött, hogy erre magyarosítja a saját és fia, a Józsefvárosban született Spitzer Endre nevét. Nem tudom, de nem is érdekes.
2014. október 14.
Kedves Barátaim!
Köszönöm a felkérést, vissza fogok vele élni. Ezt a szobrot szidtam már eleget szóban és írásban, most nem róla fogok beszélni. Viszont szeretnék alkalmat adni rá, hogy azok is találva érezzék magukat, akik nem a szoborállítók oldalán állnak.
2014. május 15.
Hogy az elmúlt háromszáz év legfontosabb politikai projektje, a felvilágosodás legjobb esetben is csak félsikernek tekinthető, azt az emberiség huszadik századi történelmének ismeretében nem kell hosszan magyarázni. Az emberi viszonyok szekuláris-racionális, érték- és észelvű szervezőelve nem teljesítette a hozzá fűzött reményeket, mivel nem emancipálta az emberiséget a saját irracionalitása, kiszámíthatatlansága és reflektálatlan agressziója alól.
2014. április 14.
Mit gondol arról, hogy a kormány a választások szinte másnapján újraindította a német megszállás Szabadság térre tervezett emlékművének építését? – kérdezte Kálmán Olga, az ATV újságírója Schiffer Andrást. „Semmit”, válaszolta az LMP társelnöke. A kijelentés természetesen nem volt igaz.
2014. január 21.
Alig több, mint két héttel az után, hogy a szilveszteri Magyar Közlönyben eldugott közleményből értesültünk a megszállási emlékmű tervéről, kiderült, hogy az alkotót már rég felkérték, a monumentális művet már jól megtervezték, lezsűrizték s a biztos ízlésű Kerényi Imre irányításával jól el is fogadták. Az eljárás méltó Orbán Viktor Magyarországához, a mű pedig méltó az eljáráshoz.
Az alkotó, Párkányi Raab Péter a megbízható középszer embere. József Attilától Wass Albertig bárkit megszobor, ha van rá kereslet. A mindenre megbízhatóság meglehetősen szokványos jelenség a magyarországi köztéri szobrászat nagy formátumú alakjainak körében is, ezen tehát nem akadunk fönn.
2013. január 29.
„ – Gondoljon csak arra, milyen jól az igájukba hajtotta Franciaországot a zsidó Thiers1.
– Thiers zsidó volt?
– Ki nem az?”
Osman Bey és Simonini kapitány beszélgetése Umberto Eco Prágai temető c. regényében. Ford. Barna Imre. Európa Kiadó, Budapest, 2012, 356. l.
Gyöngyösi Márton, a magyar parlamentben helyet foglaló neonáci hajlamú párt, a Jobbik képviselője nagy fölháborodást kiváltó felszólalása a magyar közéletben szerepet játszó „zsidók” számbavételéről2 nyitott kapukat dönget. Ez a lista – ki tudja, mióta – már fent van az interneten és folyamatosan bővül. A listázásban önként, társadalmi munkában igen sok honfitársunk működik közre.
A Vámház körúton, az 5-ös számú ház homlokzatán, a Vasedény-bolt bejárata mellett hónapok óta egy kibontott falrészlet kelti fel a pesti járókelők figyelmét. Tíz centiméter mélyen, egy másfélszer egyméteres területen a téglafal ki van bontva.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 49 hét
10 év 22 hét
10 év 26 hét
10 év 26 hét
10 év 27 hét
10 év 28 hét
10 év 28 hét
10 év 30 hét
10 év 30 hét
10 év 31 hét