Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Neményi László, Révész Sándor: „Az ellenzék bolyong a kulccsal, de nem találja az ajtót”

Kuncze Gáborral Neményi László és Révész Sándor beszélgetett

Ha visszanézünk arra a tizenöt évre, amelyet az SZDSZ vezetésében eltöltöttél, hogyan látod, melyek voltak azok a fordulópontok, elágazások, amelyeknél más végkifejletet hozó döntéseket lehetett volna hozni?

Ezt a kérdést sohasem szerettem. A politikában mindig döntéseket kell hozni, utána a döntéseket lehet elemezni, de a döntések következményei megváltoztathatatlanok. Nincs olyan, hogy menjünk vissza a kezdőponthoz, keverjük másképp a folyadékot, és nézzük meg, akkor mi történik. Az 1994-es döntés, a koalícióba való belépés fordulópont volt, mely kérdésben én történetesen ellenzékben voltam, de egy pártban a többség dönt.

Neumann Eszter, Zolnay János: „Ahol nincs véleménynyilvánítási szabadság, ott tanszabadság sincs”

Szüdi Jánossal, az egykori Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkárával Neumann Eszter és Zolnay János beszélgetett

Mink András, Révész Sándor: „Megszűnt a 120 éves múltra visszatekintő társadalombiztosítás”

Mihályi Pétert és Sinkó Esztert Mink András és Révész Sándor kérdezte

Pál Melinda: Film a történelmi magányról

Mészáros Mártával Nagy Imre-filmjéről, A temetetlen halottról Pál Melinda beszélget

Nagy Imre ma a forradalom egyik jelképe. Nem félt attól, hogy a róla szóló filmen mindenképpen számon kérik majd a szimbolikussá vált események megjelenítését ugyanúgy, mint a jelképessé vált személy súlyát, nagyságrendjét?Nem. Nem vagyok az az alkat, aki fél. Egyszerűen elhatároztam, hogy milyen történetet viszek filmre. Végiggondoltam, hogy azt a folyamatot úgysem tudom megfilmesíteni, ahogy a forradalom, a megmozdulás sok szálból egybeolvadt s megszületett. Ahhoz egyrészt más forgatókönyv kell, másrészt iszonyatosan sok pénz. Nincs mit hámozni, malmozni: a film pénz.

Bába Krisztina: „Romantikus őrült? Nem is olyan rossz minta”

Jan Nowickival, a Nagy Imréről szóló Temetetlen halott című film főszereplőjével Bába Krisztina, a Varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatóhelyettese beszélget


Bába Krisztina: Az egyik sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, úgy érzi, ez élete legfontosabb alakítása. Sokan emlékszünk feledhetetlen Dosztojevszkij-főhősökre, akiket Krakkóban hosszú éveken át játszott – így különleges jelentősége van ennek a kijelentésnek.

Jan Nowicki:

Igen, mindenképp Nagy Imre az egyik legfontosabb szerepem. Egy valódi, sikeres színész – s most nem fogok itt álszerényen mást mondani magamról sem – három-négy igazán jelentős szerepet alakít életében. A többi jelentéktelen munka, vagy közvetlenül kapcsolódik a legfontosabbakhoz.

Mink András, Révész Sándor: „Az erkölcsi ítéletalkotás része a politikának”

Kis Jánossal Révész Sándor és Mink András beszélgetett


Nemrég fejezted be új könyved kéziratát, mely a politika és az erkölcs viszonyát elemzi. Ebben a könyvben sokat írsz arról, hogyan demoralizálódhat a liberális demokrácia. A könyv egyik aggasztó következtetése, hogy a magyar demokrácia igen nagymértékben demoralizálódott, nincs közmegegyezés a demokrácia mibenlétében, követendő elveiben és szabályaiban, vagyis nincs megegyezés arról az erkölcsi minimumról, amely a demokrácia működésének egyik alapfeltétele.

Mink András: „Kettővel is beérném”

Mink András
Demszky Gábor főpolgármesterrel Mink András beszélgetett


Kezdjük a legaktuálisabb kérdéssel, a március 11-ei madridi merénylet várható következményeivel! Főpolgármesterként mit gondolsz, hogyan lehet elejét venni a nagyvárosokban hasonló merényleteknek, milyen elképzelések fogalmazódnak meg, és a városlakók milyen intézkedésekre, milyen változásokra számíthatnak?




Március 11-e óta mi, európai városlakók mindannyian madridiak vagyunk. A merényletek után teljesen új helyzet állt elő a nagyvárosok, köztük Budapest biztonsága szempontjából. A terroristák elsőszámú célpontjai immár az európai metropoliszok.

Mink András, Révész Sándor: „Meddig akarunk kormányozni…”

Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével Mink András és Révész Sándor beszélgetett


Osztályidegen kuláklány, aki otthon gyermekkorában katolikus nevelésben részesült, gyanúsnak minősülő osztrák nagymamával… A családban mennyire idegenítették el a rendszertől?

Anyai ágon valóban katolikus polgári családból származom, apai ágon viszont tipikus baloldali gyökereim vannak. Sőt, talán még ennél messzebb is mehetek, a nagyszüleim a szocializmus eszméiben hittek.


Neményi László, Zádori Zsolt: „Mi tudjuk, hogy kik a választóink”

Gyurovszky Lászlóval, Szlovákia régiófejlesztési és építésügyi miniszterével Neményi László és Zádori Zsolt beszélget


Hűséges olvasóink Téged mint a néhai hetilap Beszélő csehszlovákiai, majd szlovákiai tudósítóját ismerhettek meg. Aztán tavaly a szlovák kormány miniszterévé neveztek ki. Nyilván nem azért, mert tudósítottál bennünket. De hogy is lettél újságíróból politikus?

Véletlenül, úgyhogy ma sem érzem magamat igazán profi politikusnak. Hogy tovább növeljem a ködöt: eredeti foglalkozásom villamosmérnök. De nincs ebben semmi rendkívüli, a rendszerváltás időszakában többen sodródtunk bele kívülről a politikába.


Mihancsik Zsófia: „Nem kell heveskedni”

Bánlaki Györggyel, a Magyar Atlanti Tanács alelnökével Mihancsik Zsófia beszélget


Ön a Magyar Atlanti Tanács alelnöke, volt washingtoni nagykövet, végzettsége szerint közgazdász. De mi a polgári foglalkozása?

Tanácsadóként és ügyvezetőként dolgozom különböző cégeknél, tehát a magánszektorban tevékenykedem. Kurátora vagyok a Budapest Fesztivál Zenekarnak, elnöke a Magyar–Amerikai Társaságnak, júliustól egy évre a Rotary Club – Budapest City elnöke.

És a Magyar Atlanti Tanács, amelynek alelnöke?

A Magyar Atlanti Tanács egyik alelnöke vagyok, ugyanis több van belőlünk.






Aktuális lapszám

Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

E-kikötő

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

Blogok

A trafikpályázatok ügyében ne törődjünk a politikusok kijelentéseivel. Miként figyelmen kívül hagyhatjuk a vesztesek (sértettek) kijelentéseit is. Előbbiek azt állították, hogy a koncessziós pályázatok a lehető legszabályosabban zajlottak, utóbbiak állítása szerint a fideszes rokonok, haverok, köznapi megnevezéssel csókosok nyerték a legjobb pályázatokat. Első közelítésben fogadjuk el...