Skip to main content

Beszélő-beszélgetés

Mink András, Neményi László: A demokrata és patrióta „magot vet a jövőnek”

Szabad Györggyel beszélget Mink András és Neményi László


A reformkor politikai elitje mai szemmel egységes és nagyszerű szellemi és politikai teljesítményt felmutató generációnak tűnik. De vajon a kortársak is így látták-e ezt akkor önmagukról?

Paradoxon, de a reformellenzék ereje éppen összetettségében volt. Éppen abban, hogy különböző indíttatású, különböző szemléletű emberek jutottak el a legkisebb közös többszörös felismeréséhez. Eljutottak ahhoz, amit ők nemcsak az elit és a néptömegek vonatkozásában, hanem a közéleti szférán belül is érdekegyesítő politikának tekintettek.


Rádai Eszter: „Olyan voltam mindig, mint a megcsalt férj”

Békesi Lászlóval Rádai Eszter beszélget


1989. április 30-án még mint a Németh-kormány miniszterhelyettese, a pénzügyi tárca várományosa azt nyilatkozta: „A részben kicserélődő kormány sem lesz kevésbé népszerűtlen, mint a mostani. A pénzügyi tárca, amely közben a költségvetés és az adórendszer reformján dolgozik, még inkább az lesz.

Neményi László, Révész Sándor: A pártok mozognak, és nem az egyház

Semjén Zsolttal beszélget Neményi László és Révész Sándor


Hogyan lettél kereszténydemokrata és miért?

Gyerekkoromban jártam ugyan hittanra, és a család is erősen katolikus beállítottságú. Nagymamám annak idején mindig adott egy húszast, ha elmentem a hittanórára. De a teológiai kérdések iránti érdeklődésem a gimnáziumban kezdődött. Szülői nyomásra mégis a jogra próbáltam bejutni. Aztán rájöttem, hogy egyáltalán nem érdekel, mit mond az alperes a felperesnek, engem a teológia és a filozófiai kérdések foglalkoztatnak. Ezért aztán úgy döntöttem: egy életem, egy halálom, én bizony beiratkoztam a hittudományi akadémiára.


Iványi Gábor: „Ne nagy légy, hanem kicsi”

Bulányi Györggyel beszélget Iványi Gábor – I. rész


Amikor a Beszélő számára veled a rendszerváltás környékén Solt Ottilia utoljára interjút készített, a naivabbak úgy képzelték, hogy a világ végre jó irányba fordul, és a megalázottaknak igazság szolgáltatik. Te hogy láttad akkor, és hogyan látod ma?

Herskó János: Herskó János búcsúlevele, 1970


Nagyon nehéz volt elhatározni, és most még nehezebb „pontosan és röviden” leírni az okokat, amelyek arra késztetnek, hogy ne térjek vissza többé Magyarországra.

Mégis úgy érzem, kötelességem megfogalmazni indokaimat elsősorban azok számára, akik szerettek és akiket szerettem, akik iránt és akikért felelősséget viseltem, akik segítettek nekem, és akiknek én is megpróbáltam segíteni.


Révész Sándor, Szekfű András: Nekem az Aczél megengedte…

Herskó Jánossal beszélget Révész Sándor és Szekfű András


Te voltál a magyar filmes társadalom egyik kulcsfigurája, kulcskádere a hatvanas években, a magyar film aranykorában. Te voltál a szakmai szövetség főtitkára, a rendezőtanoncok osztályfőnöke, a főiskola rektorhelyettese, a legszélesebb skálán dolgozó filmstúdió vezetője, te rendezted a korszak reprezentatív, „múltlezárós”, „szembenézős” filmjét, a Párbeszédet. Még az amatőrfilmesek szövetségének is te voltál az elnöke. Azután 1970-ben hirtelen eltűntél. Elköltöztél Svédországba. Miért?

Erre többféle válasz van. Mondom az anekdotikusat.


Rádai Eszter: „Nekem saját bányám van”

Kupa Mihállyal Rádai Eszter beszélget


Készülve erre a beszélgetésre, átnéztem az elmúlt években megjelent interjúit, és csodálkozva fedeztem fel (így együtt olvasva nem lehet nem felfedezni), hogy mindegyikben ajánlatot tesz… Néha csak burkoltan és futólag, máskor azonban teljesen nyíltan és határozottan. 1995-ben például azt mondta a 168 Órában, hogy ha megköveteli a haza – márpedig megköveteli – akkor újra elvállalja a pénzügyminiszterséget, függetlenül attól, hogy kedvére való-e az a kormány (illetve az a koalíció), amelynek így tagjává válna.

Mihancsik Zsófia, Révész Sándor: Nincs közbeszélgetés…

Baló Györggyel beszélget Mihancsik Zsófia és Révész Sándor


Az a társaság, amelyik megpályázta a két kereskedelmi csatornát veled mint frontemberrel, mennyire számolt azzal a tényezővel, hogy a frontember a magyar politikai színkép egy részét erősen irritáló személyiség?

Nem tudom, hogy ezt mennyire érzékelték, bár címkézős ország állampolgáraként a magam részéről mindenesetre igyekeztem ezt az eshetőséget figyelmükbe ajánlani. De azt felelték, ők is tájékozódtak, és arra jutottak, hogy ezt Magyarországon nagyon sokan egészen másképpen látják.


Eörsi János: „A kérdések nagyon bonyolultak”

Nagy Sándor szocialista képviselővel Eörsi János beszélget


Valahol úgy nyilatkozott: sokan a kormányzatban arra figyelmeztetnek, hogy ne legyen választási költségvetés. Ön ezzel szemben épp azt mondja, hogy inkább a meglévő lehetőségeket kellene kihasználni.

Ez így nem pontos. Nem azt mondtam, hogy nosza, csináljunk választási gazdaságpolitikát. Arról beszéltem, hogy minden választás előtt jogos a félelem, hogy a kormány választási gazdaságpolitikát fog folytatni.


Majtényi László: „Történtek-e visszaélések?”


I. Az indítvány

Harminchét országgyűlési képviselő 1996. december 16-án kelt beadványában adatvédelmi biztosi vizsgálatot kezdeményezett, melyben állásfoglalást kértek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter államtitok minősítési döntése ellen, mely döntéssel Nikolits István tárca nélküli miniszter a vizsgálóbizottság kérdéseire válaszoló levelét a lehetséges leghosszabb időre, 80 évre államtitoknak minősítette.


Aktuális lapszám

Beszélő: Búcsú a nyomtatott laptól
Beszélő

Kedves Olvasók!

Szomorú bejelentéssel tartozunk: a Beszélő 2012. decemberi nyomtatott száma lesz egyelőre az utolsó a sorban. Ezzel 31 éves korszak zárul le a lap történetében, talán nem véglegesen. Az elmúlt két év egyre növekvő bizonytalansága, a pénzhiány, a finanszírozás ellehetetlenülése, a csökkenő példányszám láttán úgy éreztük, felelőtlenség volna belevágni úgy a következő évbe, hogy még a mostaninál is kevésbé tudjuk garantálni a lap rendszeres megjelenését.

tovább →

E-kikötő

Az összetorlódott idő – Második nekirugaszkodás

1. Bevezetés1

Az 1990. évi választások működésbe hozták a harmadik köztársaság alkotmányos gépezetét. A 2010. évi választások szabad kezet adtak a gépezet szétveréséhez.

Hogyan kerülhetett sor a köztársaság lerombolására húsz évvel a létrehozása után? Önként kínálkozik, s a baloldalon sokakat vonz egy egyszerű válasz. Ami 2010 májusa után történt, csupán betetőzte a jobboldal két évtizedes törekvéseit. Amikor kormányon volt, a jobboldal mindig az ellenzék marginalizálására, amikor ellenzékbe szorult, mindig a kormány megbénítására törekedett. Önmagát mindig is az ország természetes vezetőjének, a baloldalt mindig is hatalombitorlók gyülekezetének tekintette; az 1989-es alkotmánnyal soha nem azonosult.

tovább →

Blogok

Kozák Gyula: Beszervezései kísérleteim története (2) – Idézés bűnügyben

Egyetemista koromban, a hatvanas évek első felében otthon laktam. Anyámmal az volt a megállapodásom, hogy a címemre érkező hivatalos leveleket kibontja, a magánleveleket beteszi a szobámba, az íróasztalomra. Ne feledjük, akkor még nem volt internet, a telefon is ritka volt, a kommunikáció személyesen vagy levélben zajlott.

tovább →